Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-07-12 / 28. szám
s KŐVÁRVIDÉK július 12 dése. Főtényezők között az állam és annak szervei fognak helyt. Nekünk, kik a közigazgatási pályán vagyunk, ma már nemcsak az a kötelezettségünk, hogy a hozzánk utalt ügyeket ellássuk, hanem a hivatali keretekből ki kell lépnünk ott, ahol szükséges a közjóiét és a közvagyonosodás mezejére, hol a kívánalmakhoz képest, mint kezdeményezők, vagy mint pártfogók dolgozzunk, — dolgozzunk, még pedig észszel és szivünk egész melegével. Ez a tér az, melyen munkásságunkat, ha az derekasan van végezve, a köz nép szeretete övedzi. Ez a tér az, melyen a jól végzett munkánk minden egyes része — a köz- igazgatás vezetői iránt, a köznépben a bizalom és az őszinteség szálait szövi össze. A társadalomban mi, a közigazgatás vezetői, járjunk jó példával előre. Nyissuk reá arra a falusi emberre az ajtót nemcsak akkor, mikor annak szavazatára van szükség, hanem nyissuk reá máskor is, kérdezzük meg délben, ég-e a tűz a tűzhelyeden, van-e délben ételed az asztalodon, ha nincs, segítségedre kelek, hogy az élelmedet tisztességes utón megszerezzed. Egy ilyen fajta ajtó nyitás lesz a megyei baromfi és tojás értékesítő szövetkezet is. Nagy és terhes feladat vár a megyénk mindenik főszolgabirájára, hogy a járásában legalább 1700 üzletrészt aláírasson, de kitartással és férfias munkával meg lesz. Amidőn ezzel rámutattam a legterhesebb feladatra, ugyanakkor nem mulaszthatom el a figyelmet arra terelni, hogy a nemzeti vérvesztésünknek, mely a kivándorlás csatornáján Amerikába ömlik, ez a szövetkezet egyik szanálója, egyik gyógyító eszköze lenne; mert nemzeti, vagy agrár, esetleg más nézőpontról kutatjuk azokat az eszközöket, melyekkel az Amerikába való kivándorlás lázát népünk testi és lelki orgánumában csökkentheínénk, találunk időlegesen enyhitő szereket, de ezek oly csekély erejűek, hogy ennek a folyton emelkedő láznak gátat nem vethetnek és azt eredményesen nem gyógyíthatják meg. Eredményes gyógyítást csak olyan eszközöktől várhatunk, melyek révén a köznép rétegeiben megélhetést teremtő és hasznot hajtó állandó és rendszeres foglalkozások teremtődnek, ezekből fog a köznép jóléte kivirulni, A kivirult közjóiét pedig az összes vonalokon a néplélekben a hazaszeretetei és nemzeti intézményeink iránt való lelkesedést olyan fokra emelné, méty azután őtet immunissá tenné a kivándorlás és egyéb haza elleni vétségek iránt. Köztudomású dolog, hogy népünknek a szive és lelke úgy öleli át a földet, mint a csecsemő az édes anyja keblét. Ezzel az érzettel kell számolnunk. Ébből az érzetből keli a munkánk fonalait kiorsózni, ezt pedig csak úgy tehetjük, ha a nemzeti vértől sokszorosan átitatott magyar föld miként és hogyan való kihasználásában az ipar és kereskedelem tudását belevisszük, rnég pedig abba a néprétegbe, melynek a munkától megkérgesedett tenyere azt feldolgozza. Előadom továbbá, hogy a meglévő szövetkezetek fejlődése és megteremtése azt mutatja, hogy népünk még egészen nem bírja felfogni és értékelni az egyesülésben rejlő nagy erőt; erre őt rá kell vezetni, rá kell szoktatni, sőt, ha nyersen kell kimondanom, az igazságot népünk nagy részére ma még a jót rá kell erőszakolni. A szövetkezet mikor létrejött, az állam támogatni fog bennünket jelentékeny összeget képviselő fajbaromfival, melyeket azután járásodként megbízható földmivesek és kisiparosok között fogjuk kiosztatni, kiktől a tojásokat a napiár kétszeresén átvesszük, és azon az áron tovább adjuk. A kikeltett csirkéket és felnevelt tyúkot, kakast stb. a napiár kétszeresén átvesz- szük és adjuk tenyésztésre tovább. Ezenfelül különös jutalmul a kiválóan szép egyedeket a szövetkezet keretén kívül értékesítjük, már most az a falusi törpe birtokos vagy gazdasági cseléd látni fogja, hogy a szomszédja 2 tyuk és 1 drb. kakasért 35 —40 koronát, vagy egy törzs emdei ludért (3 tojó, egy gunár) 7Ö-—80 koronát kapott, serkenti és buzdítani fogja őtet a fokozott termelésre. A nép pedig, mikor a szövetkezeti termelés áldásaival teljesen megösmerkedik, a szövetkezet 40—50 ezer üzletrésszel fog dolgozni, melynek révén több százezer korona keresetet juttatunk abba a néprétegbe, melynek arra a legnagyobb szüksége van. Nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy megyénk a baromfi-tenyésztésnek üzletszerű termelésére a legjobb és legalkalmasabb eszközök felett rendelkezik. Ugyanis a megye túlnyomó részén a községeket patakok szeldelik, ottan a liba és ruca tenyésztést honosítanék meg. Az alföldszerü síkságunkon pedig a tyuk tenyésztésnek adnánk előnyt. A hegyvidéki községünkben, hol terjedelmes erdőségek állanak rendelkezésre, ottan fokozott mértékben a pulyka tenyésztést mozdítanánk elő, mert egyrészt az ily községek terjedelmes legelőkkel bírnak, a tehéntartás aránylag kevesebbe kerül, tehát a kis pulykának 6 hétig aludt tejet bőven keverhetünk ételökbe. Amikor pedig nagyobbacskák, mint a juhokat nyájba lehet verni és kihajtani az erdőbe, hol bogarászással — a til-tul levő fű csipdesésével — napi élelmének háromnegyed- részét ő maga megkeresné. Továbbá az sem okozhat nehézséget, hogy a helyi bizottságnál az eladásról jegyzéket kell vezetni, arra képesítettnek tartom ug}^ az írástudó, mint az Írástudatlan községi lakosainkat, vagy előljárósági tagot. Nézzük az Avasvidék Írástudatlan elöljáróit, rovásra vesznek 4—5 fajta kivetést és azon úgy eligazodnak, mint a könyvvezető a maga rézsarkos főkönyvein. Az írástudó ember pedig könnyedén fogja megoldani a kérdést, mert hála a Gondviselésnek, a mi megyénk népe felfogás és értelem dolgában nem áll mögötte a makóvidéki magyar, tót vagy szerb ajkúnak, ezek pedig a hagymakereskedésnél igy számolnak: X tőkém van, X értékű munkát fektetek bele, X jövedelmet kell nyernem az árun. E tekintetben egy kis kitanitas — a jegyző részéről — ezzel minden akadály el- háiitódott. Hírek. ~~ Az uj évnegyed beálltával tisztelettel kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetésüket megújítani, a hátralékos előfizetőket pedig, hogy ;; a hátralékos előfizetési dijjakat mielőbb beküldeni szíveskedjenek. — Ünnepélyes aktus. A községünkben épiUo „Kö- i várvidéki Takarékpénztár“ pénzintézeti helyiségének I alapkövét e hó 4-óu tette le a pénzintézet igazgató- ! Hága a meghív*tt vendégek jelenlétében. Az alapkő : letételénél jelen voltak : Gróf Teleki Sándor, az iuté- | zet elnöke, Mán Lajos, az intézőt vezérigazgatója, Vesz- j pré.üy Sándor r. kath. plébános h. vezérigazgató, Dr. J Olsavszky Gyula és Bocsánczy Márton igazgatósági tagok, Dr. Péchy Péter jár. főszolgabíró, Máthé Athá- uáz takarékpénztári pénztárnok, Havas Emil segéd- j könyvelő, Barna Benő felügyelő-bizottsági tag, Fran- kovits Mór, a kereskedelmi bank vezérigazgatója, Dr. Hirsch Gyula ügyvéd, Dr. Tereza Átíró!, Smiiovits Mendel, Tatorján építő mérnök és vállalkozó és még többen. Az alapköre a szokásos első kalapácsütést Gróf Teleki Sándor, utáuna Mán Lajos, Dr. Péchy Péter és Veszprémi Sándor tette, — Nyilvános köszönet A járási jegyzői kar Kovács Dániel vendéglősnek ez utón mond köszönetét azért, hogy az e hó 4-óu rendezett jegyzői táncmulatságon a nagyvendéglö termét szives volt díjmentesen átengedni. — Egy szerető szívva! kevesebb a földön. Ezt jelentik nekünk Zi aim'd, ahol folyó hó 7-én tették örök nyugalomra a gondolta dós és tetteiben egyaránt nemes, gyöngéd és türelmes lelkületű, minden ismerős emlékezetében tisztelt és szeretett úrnőt, aki a testvéri szeretet tündöklő példáját képviselte egy élet fáradalmain át. A család ós a Szilágyság gyászához sokan járulnak hozzá a kővárvidékiek közül is a legbensőbb részvéttel. A gyászjelentést alábbiakban közöljük : „Fájdalommal tudatjuk nagybátyáink: Eécsey Antal és Károly, unokatestvéreink: Bányai Mózes, Paula — Császár Gáborné, László és Mariska, meg a többi jó rokonunk nevében is, hogy kedves testvérünk, Récsey Berta örökre elköltözött tőlünk a mai napnak bus alkonyulatán. Még fel sem száradhattak köuyeínk, melyeket édes szüléink koporsójára huliatánk, már is uj áldozatot követelt tőlünk a halál s irgalom nélkül törte össze azt az életet, amely nem volt egyéb, mint maga az önfeláldozó szeretet. Kedves testvérünk koporsójánál király-utcai házunkban hétfőn, julius ö-áu délután 4 órakor imádkozunk a református hívek szokása szs- riut. Az örökös nyugalomnak kedden reggel 10 órakor adjuk át drága halottunkat családunk érmiudszenti sírboltjában. Zilálton, 1908. julius 5-én. Récsey Miklós, Récsey Endre ós felesége: Irén.“ — Jegyzői tiszti értekezlet. A járási jegyzői kar e hó 4-én Dr. Péchy Péter jár. föszoigabiró elnöklete alatt tiszti értekezletet tartott, melynek főbb táigyai a Szatmármegyei baromfi-tenyésztő és tojás értékesítő szövetkezet létesítése volt. Az e tárgyban vármegyei alispán által kiadott ismertető iratot, tekintettel annak közéruekü voltára, lapunk vezető cikkében egész terjedelmében közöljük és felhívjuk lapunk t. olvasó közönségének figyelmét ezen hasznos intézményre. — Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye törvényhatósága e hó 10-én rendkívüli közgyűlést tartott. — Községi közgyűlés. Községünk képviselőtestülete e hó 5-én rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal a községi nyilvános jellegű kórház 1909. évi költségvetését állapította meg. A képviselőtestület a kórházi bizottság javaslata alapján kimondta, hogy feliratot intéz a belügyminiszterhez, miszerint tekintettel arra, hogy a kórház épületének átalakítása és javítása vált szükségessé, engedné meg, hogy a napi ápolási dijak a jelenlegi 1 kor, 30 fillérrel szemben 1 kor. 50 fillérre emeltessék fel a jövő évre és engedélyezze a költségvetésben e célra felvett 3600 kor. költséget. Véber Jgnátz községi másodbiró és végrehajtó és Buttyán János első tanácsos féléméit fizetésének kiutalása iránti kérelmét ez idő szerint nem találta teljesíthetőnek a közgyűlés. Lövi Heszkel Herman cipésznek a telépe- dési engedélyt megadta és a telepedért dijat 20 koronában állapította meg. Végül a Hirsch Ferenc Márton itteni illetőségét nem ismerte el. — Uj jegyző. Ihász Henrik volt nagynyiresi h. körjegyzőt e hó 7-én Koiozsmegyébea Septéren körjegyzővé választották. — Vörheny járvány Szinórváralján. Szinérváraljá» a vörheny az utóbbi napokban járvány szerül eg lépett fel és dacára a hatóság gyors és erélyes intézkedéseinek, a veszedelmes járvány egymásután szedi áldozatait a gyermekek közül. — Aratási munka. Az aratási munkálatok országszerte megindultak és a legzavartalanabb módon folynak. A földmivelésügyi minisztérium muukásügyi osztályához érkezett jelentések adatai valószínűvé teszik, hogy az aratás zavartalanul fog lefolyni és igy a minden eshetőségekre készen tartott munkás tartalékcsa- patra és araiógépekre nem is lesz szükség. Egyébiránt az aratás muukásügyi szempontból ez idén leginkább a munkásközvetités terén barit nagy feladatot a földmivelésügyi minisztériumra, mert nagyon sok gazdasági munkás vau aratómunka nélkül. —• Jegyzői mulatság. A nagysomkuti járás jegyzői kara az újonnan alakult „Kővárvidéki Társaskör“ berendezése alapjára e hó 4-én nyári táncmulatságot rendezett. A rendezőség legnagyobb bosszúságára azonban a mulatság a terv szerint megtartható nem volt, araeny- nyibeu az erdőben tervezett délutáni mulatság az esőzés következtében teljesen elmaradt és igy csak az esteti táncmulatságot lehetett megtartani, amely a nagy- vendéglőben folyt le. A mulatságról sajnos, nem sokat Írhatunk, mert bizony nem nagy fáradságába került volna még egy első elemibe járó gyermeknek sem, hogy megszámlálja a jeleuvoltak szamát, annál kevésbé a táncosok számát. Nem tudjuk, hogy mi okozta azt, ha valaki azi mondja, hogy jobb kávét, vagy pedig olcsóbban , tud kávé! szallilani, mint FiAJELLI DEISÍNGER *** J fiumei ezég BUDAPESTED a királyi bérpalotáiul!.
