Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1908-07-12 / 28. szám

s KŐVÁRVIDÉK július 12 dése. Főtényezők között az állam és annak szervei fognak helyt. Nekünk, kik a közigazgatási pályán vagyunk, ma már nemcsak az a kötelezettségünk, hogy a hozzánk utalt ügyeket ellássuk, hanem a hi­vatali keretekből ki kell lépnünk ott, ahol szük­séges a közjóiét és a közvagyonosodás meze­jére, hol a kívánalmakhoz képest, mint kezde­ményezők, vagy mint pártfogók dolgozzunk, — dolgozzunk, még pedig észszel és szivünk egész melegével. Ez a tér az, melyen munkás­ságunkat, ha az derekasan van végezve, a köz nép szeretete övedzi. Ez a tér az, melyen a jól végzett munkánk minden egyes része — a köz- igazgatás vezetői iránt, a köznépben a bizalom és az őszinteség szálait szövi össze. A társada­lomban mi, a közigazgatás vezetői, járjunk jó példával előre. Nyissuk reá arra a falusi emberre az ajtót nemcsak akkor, mikor annak szavaza­tára van szükség, hanem nyissuk reá máskor is, kérdezzük meg délben, ég-e a tűz a tűzhe­lyeden, van-e délben ételed az asztalodon, ha nincs, segítségedre kelek, hogy az élelmedet tisztességes utón megszerezzed. Egy ilyen fajta ajtó nyitás lesz a megyei baromfi és tojás érté­kesítő szövetkezet is. Nagy és terhes feladat vár a megyénk mindenik főszolgabirájára, hogy a járásában legalább 1700 üzletrészt aláírasson, de kitartással és férfias munkával meg lesz. Amidőn ezzel rámutattam a legterhesebb feladatra, ugyanakkor nem mulaszthatom el a figyelmet arra terelni, hogy a nemzeti vérvesz­tésünknek, mely a kivándorlás csatornáján Ame­rikába ömlik, ez a szövetkezet egyik szanálója, egyik gyógyító eszköze lenne; mert nemzeti, vagy agrár, esetleg más nézőpontról kutatjuk azokat az eszközöket, melyekkel az Amerikába való kivándorlás lázát népünk testi és lelki orgá­numában csökkentheínénk, találunk időlegesen enyhitő szereket, de ezek oly csekély erejűek, hogy ennek a folyton emelkedő láznak gátat nem vethetnek és azt eredményesen nem gyó­gyíthatják meg. Eredményes gyógyítást csak olyan eszközöktől várhatunk, melyek révén a köznép rétegeiben megélhetést teremtő és hasz­not hajtó állandó és rendszeres foglalkozások teremtődnek, ezekből fog a köznép jóléte kivi­rulni, A kivirult közjóiét pedig az összes vona­lokon a néplélekben a hazaszeretetei és nemzeti intézményeink iránt való lelkesedést olyan fokra emelné, méty azután őtet immunissá tenné a kivándorlás és egyéb haza elleni vétségek iránt. Köztudomású dolog, hogy népünknek a szive és lelke úgy öleli át a földet, mint a cse­csemő az édes anyja keblét. Ezzel az érzettel kell számolnunk. Ébből az érzetből keli a mun­kánk fonalait kiorsózni, ezt pedig csak úgy tehetjük, ha a nemzeti vértől sokszorosan át­itatott magyar föld miként és hogyan való ki­használásában az ipar és kereskedelem tudását belevisszük, rnég pedig abba a néprétegbe, mely­nek a munkától megkérgesedett tenyere azt fel­dolgozza. Előadom továbbá, hogy a meglévő szövet­kezetek fejlődése és megteremtése azt mutatja, hogy népünk még egészen nem bírja felfogni és értékelni az egyesülésben rejlő nagy erőt; erre őt rá kell vezetni, rá kell szoktatni, sőt, ha nyersen kell kimondanom, az igazságot né­pünk nagy részére ma még a jót rá kell erő­szakolni. A szövetkezet mikor létrejött, az állam tá­mogatni fog bennünket jelentékeny összeget képviselő fajbaromfival, melyeket azután járá­sodként megbízható földmivesek és kisiparosok között fogjuk kiosztatni, kiktől a tojásokat a napiár kétszeresén átvesszük, és azon az áron tovább adjuk. A kikeltett csirkéket és felnevelt tyúkot, kakast stb. a napiár kétszeresén átvesz- szük és adjuk tenyésztésre tovább. Ezenfelül különös jutalmul a kiválóan szép egyedeket a szövetkezet keretén kívül értékesítjük, már most az a falusi törpe birtokos vagy gazdasági cseléd látni fogja, hogy a szomszédja 2 tyuk és 1 drb. kakasért 35 —40 koronát, vagy egy törzs emdei ludért (3 tojó, egy gunár) 7Ö-—80 koronát ka­pott, serkenti és buzdítani fogja őtet a fokozott termelésre. A nép pedig, mikor a szövetkezeti termelés áldásaival teljesen megösmerkedik, a szövetkezet 40—50 ezer üzletrésszel fog dol­gozni, melynek révén több százezer korona keresetet juttatunk abba a néprétegbe, melynek arra a legnagyobb szüksége van. Nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy megyénk a baromfi-tenyésztésnek üzletszerű ter­melésére a legjobb és legalkalmasabb eszközök felett rendelkezik. Ugyanis a megye túlnyomó részén a községeket patakok szeldelik, ottan a liba és ruca tenyésztést honosítanék meg. Az alföldszerü síkságunkon pedig a tyuk tenyész­tésnek adnánk előnyt. A hegyvidéki községünk­ben, hol terjedelmes erdőségek állanak rendel­kezésre, ottan fokozott mértékben a pulyka tenyésztést mozdítanánk elő, mert egyrészt az ily községek terjedelmes legelőkkel bírnak, a tehéntartás aránylag kevesebbe kerül, tehát a kis pulykának 6 hétig aludt tejet bőven kever­hetünk ételökbe. Amikor pedig nagyobbacskák, mint a juhokat nyájba lehet verni és kihajtani az erdőbe, hol bogarászással — a til-tul levő fű csipdesésével — napi élelmének háromnegyed- részét ő maga megkeresné. Továbbá az sem okozhat nehézséget, hogy a helyi bizottságnál az eladásról jegyzéket kell vezetni, arra képesítettnek tartom ug}^ az írás­tudó, mint az Írástudatlan községi lakosainkat, vagy előljárósági tagot. Nézzük az Avasvidék Írástudatlan elöljáróit, rovásra vesznek 4—5 fajta kivetést és azon úgy eligazodnak, mint a könyvvezető a maga rézsarkos főkönyvein. Az írástudó ember pedig könnyedén fogja megoldani a kérdést, mert hála a Gondviselésnek, a mi megyénk népe felfogás és értelem dolgában nem áll mögötte a makóvidéki magyar, tót vagy szerb ajkúnak, ezek pedig a hagymakereskedés­nél igy számolnak: X tőkém van, X értékű munkát fektetek bele, X jövedelmet kell nyernem az árun. E tekintetben egy kis kitanitas — a jegyző részéről — ezzel minden akadály el- háiitódott. Hírek. ~~ Az uj évnegyed beálltával tisztelettel kér­jük tisztelt előfizetőinket, hogy előfizetésüket megújítani, a hátralékos előfizetőket pedig, hogy ;; a hátralékos előfizetési dijjakat mielőbb bekül­deni szíveskedjenek. — Ünnepélyes aktus. A községünkben épiUo „Kö- i várvidéki Takarékpénztár“ pénzintézeti helyiségének I alapkövét e hó 4-óu tette le a pénzintézet igazgató- ! Hága a meghív*tt vendégek jelenlétében. Az alapkő : letételénél jelen voltak : Gróf Teleki Sándor, az iuté- | zet elnöke, Mán Lajos, az intézőt vezérigazgatója, Vesz- j pré.üy Sándor r. kath. plébános h. vezérigazgató, Dr. J Olsavszky Gyula és Bocsánczy Márton igazgatósági tagok, Dr. Péchy Péter jár. főszolgabíró, Máthé Athá- uáz takarékpénztári pénztárnok, Havas Emil segéd- j könyvelő, Barna Benő felügyelő-bizottsági tag, Fran- kovits Mór, a kereskedelmi bank vezérigazgatója, Dr. Hirsch Gyula ügyvéd, Dr. Tereza Átíró!, Smiiovits Mendel, Tatorján építő mérnök és vállalkozó és még többen. Az alapköre a szokásos első kalapácsütést Gróf Teleki Sándor, utáuna Mán Lajos, Dr. Péchy Péter és Veszprémi Sándor tette, — Nyilvános köszönet A járási jegyzői kar Ko­vács Dániel vendéglősnek ez utón mond köszönetét azért, hogy az e hó 4-óu rendezett jegyzői táncmulat­ságon a nagyvendéglö termét szives volt díjmentesen átengedni. — Egy szerető szívva! kevesebb a földön. Ezt jelentik nekünk Zi aim'd, ahol folyó hó 7-én tették örök nyugalomra a gondolta dós és tetteiben egyaránt nemes, gyöngéd és türelmes lelkületű, minden ismerős emlé­kezetében tisztelt és szeretett úrnőt, aki a testvéri szeretet tündöklő példáját képviselte egy élet fáradal­main át. A család ós a Szilágyság gyászához sokan járulnak hozzá a kővárvidékiek közül is a legbensőbb részvéttel. A gyászjelentést alábbiakban közöljük : „Fájdalommal tudatjuk nagybátyáink: Eécsey Antal és Károly, unokatestvéreink: Bányai Mózes, Paula — Császár Gáborné, László és Mariska, meg a többi jó rokonunk nevében is, hogy kedves testvérünk, Récsey Berta örökre elköltözött tőlünk a mai napnak bus alkonyulatán. Még fel sem száradhattak köuyeínk, me­lyeket édes szüléink koporsójára huliatánk, már is uj áldozatot követelt tőlünk a halál s irgalom nélkül törte össze azt az életet, amely nem volt egyéb, mint maga az önfeláldozó szeretet. Kedves testvérünk koporsójá­nál király-utcai házunkban hétfőn, julius ö-áu délután 4 órakor imádkozunk a református hívek szokása szs- riut. Az örökös nyugalomnak kedden reggel 10 órakor adjuk át drága halottunkat családunk érmiudszenti sír­boltjában. Zilálton, 1908. julius 5-én. Récsey Miklós, Récsey Endre ós felesége: Irén.“ — Jegyzői tiszti értekezlet. A járási jegyzői kar e hó 4-én Dr. Péchy Péter jár. föszoigabiró elnöklete alatt tiszti értekezletet tartott, melynek főbb táigyai a Szatmármegyei baromfi-tenyésztő és tojás értékesítő szövetkezet létesítése volt. Az e tárgyban vármegyei alispán által kiadott ismertető iratot, tekintettel annak közéruekü voltára, lapunk vezető cikkében egész terje­delmében közöljük és felhívjuk lapunk t. olvasó közön­ségének figyelmét ezen hasznos intézményre. — Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye tör­vényhatósága e hó 10-én rendkívüli közgyűlést tartott. — Községi közgyűlés. Községünk képviselőtestü­lete e hó 5-én rendkívüli közgyűlést tartott, mely al­kalommal a községi nyilvános jellegű kórház 1909. évi költségvetését állapította meg. A képviselőtestület a kórházi bizottság javaslata alapján kimondta, hogy fel­iratot intéz a belügyminiszterhez, miszerint tekintettel arra, hogy a kórház épületének átalakítása és javítása vált szükségessé, engedné meg, hogy a napi ápolási dijak a jelenlegi 1 kor, 30 fillérrel szemben 1 kor. 50 fillérre emeltessék fel a jövő évre és engedélyezze a költségvetésben e célra felvett 3600 kor. költséget. Véber Jgnátz községi másodbiró és végrehajtó és Buttyán János első tanácsos féléméit fizetésének kiutalása iránti kérelmét ez idő szerint nem találta teljesíthetőnek a közgyűlés. Lövi Heszkel Herman cipésznek a telépe- dési engedélyt megadta és a telepedért dijat 20 koro­nában állapította meg. Végül a Hirsch Ferenc Márton itteni illetőségét nem ismerte el. — Uj jegyző. Ihász Henrik volt nagynyiresi h. körjegyzőt e hó 7-én Koiozsmegyébea Septéren kör­jegyzővé választották. — Vörheny járvány Szinórváralján. Szinérváraljá» a vörheny az utóbbi napokban járvány szerül eg lépett fel és dacára a hatóság gyors és erélyes intézkedé­seinek, a veszedelmes járvány egymásután szedi áldo­zatait a gyermekek közül. — Aratási munka. Az aratási munkálatok ország­szerte megindultak és a legzavartalanabb módon foly­nak. A földmivelésügyi minisztérium muukásügyi osz­tályához érkezett jelentések adatai valószínűvé teszik, hogy az aratás zavartalanul fog lefolyni és igy a min­den eshetőségekre készen tartott munkás tartalékcsa- patra és araiógépekre nem is lesz szükség. Egyébiránt az aratás muukásügyi szempontból ez idén leginkább a munkásközvetités terén barit nagy feladatot a föld­mivelésügyi minisztériumra, mert nagyon sok gazdasági munkás vau aratómunka nélkül. —• Jegyzői mulatság. A nagysomkuti járás jegyzői kara az újonnan alakult „Kővárvidéki Társaskör“ be­rendezése alapjára e hó 4-én nyári táncmulatságot ren­dezett. A rendezőség legnagyobb bosszúságára azonban a mulatság a terv szerint megtartható nem volt, araeny- nyibeu az erdőben tervezett délutáni mulatság az eső­zés következtében teljesen elmaradt és igy csak az esteti táncmulatságot lehetett megtartani, amely a nagy- vendéglőben folyt le. A mulatságról sajnos, nem sokat Írhatunk, mert bizony nem nagy fáradságába került volna még egy első elemibe járó gyermeknek sem, hogy megszámlálja a jeleuvoltak szamát, annál kevésbé a táncosok számát. Nem tudjuk, hogy mi okozta azt, ha valaki azi mondja, hogy jobb kávét, vagy pedig olcsóbban , tud kávé! szallilani, mint FiAJELLI DEISÍNGER *** J fiumei ezég BUDAPESTED a királyi bérpalotáiul!.

Next

/
Thumbnails
Contents