Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-11-03 / 44. szám
2 KŐVARVIDÉK 1907. november 3. A szabad iskola tehát, mely mindenesetre nagy cél szolgálatában áll, fényes eredményeket csak akkor fog elérni, ha sikerül neki különösen azokat a tudományokat terjeszteni, melyekből a gyakorlati élet hasznot meríthet és ha az előadások a gyakorlati irány szellemében fognak tartatni. Legyen a katedra az előkészítő műhely, ahonnan a hasznot hajtó közgazdaságunkat izmositó alkotások kerülnek ki, de legyen egyúttal szószék is, a melyről a hazaszeretet eszméjét hirdetik, akkor már is lesz, mely megtámadhatla- nul védi meg nemzetünket minden közjogi és közgazdasági roham ellen. A mai világban az ágyúnál hatalmasabb fegyver a tudás s minél számosabbakat szerelünk fel e fegyverrel, annál biztosabban gyarapodik hatalmunk. A kisemberek nyugdija. A társadalomnak mindazon osztályai, melyeknél a vagyonszerzés a lehetetlenségek közé tartozik, aggódva a jövő kiszámíthatatlan eshetőségein, tömörülni igyekeznek, hogy egyesült erővel oly intézményeket létesítenek, melyek nekik a megélhetést azon időre is biztosítsák, amikor a sors esélyei folytán hosszabb időre vagy örökre képtelenné válnak arra, hogy mindennapi kenyerüket megkereshessék. Hazánkban a tömegnyomor enyhítésére számos jótékonycélu intézményt létesítettek, melyek hivatásuknak többé-kevésbbé meg is felelnek. Az emberiség haladásával az igények is megnagyobbodtak. Sok kisebb segélyezési alapokkal rendelkező egyesületek a hozzájuk fűzött reményeknek megfelelni nem tudtak s helyüket elfoglalták az országosan szervezett, modern alapokra fektetett egyesületek. Az iparilag fejlődöttebb nyugati államok a szociális törvényhozás terén régen megelőztek bennünket. A német birodalom 60 milliónyi lakossága egy ötödé betegség ellen, egy harmada baleset ellen, egy negyede rokkantság és aggság ellen van biztosítva kötelező alapon. Közel 500 millió márkát fizetnek ki évenkint betegeknek, a balesetek áldozatainak, a rokkantaknak és aggoknak. Ezen összeghez a munkaadók 250 millió, a munkások 200 millió és az állam 50 millió márkával járul hozzá évenként. I Ezen óriási szociális művet az özvegyek és árvák biztosításával készülnek kiegészíteni. Mondanunk is fölösleges, hogy ezen rengeteg segélyezéssel gyökeresen megoldották a németek a szegényügyet. Franciaországban, Angolhonban s a nyugat többi, gazdaságilag erős államaiban is kielégítően oldották meg a dolgozó néposztályok beteg-, baleset-, rokkant- és aggkori biztosítását. A fejlődés megkívánta, hogy nálunk is a szociális törvényhozás terére lépjenek ; ennek folytán a betegsegélyezés és balesetbiztosítás kérdései a közelmúltban megoldást nyertek s ezzel Magyarország a többi művelt állam nyomába lépett. E törvények mérhetetlen sok jót eredményeznek majd az idők folyamán. A legfőbb szociális biztosítási ág : a rokkant- és aggkori biztosítás még eddig meg nem valósulhatott az ezzel járó óriási anyagi terhek miatt, melyeket ez megkíván. Tudjuk, hogy hazánkban a korra és haladásra való tekintettel már oly intézményeket kellet létesíteni, melyeket a nyugat országainak a gazdasági fejlődés ugyanazon fokán, a melyen Magyarország ma áll, nem kellett még letesiteniök és föntartoniok. Ezzel is nehezebb a helyzetünk. Ezért eddig csak az állami tisztviselők, a vasutasok, postások és egyéb állami alkalmazottak, a városi, megyei tisztviselők és alkalmazottak s részben a magánvállatok tisztviselői részesülnek nyugdíjban szolgálatképtelenségük esetén. A dolgozó társadalom legnagyobb és legszámottevőbb tömege: a kisiparosok, kiskereskedők, munkások, napszámosok nincsenek biztosítva a rokkantság é&aggkor szomorú idejére. Pedig a kisembereknek van első sorban szükségük támaszra a sors csapásai ellen. A mun— A mama? Nincs itthon. Képzeld mamáék egy álló teljes hónapig nem szóltak egymáshoz és Péter ur azért minden este itt ült. Apám egyszer — de már akkor éjfél felé járt az idő s igy kiáltott fel: Eredj már, az Isten lódítson rajtad, Tamás. Vagy elakarod venni a feleségemet, hát szólj! Oh, Viki, itt rendet kell csinálnod. Nem került rá a sor, hogy én csináljak rendet. Nagy, rettenetes dolog történt azon éjjel. Péter ur hazakisérte az elnöknőt s a mikor tőle eltávozott, betért egyik jóbarátjához, hol éjfél utánig jól teleszitta magát borral, pálinkával. Úgy bandukolt hazafelé, mámoros fővel egy sötét utcában. Egyszerre pisztolydurranás zavarja meg az éj csöndjét, majd még egy. Aztán egy nagy hörgő hangon elmondott káromlás s Péter Tamás ur vérében fetrengve terült el a földön. Az utca népe felriadt álmából, az emberek kiszaladtak az utcára, a közelben épp arra járt egy csendőrőrjárat. Elfogtak egy kuszáit hajú, vézna asszonyt, kezében a még füstölgő fegyver. A Péter Tamás felesége volt. Az embertelen férfi, miután kifosztotta mindenéből, kikergette a házból s mikor az asszony visszajött, Péter uram megszökött. Szegény asszony, éhezett, koplalt, végre is miután két napig nem evett semmit s megtudta ura tartózkodási helyét, egy lopott fegyverrel oltotta ki életét annak, aki az ő életét annyira elkeserítette. * Most már három éve Porteleken lakunk. Apám találmánya fényesen bevált. Sokat jövedelmezett. A pénztárt teljesen rendbe hozta, mert az bizony előbb sokszor mutatott fel hiányt. Onnan volt ez, hogy számtalan esetben egy-egy megszorult birtokosért az évnegyedi adót a sajátjából kölcsönözte minden kamat és jelentékenyebb szolgálat nélkül. Nagy hiba volt ez, mert azok az emberek mindig több szívességet követeltek s mikor apám kijelentette, hogy nem teheti, akkor ezekből a legcselszövőbb ellenségek támadtak. Nem tehettek ugyan semmit, de mégis folytonos bosszúságot okoztak apámnak. Ez volt egyik főoka, hogy távoztunk és másutt kerestünk szerencsét. Meg is találtuk. Amióta Péter Tamás gazságaiért életével lakolt, békesség tért be a házba. Édes anyám megint otthon van és ismét a régi gondos családanya. Én is ott hagytam pályámat és a ház körül foglalatoskodom. Nincs már szükség arra, hogy magam keressem meg kenyeremet és édes anyám azt mondja, jobb ha jó gazd- asszony lesz belőlem. Talán tudja már vagy csak sejti, mi foglalja el szivepiet? A Péter Tamás gyilkosát felmentette az esküdtszék. Annyi borzalmas részlet került a nyilvánosságra, hogy az esküdtek megundorodtak a nőcsábitó korhely bűneitől s felmentő verdiktet hoztak. Aznap édes anyám magába zárkózott nagyon szomorú volt. Alighanem arra gondolt, hogy tűrhette e gazember hizelkedéseit csak egy pillanatig is. kából kidőltek segítséget keresnek szorultsá gukban s ha azt meg nem találják, kétségbeesnek s balsorsukban a társadalom ellenségeivé válnak, telve gyűlölettel szidják a fönnálló rendet, mely róluk nem gondoskodik, őket nem támogatja. A kétségbeesett, nyomorba jutott ember látása pedig fájdalmat okoz minden érző szívnek.- Az egyes ember azonban csakis pillanatnyi nyomorából segítheti ki szenvedő embertársát, azaz - alamizsnát nyújthat neki. A megajándékozott az adományt elfogadja, meg is köszöni, de — szégyenli is, hogy ő, ki életét becsületes munkával töltötte, szerencsétlenségében kénytelen alamizsnát elfogadni. És hányán vannak, kik inkább éhen halnak, semhogy kolduljanak !? Az önálló kisiparos, a kiskereskedő helyzete semmivel sem rózsásabb, mint a napibérért dolgozó munkásé, ha .egyszer rokkanttá válik. A mai nehéz időkben vagyont öreg korára alig gyűjthet. A meddig fiatal, erős és egészséges, küzd és megkeresi a maga és családja kenyerét. De ha idővel betegség megtöri, rokkant lesz, nem felelhet meg a követelményeknek s a nélkülözés és nyomor rémei hozzá is beköszön- tenek. * Ezen elmélkedés pedig egy évi jelentés késztetett bennünket, amelyben az országos jellegű „Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíjegyletének“ vezetősége számol be működésének eredményéről s a mely véletlenül kezünkbe került. Érdekes olvasmány. Bárkinek ajánlhatjuk saját okulására! Megtudjuk belőle, hogy mi magyarok korántsem vagyunk oly szegények és elhagyatottak a rokkant- és aggkori biztosítás terén, mint azt eddig hittük. Sőt! bátran állíthatjuk immár, hogy a magyar munkások ezen Önkéntes belépés alapján szervezett egyesülete a magyar elmét dicséri, annyira, hogy a külföldön csak „kötelező“ alapon tudtak ily rövid idő alatt nagyobb eredményeket elérni, az „önkéntes belépés“ alapján ez sehol sem volt lehetséges. Szives olvasóinkat bizonyára érdekelni fogja, ha röviden ismertetjük az egyesület történetét s a melyből megállapíthatják, mily bámulatos sikereket tud az emberi akarat és kitartás elérni. Az egyletet 1893-ban alakította meg 112 lelkes magyar munkás Budapesten. Az a cél lebegett szemük előtt, hogy a szerény keresetű embertársaiknak állandó segélyt biztosítsanak, hogyha gyógyíthatatlan betegség, baleset vagy agg koruk miatt szakmájukban munka- és keresetképtelenekké válnak s ezzel megóvják őket a koldulás lealázó szégyenétől. Tíz éven át senkinek sem adtak segélyt, ez idő alatt dolgoztak és gyűjtötték a segélyezési alapot. 1903-ban kezdték meg a rokkantak segélyezését s azóta (41/2 év alatt) 242 rokkantnak, 63 árvának és számos özvegynek több mint 170,000 korona segélyt fizettek ki. Nincs is a világon még egy olyan nyugdíjintézmény, mely az I. oszt. heti 20, a II. oszt. heti 24 és a III. oszt. heti 30 fillér tagsági dij mellett már tiz évi tagság betöltése után, rokkant tagjainak az I. oszt.-ban heti 8'40 (évi 436 K 80 í), a II. oszt.-ban heti 9’80 (évi 503 K 60 f), a III. oszt.-ban 1P90 (évi 618 K 80 f) rokkantsegélyt, 40 évi tagság után pedig hetenkint 12, 14 illetve 17 korona nyudijt adna. A nyugdíj 40 évi tagság betöltése után mindenkinek jár, tekintet nélkül arra, hogy munkaképes-e vagy sem. Az elhalt segélyre jogosult tagok árvái 14 éves korukig neveltetési járulékban részesülnek. Ha árvák nem maradnak hátra, az özvegy végkielégítést kap. Az egylet még ott is gyakorolja a humá- nitást, hol erre az alapszabályok nem kötelezik, így a központnál és minden fiókpénztárnál van külön segélyezési alap, melyből oly elhalt1 tagok hátramaradottai részesülnek segélyben, kik a jogosultságot halálukig el nem érték. Tisztviselői kölcsönt Katonatiszti óvadékra KAUFMANN KALMAN hat. eng. minden összegben kaphatnak állami, városi és egyéb tisztviselők, katonatisztek, kereskedők 6 — 7 százalék mellett úgy rövid időre, mint 10, 12, 15 és 20 éves törlesztésre. ■ szerzek 10 nap alatt kölcsönt, továbbá birtokra s házakra I. és II. betábázásra 20 nap alatt legolcsóbb napi kamatláb mellett. — Bővebb felvilágosítással szolgál: — ---------------ba nkbizományi üzlete Budapest, VII., Izabella-utca 35.
