Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-03-24 / 12. szám
2 KŐVÁRVIDÉK 1907. március 24. Kérték, hogy szóljon a néphez. Kossuth beszélt a hazáról, a haza iránti szeretetről, az uralkodó iránti tiszteletről, s arról, hogy a császár a nép jogos kívánságait teljesíteni fogja . . . Mohón hallgatta a nép a bűbájos szavakkal elmondott beszédet, nem győzött betelni a gyönyörű szavakkal. S az emberek, kik azelőtt kardokat köszörültek, torlaszokat emeltek, Kossuth beszéde után, mint a templomi predikatió jámbor hallgatói .... szép csendesen szétoszlottak . . . Amit a fegyveres erő nem birt erőszakkal elérni, azt békésen könnyű szerrel elintézte Kossuth Lajos. Mikor az uralkodó délután kikocsizott, t nem háborgó tömeggel, hanem őt lelkesen éljenző s uralkodójáért halni kész néppel találkozott. Természetes, hogy másnap a Bécsben levő magyarok örvendetes szívvel és jobb reménynyel néztek a jövő elé, mig az osztrákoknak másnap kihirdették az alkotmányt hozó pátenst . . . Bécs örömmámorban úszott. Mindez Kossuth Lajosnak volt köszönhető. S ez volt életének csak egy nagyon kis episódja. Azután kezdődött működése, szenvedése, a többit tudjuk . . . Szépekéi. Négy — Pályázat, i. Tanulmány-utazási ösztöndíjakra. A debreceni kereskedelmi és iparkamara pályázatot hirdet a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur által évenkint a kamarakerület- beli iparos ifjaknak adományozandó egy 600 (Hatszáz) koronás tanulmány- úti ösztöndíjra; úgyszintén a kamara által iparos és kereskedő ifjak részére rendszeresitett négy, egyenkint ,‘iOO kor. tanulmányúéi ösztöndíjra. A 600 koronás állami ösztöndíjnál feltétlenül igazolandó, hogy a pályázó katonai kötelezettségének eleget tett s megjelölendő, hogy vájjon biztosítva van-e előre is egy megfelelő külföldi gyárban vagy műhelyben való alkalmaztatás, esetleg valamely külföldi szakiskolába való felvétel. A pályázónak (kiskorúaknál a szülőknek) kötelezettséget kell vállalni aziránt, hogy az ösztöndíj különbeni visszafizetésének terhe alatt vissza fog térni hazájába és külföldön szerzett ismereteit itthon fogja értékesíteni. Ez ösztöndíjak elnyeréséért pályázhatnak oly törekvő és jó előképzettségű iparos vagy kereskedő ifjak, kik a debreceni kamara kerületében (Hajdú, Bereg, Jásznagykunszolnok, j Máramaros, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa vármegyék területén) illetőséggel biró iparosoknak, i kereskedőknek vagy más foglalkozású egyének- ! nek ipari pályán élő gyermekei, avagy másodsorban akik bár idegen illetőségűek, de tanonc- kiképeztetésüket a kamara területén nyerték s szakbavágó segédi foglalkozásban itt legalább három évet töltöttek. A felsőbb szakiskolákat végzett ifjak előnyben részesülnek. Az ösztöndíj célja az, hogy az arra érdemesített törekvő ifjaknak megkönnyítse a kamara a szakmájukban való magasabb kiképeztetést s e célból gyámolitsa őket külföldi műhelyek, ipartelepek, vagy kereskedelmi vállalatok felkeresésében s ott leendő gyakorlati alkalmaztatás elnyerésében. Akik az ösztöndíjra pályáznak, igazolni tartoznak azt, hogy az általános feltételeknek megfelelnek, tehát családi és illetőségi viszonyaikat, szülőik vagyoni helyzetét, előképzett- j ségüket és nyelvismereteiket, erkölcsi maga- viseletüket, tartoznak bemutatni tanonc-bizonyit- ványukat és munkakönyvüket, s általában mindazon okmányaikat, melyekkel eddigi tanulmányaikat és sikereiket igazolni tudják. Tartoznak továbbá leirni azt a tervet és azt a célt, amelynek kivitelére az ösztöndíjat kérik, tehát utazásuk tervét, időtartamát és tanulmányszerzésüknek egyéb kilátásba vett körülményeit. Akik pusztán a 600 koronás állami ösztöndíjra pályáznak, tartoznak ezt kérvényükben határozottan megjelölni. A kamara az ösztöndijat három részief- ben folyósítja. Felét az utazás vagy tanulmány megkezdése előtt, a fenmaradó rész felét az utazás tartama alatt s az utolsó részt annak befejeztével. A pályázati kérvények 1907. évi május 1-ig a debreceni kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. Az utazás vagy tanulmányi munkába állás az 1907. év második felére tervezendő. II. Ipari munkások jutalmazására. I. ÍOO koronás állami jutalmak. A kereskedelmi m. kir. miniszter ur az ipari munkások kiváló szorgalmának, buzgalmának és jó magaviseletének jutalmazására rendszeresitett száz koronás állami jutalomdijakból a debreceni kamara területére eső 5 ily jutalomdij eladományozására pályázatot hirdet. A jutalmazandó munkások mindegyike a jutalomdijon kívül a jutalmazás tényét és indokait tartalmazó okmányt kap. A jutalomra való igény előfeltételei a következők: 1. Magyar állampolgárság. 2. Tényleges ipari munkában való állandó alkalmaztatása (kapus, kocsis, gyári irodaszolga és más ily természetű szolgálatot teljesítő a jutalomra igényt nem tarthat). 3. Legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka körében. (Tanonc- évek beszámíthatók, évadhoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évekkel egyenértékűeknek tekintetnek.) 4. A rendes munkabér vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladhat. A lányok a temetőbe kikisérik sirva, Sok virágot, szép virágot tesznek is a sírra. Elnémult már mindörökre Gyűrűs Mózsi sípja. Odatették a leányok melléje a sírba. Nagy Tamás. Emlékbeszéd. Tartotta márc. 15-én : Pap István berkeszi ref. esperes. Járni a múltak ködbevesző távol téréin; felújítani a nagy alakok, nagy idők, nagy események pihenő emlékeit; fellelkesedni, lángra gyuladni, a százados hatású eszmék gondolatára; reményt, meggyőződést meríteni a múltból, hogy van bennünk „élni hit, jog és erő“: ez a jelentősége és jogosultsága ennek, illetve a március 15-iki emlékünnepnek. A tudomány, a művészet fölkentjei hires elődeinknek, a haza hű gyermekei a haza aty- jainak, az egyház szolgái a hit bajnokainak sirjaihoz el-elzarándokolnak, hogy föltépjék a bemohosult hantokról „a feledés tüskebokrait“ s behintsék a hála és kegyelet illatos virágaival, beültessék az emlékezet szelíd nefelejtseivel. Az állat elfeled, az ember emlékezik. Sőt az emlékezésnek Krisztusunk is isteni jogot adott, midőn szivökre köté tanítványainak, hogy ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Léha lenne az az utód, gyáva lenne az a kor, mely lábbal tapodná meg az emlékezet nagy parancsát, mely elhanyagolná megemlékezését azon napnak, melyen a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszméi testté lettek, melyen egy szebb jövő alapjai lettek nemzetünk életében lerakva. Bizony 1848. március 15-ike választott idő nemzetünkre és hazánkra nézve kijelentés és újjászületés napja egyszerre. Ama nagy és szép eszmékért lelkesülő honfiak e napon nyilvánították leghangosabban, leghatározottabban, hogy mihez van joga a magyar nemzetnek, e napon adták a legjobb programmot, legyen béke szabadság, egyetértés. Ezen a napon a nemzet fiai nem ápoltak önző, nemtelen szenvedélyeket senki iránt, melytől fájdalom ma a szivek foglyul vannak vive. Őszinték, nyíltak voltak mindenki iránt. Nagy és nehéz emlékei miatt a jövőbe biztos reménynyel nézett a nemzet. Ezen szép naphoz a magyar nemzet életében kevés hasonló nap van. De beteljesedett a bölcs mondás: „A legnemesebb gyümölcsfát hajigálják legtöbben.“ A történelem tiszte megállapítani, hogy azokat, kiket az irigység, tudatlanság, vad szenvedély vezetett s hazánk újjászületését megakadályozták s azt a szellemet, melyből a béke, szabadság és egyetértés uj világa született volna, elfojtani akarták — megbélyegezze. A mi feladatunk ma az, hogy legyünk elég bölcsek az eseményekből a tanulságot levonni s elég bátrak azt hasznosítani. A nemzetnek a jövőbe vetett hitét és reményét annak emléke tartja fenn, amit 1848 március 15-én akart és tett; ezen a napon szerzett kincsből élünk; becsületünk és dicsőségünk legjobb része akkor kapott sebeink eredménye. Emlegessük ezeket a napokat, mert az emlékezés által szellemünknek rugékonyságot adhatunk és megóvhatjuk magunkat az el- satnyulástól. Bizzunk jogunkban, mert a jogában és erejében bizó nemzet jövendője: szabadság, béke és jóllét. Az olyan haza, mint a miénk, ilyen állapotában is nagy eredmény s amelynek a fejlődéshez annyi joga van, az összes polgárainak szivét igényli. Öregek és ifjak, férfiak és nők, a csüg- gedés ellen tartsák magukban a reménységet, a 3000 darab tölgyfából készült szőlő-karó és kiselejtezett távirda - oszlopok © bár milyen mennyiségben jutányos árban kaphatók: ECKER BÉNI fakereskedőnél N AGYSOMKUTO KT.
