Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-10-13 / 41. szám
IV. évfolyam. Nagysomkut, 1907. október 13. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUT! JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. íacsaEníTi.'Kysüirai Egész évre.....................8 Fél évre..........................4 33XőlTiHS©'téss5'i star: K Negyed évre Egy szám ára 2 K 20 'fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. Felelős szerkesztő: Barna Benő. MEQJELEN FUNDEN VASARNAP. Az egészséges házrói és lakásról. A lakóház, mind műveltségi, mind társadalmi, mind egészségügyi szempontból fontos kérdés. A nép társadalmi jólétére és nyugalmára lényeges befolyásuk van a lakás- viszonyoknak. A rósz lakásokban ugyanis csökken a munkakedv, romlik az erkölcs, elégedetlen lesz a hangulat. E rossz lakásokban találja támogatását a szocializmus. E rossz lakásokban támad és terjed a betegség is, ragályos kórok, melyek azután nemcsak a rósz lakas lakóját fenyegetik, hanem az összes népességet. Nagy városokban különösen fontos, hogy a szegényebb népességnek is kényelmes és egészséges lakás nyujtassék. Ezt célozzák a mindinkább terjedő munkásházak. A lakásoknak befolyása az eg*észségre igen jelentékeny. Az egészségtelen ház és lakás inkább veszélyezteti a beköltöző egészségét és életét, mint a legvérengzőbb háború a katonáét. Az egészségtelen ház káros befolyását észre lehet venni minden egyes lakóján. Az egészséges ház első kelléke az egészséges telek, a talaj. A talaj, melyre házat épitünk, oka lehet annak, hogy a ház fennállásának egész ideje alatt egészségtelen maradjon. Különösen ártalmas, ha a talaj szeny- nyezve van állati és növényi hulladékkal, a minő árnyékszékgödrökből, csatornákból szokott a talajba hatni. A szennyes talaj két módon fertőzheti a felette lakót. Először a viz által, mely a talajban szintén szennyes lesz; másodszor a talajlég által. A talajban levegő, talajlég van s ez a levegő a talajban íel-alá áramlik s időnkint eltölti az utcák, udvarok, nevezetesen pedig a lakószobák légkörét. A talajlég, ha szeny- nyes talajban rotható anyagokkal érintkezett, azokból oly anyagokat vehet fel, melyek áltál megfertőzheti az embert, aki a talajléget belélegzi. A nagy házaknál erkölcsi, kényelmi és egészségi hátrányai vannak. A magas, több emeletü házak egészségtelenek. Legcélszerűbb lakóház az egyemeletes, amelyben alul vannak a nappali s az emeleten az éjjeli helyiségek. Az építkezésre való anyagok minősége is fontos ‘ kérdés egészségi szempontból. Az építésre szánt anyagok lyika- csosak legyenek, hogy a falon át természetes szellőztetés történhessék, legyenek továbbá szárazak és rossz melegvezetők. Ezeknek a kellékeknek megfelel a jól égetett tégla. Nedvesség szempontjából különösen fontosak az uj, eléggé ki nem száradt lakóházak. Nagyobb épület falai egy-két év alatt sem száradnak ki annyira, hogy minden ártalmasságukat elveszítenék. A száradás előmozdítására a leghathatósabb eszköz az ablakoknak és ajtóknak folytonos szellőztetés. A szoba falának meszelése a legelőnyösebb módja a fal kezelésének. A fal festése azzal a hátránynyal jár, hogy emiatt ritkán meszelik a falat. Még hátrányosabb egészségi szempontból a falaknak papirkárpitokkal való bevonása, mert a papirburkolat a falnak lyikacsos- ságát csökkenti, mert az nedvesség által rothadásba hozatik s ekkor fertőzi a szoba levegőjét s mert ez igen gyakran mérges színnel van befestve, amely szin a szoba lakójának egészségét megtámadhatja. A szoba padlója is fontos. Nálunk fapadlót, nevezetesen puha és kemény fapadlót használnak. A kemény fa egészségesebb, mert kevésbbé veszi magába a szennyet. Az ablakok tágasak legyenek, hogy a világosság és tiszta levegő bejuthasson. A „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. A falunkból. A szomszédba heje haja járja, Füstös cigány a nótát cifrázza . . . A menyasszonyt ejha úgy kisérik Faluhosszat véges, véges végig . . . Szabó Bálint nagyon hires gazda, Van szép telke, háza, gazdasága. Van a házban sok szép bankó, száz is, Ott termett a legszebb virágszál is. Ép most mennek a templom-ideába, Szabó Harcsa tör ki zokogásba; Vigasztalják szegényt azzal-ezzel . . . Szabó Marcsa nem bir a szivével . . . Agyához kap s koszorúját fogja A bámuló násznép elé dobja . . . Két szép tekercs haja omlik széjjel, Rántja, tépi görcsös két kezével . . . Sikoltását, kacagásit hallván, Egy legény a tömegbe oly halvány . . . Szabó Marcsa okát ki sem sejti . . . A talányt a legény puskája felfejti. Szivébe lőtt, szive közepébe S Fass Tamásnak kicsordult a vére; Szabó Marcsa tova fut az utcán, Szép selyem ruhája csupa foszlány. Fut az utcán a falu végéig, A bámuló tömegből csak nézik. Nézve-nézik nem gondolnak másra: ,,Soh’se jusson leány a Marcsa sorsára, A Marcsa sorsára!“ (Budapest.) Simon József. Az élet királya. (The King of Life.) így, az „élet királyának“ nevezte el magát Vilde Oszkár egy dubbini seborvos gyermeke, Oskár svéd király keresztfia az újabb idők angol irodalmának tüneményes képviselője. Hogy miért? azt az a fejedelmi pompa tudná megmagyarázni, melylyel érvényesülésének Zenithjén barátjait Párisban a Ruai Voltaire szállóban fogadta és az élet kihasználásának az a classikus művészete, melyben ugyan nem volt rendszer, nem volt phisikai önmeg óvás, de káprázatos gyönyörűségeknek tarta fel egy zseni hatalma előtt a lét élvezetét. Flvezet-e szónál meg kell állnunk ! A „Dorian Gray“ Íróját Quecensburg márki gyalázatos intrikáji folytán becsületsértési perbe keverték az alapon, hogy pervers élvezeteknek hódol. Akit egy régi kor költészetének exoticus virága, a nézés és táncz varázslatában kárho- zatosan szép, sznnvedő orcáin a bűnös gerje- delmek rózsáit viselő judacai hercegnő kétség- beesett szerelme oly forrón tud érdekelni az a köz szerint nem is lehet más csak pervers. De nem igy Ítélték meg őt a világosabban érző franciák a kiknek angol létére franciául irta és olvasta fel „Salome“-nek elnevezett álomlátását thaumaturgiáját a merengésekből a drámailag fenséges hangulatokba átmenő örök zenéjét. Istenem! hogy hallgatták ezt az embert az emberi szellem képviselői egykor Párisban. — Mohón, mindent kizáró figyelemmel, a szép kultuszának odaadó megbecsülésével, leboruló némaságával az ihlet sugallta bűbájosán gyönyörű beszédművészet előtt. Azonban Vilde Oskár mégis hamis tanúbizonyságoknak lett áldozata. Becsukták 2 évre. Látta Wandevorth fogházat és ült később a Reding Gaolba a melyben megírta „Depfrofudis“ cimü könyvét a mihez fogható nincsen a világ irodalomban még Sil-
