Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-02-17 / 7. szám

1907. február 17. KŐ VARVIDÉK 3 vidéken négy évig tart. P. o. nálunk 1907. évben kifejlődött bogarak ivadéka 1910. tavaszán fog bogár alakban kirepülni. Második négyes évszámot vesznek fel, t. i. 1907., 1908., 1909. évben fejlődik s 1910. év tavaszán repül ki. Legjobb a hármas szám szerint következőleg számítani: 1907- 1908. tavasz egy év 1908- 1909. „ ,, „ 1909- 1910. „ „ „ (Folyt, köv.) Ültessünk és ápoljunk fákat! Komoly intés és rövid utasítás a faállomány sza­porítása és ápolásához a városok és vidékek részére ! Az ország haszna, egészsége és szépítése érdekében. „Ültessetek fákat! Minden ffaly, melyet most elástok, Idővel edes gyümölcsösei és kellemes árnyékkal frissíteni fog!" Minden faültetmény hasznot hajt, szépen elhelyezett és gondosan ápolt faültetvények mindig díszére válnak a vidéknek és helynek; közvetlen hasznot hajtanak gyümölcsük, magjuk és faanyaguk által, ótalmat nyújtanak viharok és a tikkasztó napsugarak ellen, mindenkor, különösen nyár idején felfrissítenek és felvidí­tanak bennünket, előmozdítják a tömeges eső­zések arányos felosztását, elvonják a lég kár­tékony gázait és emelik a föld és talaj értékét. Minő fákat ültessünk? Az ültetendő fák megválasztása elsősorban a használat célja, azután részben az éghajlati és részben a talajviszonyoktól függ. A leg­nagyobb hasznot a gyümölcsfák hozzák, azon­ban ezeket nem lehet mindenütt előnyösen al­kalmazni, nem is felelnek meg mindenütt a célnak, miért is sok helyütt árnyék- vagy sor­fákat kell ültetni. A gyümölcsfák közül a dió, alma, körte, cseresznye és szilva hozza a vi­déknek a legnagyobb hasznot és ezek közül nagyobb ültetvényekhez első sorban az alma, szilva és dió ajánlható; végtelen vagyont le­hetne ezen három gyümölcsfajból meríteni, ha sok tájék területeit ezen három gyümölcsfajjal beültetnék és óriási hasznot hajtaná ak a dió­erdőségek ott, a hol jelenleg dombokon, hegy­Temetés lesz holnap. Hajnalra ítéletnapra virradunk. . . . Repültek a kopják, piros vér buggyant ki a nyilak hegyén, recsegtek a trombiták, topor- zékoltak a paripák, jobbra-balra dűltek a vité­zek. . . Bánffy Dénes megtalálta, akit keresett. Ott állottak szemtől-szemben az apa, meg a rabló az aranyos selyem sátor alatt. — Add ide a lányom! — ordított Bánffy, a csatazajt tulharsogva. Andronik nem értette bár a nyelvét, meg­értette még is. Még közelebb ugrott a sátorhoz és onnan vagdalózott két kézre fogott kardjá­val, Bánffy csak védte magát. Nem merte le­ütni a rablót, mert kitől kérje akkor a leányát? Hárította a csapásait s egyre csak ezt ordította: — A leányom! A lányom! . . . Jobb karjából már szivárgott a mente alól a vére. Érezte, hogy gyöngül a szorítása ; ha ha­mar ki nem vallathatja, nem is vall az többé neki. A védelmét hát támadásra fordította. Csen­gett, szikrákat hányt az acél. Andronik is vér­zett már, de azért véres kardjával is tagadólag intett. Bánffy szeme vérbe borult, iszonyú düh­vei, tájékzó ajakkal kapta kezébe rettenetes buzogányát, megforgatta feje fölött, megcsillan­tak a napsugárban a belerakott drága kövek, aztán lesújtott s Andronik úgy bukott le a lováról, mint egy darab fa. Fejjel esett neki a sátornak és súlyával egész nyílást szakított a gyönge selymen. Betévedt a nyíláson Bánffy Dénes szeme s fölorditott, mint a megsebzett oroszlán : ott látta az ő édes üdvösségét, büszke, ősi fajának legszebbik virágát, lecsukott szemekkel, fehéren, halottan. Csókolta, rázta, simogatta, nevét kia­bálta — hiába, halott volt, halott. oldalakon csak juhlegelők léteznek, a mely te­rületek a dióterraelések részére mintegy teremtve vannak. A dió valamennyi gyümölcs közt a legjobb kiviteli cikk, és hónapokon át jól eláll, anélkül, hogy kárt szenvedne. A nagybani vá­sárlók csak oly helyeket látogatnak, a hol nagy kivitel van. Árnyék-, sorfák nagy számban és mindenütt ajánlhatók. - Szép árnyék elérésére nem tul- sürii ültetvények ajánlatosak, olyanok, melyek a lég szabad mozgását nem gátolják. — Sürii árnyékot nyújtanak: a gesztenye, dió, szilva, hársfa, nyárfa, Ailanthus, Juglans americana, | Catalpa és kőrisfa, félárnyékosak: az akác, ; Gleditschia, Celtis, jegenyenyárfa és pyramis-akác. I — Sovány, száraz és rossz talajban még mindig I jól megterem az akác, kőrisféle jávor, Gleditschia, | Ailanthus, hársfa, szilfa és nyárfa. Jó talajban úgy a felsorolt fajok, mint minden más fa meg­terem. — Nedves talajban jól megterem a fűz, kőrisfa, égerfa és nyárfa; sövényekhez és élő kerítésekhez a legjobbak: az akác, Gleditschia, Maciura, galagonya, fűz és bokorbükk, továbbá tűlevelűek, mint a fenyők, vörösboróka, tiszafa és életfák kiváló szépek. A faültetvények létesítése. Ez a legfontosabb rész, mert a gondos ültetvényezéstől függ az egész siker; ne saj­náljunk ezen munkánál semmi fáradságot és figyeljünk a következőkre: 1. Az ültetvényezendő anyagot: fákat, cserjéket, csemetéket jól ki kell válogatni, ezek­nek jól iskolázott, egészséges, erős fáknak kell j lenni megfelelő gyökérzettel. Gyengébb anyag | értéktelen, a legcsekélyebb árat sem éri meg i és ilyentől óvakodjunk. 2. A fák elhelyezése legyen a szemnek kelle- | mes és arányos a körülfekvő tárgyakkal. Magas 1 fák alacsony környezetbe és alacsony fák ma­gasabb környezetbe való elültetése kerülendő. 3. Az ültetés előtt a talaj jól előkészítendő; ássunk nagy fagödröket és a felső jó földet tartsuk meg, mig az alsó rossz földréteg eltá­vozandó, hogy a gödör csak jó földdel legyen feltöltve. Minél keményebb és rosszabb a talaj, annál nagyobb gödröket kell ásni: ezen eset­ben 1'/2 méter széles és 70 cm mély gödör szükséges; jó talajban elegendő 1 méter széles és 60 cm mély gödör is. — Ha trágya is lesz használva, úgy ennek öregnek, rothadtnak kell lenni és a gödör alján és oldalt, nem közvet­A mit ezután csinált, nem eszével csinálta. Mintha valaki más adta volna ki a parancsokat. Felkapta holt leányát maga mellé a lovára, buzogányával meg egyet ütött a görög fejére s aztán rohant, rohant, a merre a Ráró vitte. Az pedig jól tudta az utat ahhoz a kis házhoz, ott messze Erdélyben, ahol hársfák alatt olyan jól lehet pihenni; örökké pihenni... A vezére elestén megriadt görög had ámulva nézett vissza, nem értette, miért indul egyszerre futásnak a győzelmes magyar sereg nagy eszeveszetten vezére után, mig Bánffy Kata selymes halotti leplét kapkodja a szellő, mintha lobogójuk lenne ? Szerémségben aztán kitűzték a görög dia­dalmi zászlókat. így temetés után. — Montiffno Giacomo. ­Elfáradtam, a taps, az ,,éljen“ untat, Lelkem magasra törni képtelen, Ha vissza idézem az édes múltat, Annál jobban fáj a sivár jelen! Mit ér a taps, mit ér a zúgó ,,éljen“-. Ha szivem, lelkem árva és kihalt!? Meghalt anyám: örömem és reményem! Miért daloljam még tovább a dalt!? Elég a tapsból! Hagyjátok már abba ! Öröm, vidámság bántja bús szivem, Ha úgy szerettek, mint a taps mutatta, Ez egyszer mostan sírjatok velem! Olaszból: dr. Kiss Rezső. lenül a fa alatt ásandó el. Minél korábban lesz­nek a gödrök ásva, annál jobb; a tavaszi ül- tetvényezésekhez a gödrök már őszszel vagy télen ásandók. A felső földnek mindig lejebb, az alsónak pedig felülre kell kerülnie. 4. Nedves helyeken és rossz, áthatlan, sziklás talajnál az ültetvényezés dombocskákon végzendő. -- Ezen dombocskákon való ültet­vényezés, különösen nedves és áthatlan talajok­nál, igen jó; a gödör bőségesen meg lesz töltve földdel, úgy hogy a föld még 20-30 cm-rel ma­gasabb legyen és csak erre lesz a fa állítva, és aztán földdel feltöltve, úgy hogy egy 60-80 cm magas domb keletkezik; a domb hajlásai legyenek ferdék. 5. Az elültetett fáknak sohasem szabad az ültetvényezés után magasabban és csak leg­feljebb 3 cm-rel mélyebben állani, mint azelőtt a faiskolában állottak. - így tehát az ültetés alkalmával körülbelül 15 cm-rel kell a fákat magasabban állítani a körülfekvő talajnál, mert a föld még süpped és csak 2 év múlva lesz ismét egyenlő a területtel. — Az ültetvényezés- nél a gyökerek és gályák éles késsel vissza- vágandók. A megsértett gyökerek és ágak j egészen levágandók! A hosszú gyökereket | 30-40 cm-nyire vágjuk vissza. Az ültetésnél I a gyökerek kézzel sugár alakban helyezendők | és közéjük kézzel szorítsuk a földet; a gyöke­reknél mindig friss és jó földet kell használni; i igen hasznos, ha a föld közé éles homok van | keverve. — A földet keménynyé taposni és j meglocsolni mindig szükséges, különösen a ta- : vaszi ültetvényezéseknél. — Minden iának ad- ! junk cölöpöket; ezeket azonban az ültetés előtt | verjük a földbe. A facölöpöknek sohasem sza- I bad a koronába nyúlni, mert akkor akadályoz­zák a korona minden iránybani fejlődését és megsértik az ágakat. — Az ujonan ültetett fákat lazán kell a cölöpökhöz kötni, hogy le­ülepedhessenek. A fa alatti területnek, rövid trágya, polyva, turfa, fürészpor és hasonlókkal való fedése igen jó, mert a talajnedvességet fentartja és elősegíti a gyökerezést. 6. A legjobb és legalkalmasabb ültetvé- nyezési idő a késő ősz és a korai tavasz, ha későn, midőn már a rügyezés megindult, va­gyunk kénytelen ültetni, akkor a fák búsásan locsolandók az ültetés után és fedjük be a fa alatti területet rövid trágyával; ez esetben az első hat héten át hetenkint kétszer kell jól locsolni. A fák ápolása. Minden fának gondos ápolásra van szük­sége, hogy jól fejlődjék. 1. Az ültetvényezés első évében és lehe­tőleg később is, szárazság idején a fákat ön­tözni kell. Az öntözést ritkán szokták jól telje­síteni, a legkevesebb viz, mennyi egy fának szükséges, egy kanna, de jobb 2 kanna viz. 2. A gyümölcsfák koronáját metszés által kell a belső ágaktól megszabadítani és tisztán, világosan tartani, miáltal a kívánt alakjukat is el lehet érni és őket ezen alakban megtartani. Árnyék- és sorfák természetes fejlődésükben hagyandók. 3. A legnagyobb befolyást gyakorolja a fákra az alattuk levő talaj lazítása, mert ez a növés előmozdításának fontos tényezője. A talaj- lazitás úgy történik, hogy a törzs körül a földet mélyen felássuk, a mi leginkább őszszel, novem­( bér és december hónapokban történjék és emellett minden második évben ássunk el trá­gyát is, hogy a fának friss tápanyagot nyújt­sunk. A fa alatti területet a fűnek sohasem szabad ellepni. 4. Utakon, tereken és forgalmas helyeken a fatörzseket alkalmas eszközökkel, mint fűz | vagy sodrony-fonalakkal vagy fából, nádból, j tövisekből stb. készített kerítésekkel kell meg­károsítások ellen megvédeni. Kivánatos, hogy mennél több fák ültettesse- j nek, a mi nagy hasznára és javára lenne az I emberiségnek és az egész országnak. HÍREK. I Február 16. | Nyilvános köszönet és nyugtázás. A sáros- | magyarberkeszi ifj. egyesület f. hó 12-én tartott i műkedvelői előadással egybekötött táncmulat- : ságának bevétele 154 K 40 fillér volt, melyből j jegyeiket megváltani szívesek voltak: Méltóságos I gróf Teleky Sándor ur 8 koronával, Bocsánczy

Next

/
Thumbnails
Contents