Kővárvidék, 1908 (5. évfolyam, 2-52. szám)
1908-06-28 / 26. szám
I KŐVÁRVIDÉK juniuí 29 A gyűlés negyedik tárgya Biharmegye jegyzői egyletének a segédjegyzői és irnoki állások megyei segéllyel való szervezése tárgyában hozott határozata volt. A közgyűlés a közölt határozathoz egyhangúlag hozzájárult és kimondta, hogy feliratot intéz az iránt, hogy minden 1500 lelket meghaladó községekben és körjegyzőségekben egy aljegyzői, minden további 1500 lélek után pedig állami dotációval egy-egy irnoki állás rendszere- sittessék. A fölterjesztés támogatására minden jegyzőtől bekivánandó egy kimutatás, amely feltüntesse azt az összeget, hogy hivataloskodása óta évenként mennyi összeget fizetett el az általa alkalmazott írnokoknak és segédeknek, az adott ellátást havonként 60 koronába számítva. Kimondta továbbá a közgyűlés, hogy azon esetben, ha a kormány a közgyűlés eme kérelmét legkésőbb a f. 1908. évi december hó 31-ig nem teljesíti, minden jegyzőnek kötelessége az általa alkalmazott írnokot vagy segédet elbocsáj- tani és a megállapított napi 8 órai hivatalos óránál többet dolgoznia nem szabad. Ezen határozat, valamint a határozat alapját képező Biharvármegye jegyzői egyletének hason határozata tudomásvétel végett egész terjedelmében közöltetni határoztatott. Ezzel kapcsolatosan egyhangúlag elfogadta a közgyűlés Stern Mór ilobai körjegyző azon indítványát, hogy amennyiben a jegyzők a jelenlegi munkaerővel teljesen képtelenek az őket terhelő munkát elvégezni, addig is, mig a magas kormány az említett feliratot érdemlegesen elintézné, az említett állások már most szereztessenek, a dotációval felmerülő költségek részben az egyes körjegyzőségekben és községekben megállapított irnoki átalányokból, részben pedig vármegyei pótadóval fedeztessenek. A gyűlés 5. tárgya Vasvármegye jegyzői egyletének indítványa volt a jegyzői és segédjegyzői fizetés felemelése s aljegyzői elnevezés megállapítása tárgyában. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztett indítványt, mely szerint a jegyzők évi fizetése 2400 kor., 5 évenként emelkedő 200 koronás korpótlékkal, — az aljegyzők fizetése pedig évi 1500 koronában, 5 évenként 100 koronával emelkedő korpótlékkal — áliapittassék meg. Valamint azt is, hogy a segédjegyzők aljegyzőknek neveztessenek. Nagy István körjegyzőnek a jegyzők tekintélyének emelése érdekében tett indítványa tanulmányozás és javaslattétel végett bizottságnak adatott ki. Az országos központi gyűlés képviselőül Bodoky Béla egyleti elnök, Komoróczy Jenő alelnök és Szabó Dezső egyleti főjegyző választatott meg. Szabó Dezső indítványa alapján a közgyűlés Farkas Jenő Felsőbánya város polgármeste— Uj postamester. A kereskedelmi miniszter özv. Kozma Jánosné sz. Lovász Irma hagymásláposi postamestert hosszufalui postamesterré nevezte ki. — Pénzintézetaink értekezlete. A szatmári összes pénzintézetek vezetői, — igazgatóságuk nevében is — a napokban tartott értekezletükön a piac szolidságát és megbízhatóságát — mint fontos közérdeket —• lehetőleg biztosítani akarván, a következő megállapodásra jutottak : A mai naptó! számítandó öt éven belül újabb pénzintézet létesítéséhez segédkezet nem nyújtanak s e célból: i. Újabb pénzintézet létesítése céljából szövetkezett alapitó tagnak, vagy a netalán mégis megalakult újabb pénzintézetek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjainak semmiféle címen újabb hitelt nem adnak. 2. Ha őt éven belül mégis újabb pénzintézetek alakulnának, ezen pénzintézetek részvényeit jegyezni, illetőleg megvenni nem fogják, annak megvásárlásától intézeteik tisztviselőit is eltiltják. 3. Újabb pénzintézetek részvényeire kölcsönt semmiféle alakban nem adnak. Ezen megállapodásokat a mai naptól számítandó öt évig, azaz 1913. junius 29-ig magukra és az általunk képviselt pénzintézetekre nézve kőtelező erejűnek elismerik és azokat intézetünk tisztviselői által is szigorúan megtartani elrendelik. — Szaímármeyyei baromfi tenyésztés és iojásértékesiíö szövetkezet. E cirn alatt egy nagyon életre való szövetkezet van létesítendőben, melynek célja a vármegye helyi piacait lehető oicso árban a fokozottabb igényeknek is megfelelőig baromfival és tojással ellátni, a főváros részére és a külföldi kivitelre termelni, a megyei baromfitenyésztést uj állománnyal felfrissíteni, végül a kisgazdáknak és a szegény zselléreknek egy uj és hasznos kereseti ágat nyitni. Az életrevaló eszme megnyerte agilis alispánunk, Iíosvay Aladár tetszését is, ki 10 908. sz. elnöki rendeletével feihivta a járási főszolgabírókat, miszerint a szövetkezet létesítése érdekében tegyenek meg minden lehetőt s járásuk községeiben legalább 1700 üzletrészt jegyeztessenek. Egy üzletrész lenne: a) 12 tyuk, 1 kakas; b) vagy 8 kacsa, 1 gácsér; c) vagy 5 liba, 1 guuár; d) vagy 5 pujka és 1 kakas. — Drága a hús. Minden oldalról panaszt vettünk, hogy nagy a hús drágaság. Dacára annak, hogy a marha ára kétségbeejtöen lement, majdnem felére, a mi drága mészárosaink ma is dupla áron mérik u húst. De jól is teszik, ha mi ezt tétlenül nézzük és tetszésükre bízzuk, hogy annyit vegyenek a húsért, amennyi nékiek tetszik, mert hat nincs verseny, amennyiben az összes mészárosok egy kézre dolgoznak, egy társaság az egész. Csak az a csodálatos, hogy nem emelik még fel a hús árát. — Tömeges fegyelmi. Legutóbb tartott vármegyei közigazgatási ülésen Bodnár György kir. tanfelügyelő panaszt emelt az elhanyagolt magyar nyelv; oktatás miatt. A' dászkái urak nem akarnak sehogy sem megbarátkozni az állam nyelvével cs az alább említett legtöbb helyen a gyermekek mondhatni egy szót sem tudnak magyarul. Tűrhetetlen állapotokat talált a tanfelügyelő a feketefalui, a raagyarkékesi, oláhkékesi, udvarii, érkörtvéJyesi, részegéi iskolákban. A magyar nyelv tanítására a feketefalui, magyarkékesi, nagysikárlúi iskolákban igen kevés súlyt helyez a tanító, miért is ezen iskolák tanítói ellen a közigazgatási bizottság fegyelmi vizsgálatot indított. Ugyancsak elrendelte a fegyelmi vizsgalatot és állásától is felfüggesztette Marosán Viktor avasfclsőfaiui igazgató-tanítót, mivel az iskola megvizsgálására hivatalból kiküldött dr. Votisky Géza s. taufe!ügyelővel szemben illetlenül és kihívóan viselkedett. rét az egylet tiszteletbeli tagjává választotta. Még több csekélyebb érdekű indítvány elintézése után Bodoky Béla egyleti elnök Farkas Jenő városi polgármesternek és a tanácsnak a szives fogadtatásért az egylet nevében hálás köszönetét mondott és a gyűlést berekesztette. hí i re ki — Személyi hir. Nagy Gergely pénzügyi titkár hivatales ügyek elintézése végett egy pár napig községünkben időzött. — Szatrnárvármegye monográfiája. Magyarország vármegyéi és- városai című műnek Szatuiárvámegye monográfiáját tartalmazó kötete most jelent meg. A mü községünk múltjáról és jelenéről a következőkben emlékszik meg : „Nagysomkut nevét 1405-ben Somkwth, 1475-ben 8umkurth-nak írják. Hajdan jelentéktelen kis község volt s a kővári uradalomhoz tartozván, 1555-ig a Dragfi családé. Azontúl a Kővárvidék része s a gróf i Telekiek kaptak rá adományt a XVIII. század elején. Kővár lerombolása után kezdett nőni a község és két év század alatt a járás legnagyobb helyiségévé és a Kővárvidék középpontjává lett. Főutcáján áll ma is a | régi Kővárvidék vármegyeháza, a mely az újabb korban szerepét vesztve, most a kir. járásbíróság, telekkönyvi hivatal, állami iskola, (ez utóbbi ugyan már 4 év óta nincs ott. Szcrlc.) és bírósági börtön helyiségé- Van a községben nagy közkórház, (csak nyilvánossági jeleggel felruházott kórház. Szerk.) kővárvidéki és polgári olvasó kor, tűzoltó egylet és gör. kath. énekkar. A gör. kath. templom 1890-ben, a rém. kath templom pedig 1896-ban épült. Ipara és kereskedelme az utóbbi időben nagyon fellendült, a Lamarche-cégnek nagy fürészgyára van itt, (bár volna! Szerk.) pénzintézet három is van : a Kővárvidék takarók pénztár, a Chio- rána takarék pénztár és a Kereskedelmi bank. A Gróf Teleki családnak most is szép birtoka ós Gróf Teleki Sándornak szép kastélya van itt. Mikor 1848-ban a nemzetiségi fölkelés miatt, a családnak menekülnie kellett, előbb Nagybányára, majd ide jött s azóta itt állandó lakást tart fenn. 1848 májusban itt hirdették ki a Kővárvidék vissza csatolását Szatmárvámegyéhez. Főkapitánya akkor gróf Teleki Sándor, alkapitá- nya Hosszú László volt. Manásztira, vagy Manosztira nevű dűlője egy régi monostor emlékét tartja fenn. Határában feküdt hajdan Balkóma nevű község, mely 1405-ben szerepel először, 1424-ban Balkfalva alakban találjuk említve, de e század végén nyoma vész. A községnek van vasúti állomása, postája és távírója. —- Lopásért elitéit egyén. A szatmárnémeti kir. törvényszék Málek György helybeli cigányt azért, mert a f. évi május hó 9-én Stern Ármin birtokából 3 drb. csavarkulcsot ellopott 6 hónapi börtönre mint fő és a szabadságvesztés büntetés kitöltésétől számított 3 évi hivatal vesztésre és politikai jogának gyakorlatától felfüggesztésére, mint mellék büntetésre ítélte. — Halál a kuiban. Megrendítő szerencsétlenség történt Fehérgyarmaton. Weisz Lajos ottani lakos fia az udvaron levő kútba ejtett egy bádogedényt s hogy felhozza, az atyja egy létrán lement a kútba. A létra alsó tokán azonban megcsúszott és beleesett a vízbe. J ej kiáltásaira többen odafutottak a kúthoz s Tóth Lajos kisbirtokos a segítségére sietett, de a létrán megszédült s szintén beiefuit a vízbe. A szerencsétlenek iránt városszerte nagy a részvét. Weisznak nyolc, Tóiknak pedig öt gyermeke maradt. — Adókivetés. A III. oszt. kereseti adó kivetési tárgyalást a helybeli kir. adóhivatal kerületére nézve jniius hó G-ától 17-ig terjedő időt-tüzte ki a kir. pénzügyigazgatóság. Községünk adózóinak adója Julius 14. 15. . 16. és 17-én fog megállapittatui. A tárgyalás községünkben a községháza tanácstermében fog megtartatni és a kitűzött napokon délelőtt 8 órakor veszi kezdetét. Árlejtés kavics szállításra. Dr. Péchy Péter járási főszolgabíró a Nagysomkut-Nagynyiresi vicinális útra szükségeltető 82 m.8 rostáit kavics szállítására árlejtést hirdet. Zart ajánlatok július 10-éig nyújtandók be. Elkészítési határidő f. évi ölet. 1. A szükségleti kimutatás a főszolgabírói hivatalba a hivatalos órák alatt k: egtekinthető. Főmunkatárs: Áckermán Béla. Laptulajdonos : Barna Benő. 1564/908. tkvsz. Árverési hirdetmény és feltételek kivonata. Buháj Dotya Lupucz Györgyné úgyis, mint néhai Buhály György örököse somkutpataki, Papp Tódor, Pap Juon, Pap Lika és Borota László jederi lakos vég- rehajtatónak, Bonácz Vaszalika jederi, Bonácz Noszta- szia, Bonácz Györgyné tölgyesi, Bonácz Szimion, özv. Bonácz Vaszisikáné szül. Pruna Mária úgyis mint kiskorú Bonácz Damnyika gyámja, Buháj Györgyné szül. Bonácz Mariska jederi és Bonácz Totiovicza férjezett Bartha Ferenczné husszufalui lakos végrehajtást szenvedett elleni végrehajtási ügyében a kérelem következtében a végrehajtási árverés 109 kor. 25 f. tőke, 22 kor. 60 fill, perbeli és végrehajtási már megállapított valamint jelenlegi 18 kor, s a még felmerülendő költségek kielégítése végett az 1881. évi 60. ,t. c. 144. §-a alapján és a 146. §’ értelmében a nagysomkuti kir. jbiróság területén levő Jeder községben fekvő Bonácz Grigor á Vaszalika és Bonácz Szimion tulajdonát képező jederi «7 sztjkvben A f 1 rsz. 308 a/3 hisz. a. foglalt födrészletre az 1881. 60 t. c. 56. § a alapján egészben 68 korona, a C. 1 alatt özv. Sztán Petemé javára bekebelezett haszonélvezeti jog érintetlen hagyásával; 104. sztjkvben A 1. 2. 4. 5. 7. 9. 12. 16 ha valaki azi mondja, hogy jobb kávét, vagy pedig olcsóbban tud kávéi szállítani, mint FíÁTELLi DEISINGER fiumei ezég BUDAPESTEN a királyi bérpaioíábarj.
