Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-12-15 / 49. szám
I Vf évfolyam. Nagysomkut, 1907. dcczember 15. 49-ik szám. // Vállalkozási szellem. Nem újság, hogy nálunk rosszak a viszonyok, nehéz a megélhetés, nagy a munkanélküliség és nincs pénz. Mert hát — mit csűrjük — csavarjuk — gyámoltalan nemzet vagyunk. í Azt csináljuk a mi vajmi keveset hoz a konyhára, sőt még pénzünkbe is kerül, a külföldiek előtt mutatjuk ! mennyire udvariasak és gavalé- rok vagyunk és szóriuk a pénzt, nagyarányú bankettekre, fényes estélyekre, a mit egy-egy idegen vendégsereg tiszteletére adunk. De egyébből aztán nem is áll a tudományunk. A magyar ipart mi magunk nem támogatjuk, sőt elősegítjük az idegen inváziót; gyönyörű helyeinket önmagunk melőzzük és külföldön verjük el az ezreseket, ahelyett, hogy az idegenek előtt, megösmertetnők szebbnél-szebb látványosságainkat, páratlan fürdőinket, isteni fenséges természeti csodáinkat. Aztán pang a kereskedelem, tengődik az ipar, hanyatlik a mező- gazdaság, pusztul a föld, kivándorol a nép, a nagytőkések szoros zár alatt tartják százezreiket és a kisemberek ha megakadnak, sehogyse tudnak magukon segíteni, mert hát nagy ára van manapság pénz ő felségének. A civilizált államokban a nagy nemzeteknél, Angliában, Amerikában, Németországban és Franciaországban máskép állanak a viszonyok, E nemzetek íiai mindent önmagukért tesznek országuk kincseivel dicsekednek és emelik az idegen forgalmukat is. A mi pedig a legfigyeleinre méltóbb, mindenki buzgalommal dolgozik, kivált Amerikában és Angliában nem szégyenük a tisztességes munkát; maguk a mágnások tekintélyes név és vagyon tulajdonosai, a főnemesség nem restel nagy ipari vállalkozásba bocsátkozni, élére állanak hatalmas vállalatoknak, pénzüket ekként városokat, telepeket létesítenek ékként es a mi a leglényegesebb ezer meg ezer embernek — honfitársuknak — adnak kenyeret, tisztességes megélhetést.- Nálunk alig lehetne ilyesmiket látni, egy- egy mágnás restellené, ha neve valamelyik ipar- vállalat élén díszeleg. Ezt nagy szégyennek, meg- bocsáthatlan bűnnek tartaná, hogy még az ősei is megfordulnának a sírjukban. Pedig a munka, a tisztességes munka — régi igazság — nem szégyen, sőt erény. Es csak hozzá járulna a nemzet, boldogságának előmozdításához ama körülmény, ha dolgoznék széles e hazában a gazdag, szegény, four és pór ; mert ha a nagytőkések is vállalkozó szellemmel bírnának, mindenki munkához jutna, tehát tisztességes megélhetéshez. Egy csomó jó tanács. Komoly dolgokban ne határozd el magad hirtelen. Ne cselekedjél érett megfontolás nélkül. Ne nyilatkozzál szelesen, ne ítélj elfogultan. Ne ígérj hamarosan ne többet, mint a mennyit bizton beválthatsz. Inkább „nora“-et mondj, mintsem, hogy megbánjad az „igen“-t. Légy óvatos barátaid választásában. Ne barátkozzál az első pohár bornál. Ne higyj minden szép szónak és Ígéretnek. Ne azok társaságát keresd, kik kedveskednek s hízelegnek, de azo- két kik nálad jobbak, okosabbak s hibáid iránt szókimondók. Ne várj gyors eredményt hamaros sikert. Tudjad bevárni a gyümölcs érését. Ne akarj meggazdagodni máról holnapra a mi tiszta igaz utón nehezen vihető ki. Ne táplálj tulvérmes reményeket és nem fogsz keserűen csalódni. Ne fuss mohón a szerencse után, mert elriasztod, s majd ő fut előled. Tanulj, dolgozzál, tedd híven kötelességedéit, úgy a szerencse, a siker önként betér hozzád. Ne akard szerencsédet mások romjaira felépíteni. Miként mi másoknak, akkép nekünk is mások. Ha te megbuktatod vetélytársa- dat, akad uj vetélytárs, ki téged buktat meg. Csak a tisztességes szerzeményen van igazi áldás. Mit rossz utón szereztünk, rossz utón fog elveszni. Ha vagyonra akarsz szert tenni, ne csak azt nézd: mennyit keresel, de főleg azt: mennyit fogyasztasz. Nem a nagy jövedelem, de a szerény költekezés növeszti a vagyont. Nem a szerzett de a megtakarított összegen épül fel a gazdagság. A vágyak mérséklése növeszti a tőkét. Ne akarj mindenben másokat utánozni. A mit a gazdagabbak maguknak megengednek, az erősebbek káruk nélkül merhetnek, az ügyesebbek sikeresen teljesíthetnek ; azt ne akarjad te is utánozni, feltéve, hogy szegényebb, gyengébb kevésbbé bátor és avatott vagy. Magadról, ne másokról végy mértéket. A ki családjának, a társadalomnak, hazájának sokáig akar szolgálni, okosan bánjék egészségével. Ne pazarolja erőit már fiatal korában, hogy jusson belőlük későbbi napjaira isKi sokat költ magára, keveset költhet nr sokra. Ha másokon hathatósan akarsz segíteni, mérsékeld a kiadást saját személyedre. Elvezet- vágv és jótékonyság rosszul férnek meg egymás mellett. A könny, mit letöröltél, bőven kárpótol hozott áldozatodért. Ha okosat mondani nem tudsz: hallgass okosan. Ha nyilatkozni akarsz, tedd óvatosan. A könnyelműen elejtett szó már sok könnyet facsart ki. A gondolat vámmentes ; ha szóba foglalod erős bírálat s nagy vám alá eshetik. OkoElöfizetési ár: Egész évre — — — 8 K Negyed évre — — — 2 K Fél évre — — — = 4 K Egy szám ára — — 20 fillér. Főszerkesztő: Dr. Oisavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 383. sz. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP. igen bölcsen A- gyümölcsöztetik, nagy ipar„Kmmiéir íárcza a. Mézesnapok. Házasságunk második napján, mikor este hazajöttem, feleségem tárt karok helyett azzal a kijelentéssel fogadott, hogy ő vagy megszökik, vagy az őrültek házába kerül. Három lépést hátráltam, az a tekintet, melyet feleségem felé röpítettem egy óriási kérdőjel volt. “ — Hiába bámul uracskám, a mi sok, az sok. Könnyű magának. Mig egész nap nincs idehaza, nekem a legrettenetesebb gyermek sírásban van részem. Sok gyermeket hallottam már sírni, de ahogy a szomszédunk csemetéje nyivákol, az tnl megy minden határon. — Csak nem tart örökké e sirás. Belefárad a visításba. — Dehogy ! Ez a gyermek olyan gyermek . . . Hallja a kellemes muzsikát? Már megint kezdi. El kellett ismernem, hogy nem közönséges gyermek. Úgy bőgött, mintha fizettek volna érte. De azért látszólag nyugodtan viselkedtem, pedig majd ketté hasadt a fejem. Nőin kezdett föl- és alá szaladgálni a szobában, én meg idegesen dobolgattam az asztalon. Jó tüdeje lehetett a kis babának, mert egyre jobban bömbölt. Az asszony végre levetette magát a kanapéra, ón meg felugrottam a székről és se szó, se beszéd, elrohantam. Nem sokára két kiló vattával felfegyverkezve tértem vissza. Váratlan meglepetés. A gyermek nem sirt, de szerepét nőm vette át. Nyugodtan pólyáztam be mindkét fülemet. Amint hitvestársam igy megpillantott, a siiásból nevetésbe csapott át. Kaczagott, hogy fölébresztette a szomszédban nyilván szunnyadó kis bestiát, ki rázendített. Most már feleségem is igénybe vette a vattát. Az eredmény pedig lesújtó volt, A vatta nem tette meg azt a szolgálatot, amit vártunk tőle. A gyermek bömböiését ép oly tisztán hallottuk, mint azelőtt. Az asszony nekem rontott, hogy tudok ilyen ha- szontalanságokra pénzt pocsékolni, a helyett, hogy kényelméről gondoskodtam volna és oly lakást béreltem' volna, hol nincs a szomszédban egy csorda tehenet is megszégyenítő gyermek. — De édesem . . . — Semmi édes, hagyjon föl a maga kedveskedéseivel. Maga a világ legtapintatlanabb férje. Oh én szerencsétlen teremtés. Hát kellett nekem férjhez menni és éppen magához ? Szegény mamának igaza volt, mikor azt mondotta, hogy ne legyek a maga felesége. — De drágám, talán elég lesz ebből a fölösleges prédikációból. — Még maga beszél ? — Magának hallgatni kell! Maga . . . Tovább nem bírta, arcáról peregtek le könnyei. Füleiről leszakította a vattát és azzal száritgatta a könnyeket. Mikor ez kevésnek bizonyult, az én fülemről tépdeste le a pólyát és ez hasonló sorsra jutott, (így tudta értékesíteni egy jó háziasszony a hasznavehetetlennek bizonyult, de pénzbekerült dologot.) A vacsoráról teljesen megfeledkezett a feleségem, én meg nem mertem kérni. Éhesen tértem nyugalomra. Alig hogy lefeküdtünk, a gyermek elkezdte működését. Az anya fölébredt, leszállt az ágyról és kezébe fogva a gyermeket, föl és alá járt vele a szobában, miközben altatgatni kezdte : — Csicsija, babuka, édes kis fiúcska . . . — Haja ... esi ... esi... csija . . . babuska . . . Haja. — Azt a kölyök mindenedet, hát nem hallgatsz el? 30 rőfös vég bőrerős vászont, kanavászt; 10 koronáért legfinomabb vászont, . ■. . = siffont, kanavászt, lepedővászont utánvéttel szállít: — ...— Gzmm wz H«fiape^i9 Sip-utca 22. sz. Damaszt abroszok, ágyteritők olcsón kaphatók.
