Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-03-17 / 11. szám

4 KOVARVIDÉK 1907. március 17 érik, amikor még másféle gyümölcs alig van; ép azért várvavárt idő az, mikor az első cseres- nye megérik s ujongva lesz üdvözölve. A cseresznye mint magas törzs és mint féltörzs egyaránt célszerű s gyümölcse nevezetes keresz- kedelmi cikket képez. A meggyfa mint féltörzs célszerűbb s kisded növése következtében törpe­fának igen alkalmas; különösen az újabb fajok, mint: a Gubeni hírneves, a körösi, továbbá a finom Amarellák, amelyek nagyon ajánlatosak. Nagyon tekintélyes a fajok mifélesége és használ­hatósága; az újabb későn, szeptember-október­ben érő cseresznyefajok képezik most az aszta­lok díszét. Túlnedves talaj kivételével a cseresz­nye- és meggyfa minden talajnemben jól tenyész, még magaslatokon is. Sajnos, hogy ezen gyü­mölcsfaj a megérdemelt figyelemben még nem részesül eléggé, amelyet sokoldalúságánál fogva megérdemelne. Különösen a meggy az, amely minden háztartásban kívánt és keresett cikk, ennélfogva minden piacon keresett s jól meg lesz fizetve. Kajszinbarack minden időben kedvenc gyümölcse volt az embereknek. A mély tele- vény talajt kedveli s védett helyet, különben nem díszlik. Ezekből magas törzset ültetni nem tanácsos, de féltörzsűeket és törpefákat igen; utóbbiakat kiváltképen, mivel ezeken a termés utóíagyok ellen megvédhető s a szélvész és viharok ellen is némileg védve van. A kajszin­barack nálunk jól, többnyire igen jól diszlik és mindig kellemes finom Ízzel bir. Kevés kivétellel minden faj igen jó, de különösen a honi magyar fajok, amelyek a francia fajoknál sokkal aro- matikusabbak. őszibarack finom asztalra a legnemesebb gyümölcs. Az őszibarackfa az összes gyümölcsfák között a legnemesebbnek lesz tekintve s lelkes kedvelői gyümölcsét,,isteninekt‘, gyümölcsöseik szépségének s az asztal ékességének nevezik. Az őszibarackfa nálunk mélyen fekvő területek kivételével mindenütt jól diszlik; többnyire i törpefának és gula-alakban lesz nevelve, északibb j vidékeken pedig redélyzeten. Az őszibarckfák 7-10 évnél tovább nem igen élnek, ez idő múltán többnyire teljesen túlélték magukat; legtöbb esetben gyantafolyás okozza korai elhalálozásukat. Ennek ugyan részben ellenállhatunk, (sajnos, hogy teljesen sohasem) ugyanis, ha a fák főmetszését augusz­tusban végezzük, mely alkalommal minden vékony, satnya, haszontalan ágat eltávolítunk; tavasszal csak a tavalyi hajtások lesznek kevéssé megrövidítve. A vezérágak és termőágacskák megmetszésének teljes figyelmen kívül hagyása okozója többnyire az ifjú őözibarack-ültetvénye- zések sikertelenségének, amelyek az ültetés alkalmával, illetőleg az ültetést követő tavaszon okvetlen visszametszendők, a következő évek­ben pedig csak úgy, amint az fennebb em­lítve lett. A dió csakis mint magastörzs, szabad, nyílt helyeken lesz ültetve. Nagy helyre lévén szüksége, 12 m. távolságra ültetendő egymás­tól; mindenütt jól tenyészik, még magaslatokon is. Oly magaslatokon, ahol már a juhlegelő csak tengődik, a diófa még mindig jól női s mily haszon, mily kincs volna ez a jövő nemze­dékre, hogyha az ilyen kopár magaslatok, kopasz hegyhátak, amelyek ma még többnyire parlag területek s kevés avagy semmi hasznot sem adnak, diófákkal ültettetnének be. Valóban csodálatos, hogy sem kis- sem nagybirtokosa­inknak még eddig ilyesmi nem jutott eszébe. A dió nagyszerű, mondhatni a legjobb s legjövedelmezőbb kiviteli cikk, amely raktározva nem oly könnyen romlik meg, mint a többi gyümölcsféle, amelyeken gyorsan túl kell adni, hanem karácsonyig és még tovább is eltartható, mig jobb árakat érünk el. Diófáknál a termé­kenység átlagosan a 15 évvel kezdődik meg­ás évről évre fokozódik s mire egy nagyobb szabású ily telep 60 — 80 évet elért, mily ren­geteg hasznot hozott ez idő alatt; de csak ezután következik a nyeremény legnagyobb része, a főnyeremény — a bútorgyártás céljaira drágán eladott diófáért. Mily óriási a különbség az ily és a tölgy- avagy bükkfaültetvények között, mely utóbbiaknál nem 60, hanem 100 és még több éven át kell egyedül a fa érté­kére várni anélkül, hogy a megelőző időben valami csekély hasznot hajtottak volna. A dió- vali fásítás kezdetlegesen is történhetik és pedig a diónak novemberben álló helyre való eldug- dozásával épen úgy, mint a makkot szokás ültetni. Birs és naszpolya, som, édes gesztenye és mandola gazdászati szempontból kevésbbé jönnek tekintetbe, mivel legtöbbnyire csak egye­sek kedvencei, de mindamellett mindegyikből mégis néhány fának kellene minden gyümölcsös­ben állani. Mogyoró az utóbbi években nagyobb előnyben részesül; sokkal nagyobb figyelem lesz most már ezekre fordítva, mint ezelőtt, mivel korábbi telepek teljes méltatást találtak. Tenyésztése többnyire jövedelmezőbb, mint bármi másé és pedig a következő okokból: 1. talaj, fekvés és éghajlat dolgában igénytelen; 2. termésben minden körülmények között biztos s egy bizonyos határig folyton fokozódó; 3. a termés felszedése olcsó, tartóssága igen hosszú, az elszállítás könnyű, az árak mindig jók, mivel a termelés sohasem fedezi a keresletet. A mogyoró termelése mindazon birtokosoknak igen ajánlatos, kiknek hegyes-dombos, szaka- dékos, csuszamlós, terméketlen területei vannak, amelyet még legelőnek sem használhatnak. nühle Vilmos. hírek. Márczius 16. Személyi hírek. Gróf Teleki Sándor pár napi távoliét után községünkbe haza érkezett. — Mészáros Iván csendőrhadnagy a csendőrőrsön megtartott szemle alkalmával községünkben időzött. — Veszprémy Sándor községünk r. kath. plébánosa haza érkezett. Kir. közjegyzóség Nagysomkutnak. Alig van már nagyobb község és kir. járásbirósági szék­hely az országban a hol kir. közjegyzóség rendszeresítve nem volna. így a legközelebb múlt időben rendszeresítetett a szinérváraljai és a fehérgyarmati kir. közjegyzóség. A kir. köz- jegyzőségnek községünkben, illetve járásunkban való rendszeresítése úgyszólván közszükségletet képez már most, miért is csak helyeselni tudjuk Mán Lajos és Hirsch Náthán községi képviselő- testületi tagok által a képviselőtestülethez beadott azon indítványát, hogy a kir. közjegyzóség rendszeresítése iránt a község tegye meg a kellő lépéseket s hiszszük, hogy ezen közhasznú indítványhoz nem csak községünk, de az egész járás lakossága szives örömmel járul hozzá. A kérelem annál is inkább jogosult, mert a nagy­bányai kir. közjegyzőt — kinek hatásköréhez ez időszerint a nagybányai 39. és a nagysom- kuti járás 41. községe tartozik — 80 község adminisztrálása túlságosan igénybe veszi. De az ezen járás lakosságára is sokszor hátrányos, ha egy sürgős közjegyzői okmány elkészítése végett 30 — 40 klmtr utat kénytelen megtenni. Biztosra vesszük, hogy a m. kir. igazságügy­miniszter ur a járásnak, illetve községünknek ez irányban benyújtandó kérelmét a fennálló viszonyok figyelembe vétele mellett feltétlenül teljesíteni fogja. Miért is felhívjuk az érdeklődő közönség figyelmét ezen körülményre. Tájéko­zásul megjegyezzük, hogy a benyújtott indítványt Nagysomkut község képviselőtestülele a folyó március hó 24-én tartandó rendes tavaszi köz­gyűlésen fogja tárgyalni. Szatmárvármegye uj törvényhatósági állat­orvosa. A földmivelésügyi miniszter Kellner György törvényhatósági állatorvost Aradról Nagykárolyba helyezte át. Szabadság ünnepe Nagysomkuton. Községünk, mint hosszú évek sora óta, ez évben is méltán kivette részét a szabadság ünnepélyéből. Ugyanis a helybeli „Polgári Olvasókör“ által kibocsátott felhivás szerint az ünnepély műsora a következő volt: 1. „Hymnus“-t énekelt a közönség. 2. Veress József állami iskolai igazgató felolvasást tartott. 3. „Március 15.“ szavalta Szirmai Bella. 4. „Szavalat“ előadta Haáz Lajos. „Prolog“ előadta Szinetár Zsenike. „A magyar nemzeti szellem: Géniusz“ előadta Derecskey Aranka. „A magyar nemzet rósz szelleme: Demon“ előadta Hirsch Sándor. „Sebzett honvéd“ előadta Thun Gyula. „A rongyos koldus“ szavalta Herskovits Linka, „Magyar dalok“ énekelték Virányi Ferenc és Hirsch Sándor. Az ünnepély részletes lefolyásáról, — amennyiben lapunk zártakor az ünnepély még befejezést nem nyert - csak jövő számunkban adhatunk tudósítást. Községi közgyűlés. Nagysomkut nagyközség képviselőtestülete f. évi március hó 24-én dél­után 3 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését a községháza tanácstermében. A közgyűlés tár­gyai a következők: 1. A községi pénztári sze­gényalap és minden a község által kezelt kü­lönféle alapokról vezetett 1906. évi számadások megvizsgálása. 2. A községi nyilvános jellegű kórház 1906. évi pénztári számadás megvizsgá­lása. 3. Sárközy Géza sülelmedi lakos szabó iparos telepedési engedély iránti kérvénye. 4. Török László illetőségének tárgyalása. 5. A megyeháza épületének a község részére leendő átadása iránt, a törvényhatósághoz újbóli ké­relem intézése, illetve újbóli határozathozatal. 6. A községi szervezési szabályrendelet módo­sítása a másodbirói állásnak, a községi köz- gyámi és adóvégrehajtói állással való össze­köttetése és járandóságának megállapítása. 7. A Nagykároly —somkuti h. é. vasút menetrend­jének megváltoztatása, illetve még egy voat- nak engedélyezése iránti kérvénynek benyúj­tása iránti intézkedés. 8. Grün Ede borbély telepedési engedély iránti kérelme. 9. A köz­gyűlést megelőzőleg 24 órával még beérkező ügyek és indítványok tárgyalása. Elitéit váltóhamisitó. A szatmárnémetii kir. törvényszék Túri Vaszalika nagynyiresi lakost, a ki egy 150 koronás váltóra a neje Rusz Szófia nevét elfogadói minőségben annak tudta és beleegyezése nélkül rá irta és az ekként meghamisított váltót a nagysomkuti Chiorana | takarékpénztárnál leszámitoltatta — az enyhítő körülmény figyelembevétele mellett — hat hó­napi börtönre Ítélte. Úrbéres birtokossági gyűlés. A nagysomkuti úrbéres birtokosság f. évi március hó 17-én délután 3 órakor tartja szervezkedő közgyűlé­sét Nagysomkuton, a községháza tanácster­mében. Március 15. Sárosmagyarberkeszen. Nagy- lelkesedéssel ünnepelte meg a községünkkel szomszédos Sárosmagyarberkesz község haza­fias közönsége március 15-ét, az 1848. évi ese­mények emlékét. Alig maradt távol valaki az este 6 órakor az állami iskola termében rende­zett ünnepélyről, a melyet a község közkedvelt állami tanítója Simon József vezetése alatt a sárosmagyarberkeszi ifj. egyesület rendezett. Az ünnepély lefolyása a következő volt: 1. Hymnust énekelte el a közönség. 2. Ezt követte: Pap István ev. ref. esperes nagy hatást keltő alkalmi emlékbeszéde. 3. Demeter László jól előadott szavalata. 4. Kossuth búcsúját énekelte az ifj. egyesület Simon József állami tanító vezetése mellett. Ezek után nagyon ügyesen szavalta el Kádár Erzsébet a „Búcsú“, Kolozs­vári Ilona „Élet vagy halál“, Dézsi Ilona „A hazáról“, Kolozsvári Mari „Várjátok Petőfit", Kádár József „Egy gondolat bánt engemet“, Kolozsvári Sándor „Magyarok Istene“ cimü alkalmi szavalatokat. Ezeken kívül még énekelte az ifj. egyesület „Kossuth bucsujá“-t, „Lengyel- hymnus“-t és több hazafias dalt. Az iskolás gyermekek pedig „Reményhez“ cimü dalt éne­kelték. Végül az egész ünneplő közönség éne­kelte a „Szózat“-ot. Az ünnepély igen kedves emlékeket vésett be a résztvevő nagy számú közönségnél. Nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne emlékezzünk külön Simon József állami tanítóról a ki fáradhatlanul működött az ünne­pély sikere érdekében. A gazdaközönség megtévesztését célozzák az idén (többnyire a morva Bisenzből) általános­ságban tartott plombok alatt szállított répamag-

Next

/
Thumbnails
Contents