Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-02-24 / 8. szám
IV. évfolyam Nagysomkut, 1907. február 24 8-ik szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. IBlötlzetésl ál-: Egész évre.....................8 K Negyed évre .... 2 K Fél évre..........................4 „ Egy szám ára . . 20^tléi-x, Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nafysomknt, Teleki-tér 28S. sz. MEOJELEN niNDEN VASARNAP. a lehető legnagyobb részletességgel igyekszik ismertetni; mindazonáltal szükségesnek tartom annak egyes pontjaira magyarázattal szolgálni; ugyanis feltűnhetett «2 igazgatósági jelentést olvasva, uraság- tok előtt az a körülmény, hogy a váltó- tárca a múlt üzleti évben 115.165 koronával emelkedett, mig a jelzálog-üzlet 12.456 koronával esett; ez azonban az igazgatóság céltudatos üzlettervének természetes következménye és nem egészségtelen állapot, mert az igazgatóság különös súlyt fektetett arra, hogy a künn levő pénz váratlan meglepetések esetén lehető gyorsan legyen mozgósítható, de másfelől a váltók legnagyobb része óva- dék-okmánynyal van biztosítva, a kockázat kizártnak tekinthető: de kellett a váltóforgalmat azért is emelnünk, mert nagyon kiterjedt, üzleti kör megszorítása nélkül okvetlen szükségünk volt a visszleszámi- tolási üzletre elégséges váltó-érték emelésére, amennyiben az tényleg — a megelőző évvel szemben — 12.623 koronával emelkedett. Nem titkolhatom el azonban a feletti aggodalmaimat, hogy 698.415 kor. betét és 638.330 kor. visszleszámitolt kölcsön, tehát összesen 1.336,745 korona idegen pénz forgatása mellett, ennek ellenében részvény-alaptőke és tartalék-alapokban csak 190-000 korona biztosítékunk áll fenn, vagyis az idegen pénz alaptőkénknek 7-szeresét teszi ki, a most távozó igazgatóság tehát kötelességszerüen erre becses figyelmüket felhívja. Viszont örömömnek kell kifejezést adnom a felett, hogy 1.507,723 korona forgatással csak 1215 korona Íratott le, tehát circa 0-08/100 % 5 de remélhetőleg ebből is fog valami visszatérülni, amint tényleg már e néhány nap alatt is 199 korona befolyt, 13.952. váltószám mellett; óvatolt váltó átjött a mult évről 11, per alatt van 15, rövid kötvény egy sincs per alatt, mig jelzálogos van 7. Nem tartom helyénvalónak, hogy most közvetetlen az igazgatóság választása előtt az intézet igazgatósága és a tisztviselői kar eddigi működéséről szóljak ; mert önök jogos itélőszéke előtt állva, igazságszerü dicséretemmel becses véleményüket irányítani látszanám, de mulhatlan kedves kötelességemnek tartom az igazgatóság és tisztviselői karnak, de különösen a vezérigazgató Mán Lajos urnák, a hosszú évek során át velem való együttműködés alatt személyem iránt A „KÓYÁRYIDEK“ TÁRCÁJA. Chautauqua.- Irta: Incze Kálmán műszaki tanácsos. — Alig hiszem, hogy sokan ismerjék t. olvasóim közül ezt a pogány hangzású nevet. Pedig az amerikai népoktatás története egyik legérdekesebb fejezetének képezheti címét. Magam is csak véletlenségbő! bukkantam rá. A dolog igy történt. Két napig élveztem a Niagara hatalmas vízesésének és környékének változatos panorámáját. Végtére is búcsút kellett venni, hiszen nem azért jöttem én Amerikába, hanem azért, hogy a közútak ügyét tanulmányozzam. A legközelebbi programmpont Newyork állam Mayville és Jamestown városait összekötő közút beutazása volt. Az óriási Erie tó partján haladó vonatunk Bufíalóból rövid két óra alatt Broncton állomásra hozott. Felkapaszkodva reám váró amerikai kollegám mellé a könnyű kétkerekű kocsira, vígan robogtunk a szép augusztusi reggelen Mayville felé. Egy hegytetőre érkezve, erdős halmoktól körülvett gyönyörű tó terült el előttem, partján egy kis városkával, mig a távoli partokon számos villaszerű épület körvonala szegélyezte a látóhatárt. Gőzösök és vitorlás bárkák hasították a vizet, élénkséget kölcsönözve az elragadó tájképnek. Kérdezős- ködésemre megmagyarázta utitársam, hogy a tónak Chautauqua (olv. Csotóka) az indián származású neve, hossza 28, szélessége 2-5 kilométer, víztükre 218 méterrel magasabb a tőle csak 10 kilométer távolságra eső Erie tónál. Lazacban és pisztrángban bővelkedő vize azonban nem ebbe ömlik, hanem a Conewango Allegheny, Ohio és Missisippi folyókon át a mexicói öbölbe. De nem az elmondottakban áll Chautauqua nevezetessége. Elhagyva Mayvillet, kitűnő karban tartott utunk mindenütt a tó nyugati partján egy számos apró hotel és nyaralóból álló villavárosba vezetett, a melynek utcáin és terein csak úgy hullámzott a jól öltözött, intelligensnek látszó embertömeg. A városka 1878. évben épült és a tótól vette nevét. Keletkezésének története a következő. A nálunk is lassankint tért foglaló „University Extension“ vagy Szabad Egyetem eszméjéből kiindulva, két lelkes ügybarát, Vincent püspök és Lewis Miller azt a célt tűzték maguk elé, hogy a néptanítók szellemi színvonalának emelésére törekedjenek, felkeltve bennük az önképzés szükségességének érzetét. Ennek a mozgalomnak középpontja Chautauqua. Nyaranta, különösen a júliusi és augusztusi szünidőben mintegy tízezer férfi és nőtanitó gyűl itt össze, hogy együtt élvezzék az üdülést és a szellemi életet. Egyszerűen és szerényen élnek, előadásokat, hangversenyeket hallgatnak a szabad ég alatt az ezerek befogadására képes amphitheatrumban, vagy kisebb csoportokra oszolva a leggazdagabb választékban rendelkezésükre álló tanfolyamokban vesznek részt. Előadók gyanánt jobbára egyetemi tanárok működnek, de ismert politikusok, hivatalnokok, tudósok, lelkészek is tartanak előadásokat. Kirándulások, színi előadások, ünnepélyek, hangversenyek nyújtják a szórakozást, de ezenkívül alkalom van a sportok különböző nemeinek, az evezésnek, úszásnak, horgászatnak, golf és tennis-játékoknak gyakorlására is. A Yale egyetemnek egy ismert tanára, aki sokáig működött ott, a következőleg nyilatkozik. „Chautauqua egy testvéries, lelkes, de egyúttal rendszeres kísérlet az egyénnek magasabb színvonalra való emelésére és inspirá- lására és pedig az által, hogy igyekezünk fel- ébreszteni a tudásvágyat, a fejlődés szükségesLegjobb varrógépek kaphatók kedvező részletfizetésre Vertheimer Lipót-nál Szatmár Kazinczy-utca 17. (A zárdával szembe). Árjegyzéket Ingyen és t>érmentve küldök, bárkinek. A „Kővárvidéki“ tak.-pénztár közgyűlése. A „Kővárvidéki“ takarékpénztár íő%4 évi február hó 12-én délután tartotta XXIII. évi rendes közgyűlését saját helyiségében. Nem tartjuk szükségtelennek, hogy ezen 23 év óta fennálló pénzintézet múlt évi működéséről, melynek elnöke gróf Teleki Sándor, a megtartott közgyűlés alapján részletesen ne tájékoztassuk olvasó- közönségünket is. A megtartott közgyűlésen igen szép számban jelentek meg a részvényesek személyesen és a távollevők képviselői, úgy, hogy a jelenvolt részvényesek ösz- szesen 332 részvényt képviseltek. Annak utána, hogy a közgyűlésnek határozatok hozatalára való képessége megállapittatott, az elnöklő gróf Teleki Sándor az alábbi megnyitó beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Mélyen tisztelt közgyűlés! Bár az összes részvényeseknek kellő időben megküldött és ez alkalommal is felolvasandó igazgatósági jelentés az intézet üzleti életének minden momentumát
