Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-08-30 / 35. szám
KŐVÁRV1DÉK 3 aug. 30 __________________________________ A v adgesztenye mint takarmány. A vadgesztenyére mint takarmányra is kevés ember gondol, pedig a friss gesztenye kétszerte annyit ér, mint a burgonya. a szárított pedig kiállja a versenyt a gyengébb darafélékkel s igy abrak gyanánt etethető. Ezért gyűjtsük a vadgesztenyét, a hol csak lehet s ha annyit tudunk összeszedni, hogy a téli időre is teljék, akkor vagy vermeljük el úgy mint a burgonyát, mely esetben egész télen friss gesztenyét etethetünk vagy terhsük el s szárítsuk a padláson úgy, mint a friss diót szokás szárítani. Utóbbi esetben kővel vagy mozsárral szétzúzva vagy pedig géppel megdarálva etetjük a vad- gesztenyét s ha kedveskedni akarunk az állatoknak, akkor etetés előtt 24 óráig vízben áztassuk ki. p e i t,\m ;íi t t) SL M LJ A gond és a halál. Szent Péter és Pál apostolok együtt utaztak mint szegény vándorok, betekintettek ide is, oda is, jótékonyságot és vendégszeretetet keresvén. Késő este átázva fázva, láradtan értek egy faluba, bekopogtattak gazdagnál-szegénynél, de scnkisem volt hajlandó őket befogadni éjjeli szállásra. Végre egy nyomorúságos viskóhoz értek, amelynek lakója egy szegény, rongyos öreg asszony, készséggel fogadta őket, de egy kis szalmánál, melyre lelökhettek, ez sem adhatott nekik többet, mert magának sem volt semmije. — Azzal is megelégszünk — mondták a vándorok, — sőt köszönjük könyörületessége- det; de mi a neved jó öreg? Még nem ismerünk. — Gondnak neveznek az emberek, — felelt az asszony; — bárcsak egy kis körtével kínálhatnálak meg benneteket, mely a házam előtt levő fán szokott teremni; de a múlt éjjel valami tolvaj minden érettjét ellopta. A vendégek beszállásolták magukat, amint lehetett, s midőn másnap búcsút vettek kinyilatkoztatták a jó öreg előtt, hogy hálából szívességéért készek egy kívánságát teljesíteni. De oly különösen van az ember a vágyával ; — mindig tele van a szív különféle kívánságokkal és ha aztán elébünk állana valaki azzal az Ígérettel, hogy azok közül egyet teljesít, bizonyosan nem tudnánk hámarjába valami okosat kérni, s végre is valami hiába valóságot kívánnánk. Gond-asszony is igy járt. A legnagyobb szükségben élt és mégse más volt a kívánsága, minthogy az ő körtefája mindenkit, aki hozzá közeledik, megfogjon, s csak akkor eresszen el, ha ő parancsolja neki. A vándorok tejüket csóválták e különös kérésre, de azért teljesítették azt és tovább utaztak. Nemsokára aztán, mikor az öreg asszony nem volt otthon, eljött ismét a tolvaj, de alig ment fel a fára, midőn annak ágai összefonódtak körűié, mint valami vasbékó, úgy hogy sem fel, sem alá nem szabadulhatott. Kiáltásaira összesereglettek a lakosok és megakarták őt szabadítani, de azokat is mind megfogta a fa. Mikor azután Gond-asszony haza tért, az egész falu népét udvarán találta, csodálkozással és rémülettel eltelve. Szomszédjait azonnal megszabadította, de a tolvajt csak azzal a feltétellel ereszté szabadon, ha soha többé ahhoz nem nyúl, ami nem őt illeti. Ezután nyugodtan élvezhette fája gyümölcseit. Egyszer azonban ismét egy — az egész világot bekalandozó — vándor, a Halál kocog- tatott az öreg ajtaján, ki őt, legnagyobb csodálkozására, minden félelem nélkül fogadta. — Oly nyugodtan fogadsz engem? -— kérdi a halál. — Miért félnék, öreg vagyok, megelégeltem az életet, régen várlak már, — volt a válasz. — No hát, jer velem, — szólt Halál uram, ki már örült, hogy ily könnyen célját éri, s nem kell neki, mint más helyeken, orvosokkal, gyógyszerekkel, sirás-rivással küzdenie. — Azonnal, — felelt az öreg, — csak azt engedd meg, hogy még egyszer e kedves fám gyümölcséből egyem. — Legyen a kívánságod szerint, — válaszolt a jó kedvében levő Halál, — csak siess, majd addig várakozom. — Oh, — sóhajtott az öreg, — nem látod, hogy öreg tagjaimat nem bírom a fára felvonszolni, majd áthivo'm valamelyik szomszédomat, vagy talán te is leszel oly jó, szakgatsz nekem néhány körtét. Halál ur erre is kész volt, csakhogy mielőbb elmehessen. De alig lépett föl a fára, meg volt fogva. Elkezdett fenyegetőzni, de az öreg csak nevette. Több napig igy fogva tartotta vendégét Gond-asszony és az emberek csodálkozására az egész földön nem halt meg senki. Végre midőn látta a halál, hogy minden erőlködés hasztalan, szerződésre lépett és megígérte hogy sohasem fogja háborgatni Gond-asszonyt, csak eressze szabadon. így menekült a Halál, ki sietett munkáját folytatni, a Gond pedig megmaradt és mai napig él és uralkodik az egész földön, meglátogatva palotát és kunyhót. Főm unkatárs : Ackermán Béla. Laptulajdonos : Barna 3enő. Józan életű, ügyes géplakatosok állandó alkalmazásra felvétetnek Princz Testvérek gépgyárában Szalui áron. Csakis személyes jelentkezések vétetnek figyelembe. 889—190'. végrh. szám. Árvarési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróságnak 1907. évi V. 350. számú végzése következtében Dr. Olsavszky Gyula ügyvéd által képviselt Dr. Károlyi Gyula javára, Sze- ráfin Elemér ellen 200 kor. s járulékai erejéig 1907. évi november hó 20-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felülfoglalt és 1241 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: bútorok és kocsi nyilvános árverésén eladatnak. Mely árverésnek a n--somkuti kir, járásbíróság 1908. évi V. 535. számú végzése folytán 200 korona tőkekövetelés, ennek 1907. évi május hó 15. napjától járó 6% kamatai, 1//80/o váltódij és eddig összesen 100 koronában biróilag már megállapított költségek erejéig Nagysomkuton, adósok lakás .n leendő megtartására 1908. évi szeptember hó 4-ik napjának délelőtti 8 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénz- ’fizdtés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881 évi LX. t.-c. 102 §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagysomkuton, 1908. évi augusztus hó 18-ik napján. Gámenízy János kir. bir. végrehajtó. Bérbe adó földbirtok. Nagysomkut község határában fekvő, három dűlőben levő mintegy 20 kát. hold külsőség 5 hold legelő joggal október 1-től három évre bérbe kiadó. / Értekezhetni alulírott tulajdonossal szeptember 1-ig. Buttyán János á.í la mi tanító. jg^«ps gppjg |^§3 * . , * v> f*f ^1 * »r ^ Egy úri keresztény családnál 4 kis leány t e I j e s ellát a s i* a az iskolai időszakra felvétetik, Informatió a szerkesztőségnél kapható. •v* vt'w vf* *5* Papír és nyomtatvány nagy raktár. A nagyérdemű közönség szives figyelmébe ajánlom a mai kor igényeinek minden tekintetben megfelelő fűszer, liszt, rövidáru, üveg es porczelán iulefemal ± ± ’cn melyek mindegyikéből állandóan nagy jgjSÍ Ad i as: ■-S; ■ctí I O) O i N Í2 !-*! I tf> p i c: o Cl. t MA. m sast raktár és nagy válasz van. Ajándék tárgyak, vasmosdók és fa tálcák. A vevő közönség becses pártfogását kérve, teljes tisztelettel Rubinstein J. Mihály ezelőtt: Feldman Samu. Cti C£2 CT CT “1 & A hires „Diana4 szerek nagy raktara. i é Eredeti svéd gyártmányú BOLINDERS NYERSOLAJ MOTOROK és LOKÓMOB1LOK. .u Legolcsóbb üzem már kis motoroknál is. ^ Kfiltség 12 HP. motornál évi 3000 munkaórára: Bolinders nyersolaj motornál nyersolajra ca. Benzinmotornál adómentes benzinre ca. 2500 K Gőzgépnél szénre és fűtőre ca. 3000 kor. pplpOTehát a Boliuders-mótor ára teljesen kifize- EWimiwRzsasssísSn törlik az elért met takarításban, ca. 4í/i év alatt benzinmotorra! szemben, ca. 3l;* év alatt gőzgéppel szemben. Pénzügyőri ellenőrzés nincsen. Kezeléshez nem kell gépész. Könnyen kicserélhető alkatrészek. Gyors üzem behelyezés. Robbanás nyersolajnál kizárva. Csekély hütövizfogyasztás. Önműködő központi kenés. Legjobb hajtőerő bármely üzemhez. Nyersolaj - lokomobilokat cséplőgépekkel is szállítunk. Referenciákkal, szakszerű felvilágosításokkal, ismertető prospektusokkal, s ajánlatokkal díjmentesen szolgálunk. Táviratcím : USZO Budapest.
