Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-09-29 / 39. szám

4 , HÍREK. Szeptember 28. Szenzációs kedvezmény. Min­denki, aki lapunkra legalább egy félévre előfizet, igényt tarthat egy vagy több életnagyságu feny- képnagyitásra, ha a tetszés sze- rinti akármely kis fényképet lapunk kiadóhivatalába beküldi. Csupán a diszes papirkeretért (gravírozott passepartout) erre való feszítésért és a kép retou­cholásáért 3 korona fizetendő.-----------------------------■----------------------­A kép mérete: 55X68 centim. A hymnus az elemi iskolákban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter - a mint értesülünk — tervbe vette, hogy a történelmi érzés felébresz­tése és kifejlesztése, valamint a nemzeti együvé tartozás érzetének megerősítése céljából az 1907. évi XXVII. t.-c. 17. §-a alapján fokozato­san az összes elemi iskolák a magyar nemzeti Hymnus szövegét és hangjegyeit feltüntető fali táblával lássa el és pedig olykép, hogy már a folyó évben az összes állami és államilag segé­lyezett iskolák kapják a fali táblát. Az államilag nem segélyezett iskolák csak a következő évek­ben fogják a táblát megkapni. Szatmári István bűnügye. A múlt szombaton rendkívüli érdeklődés mellett tárgyalta az esküdt- biróság Szatmári István VII. oszt. ref. főgim­náziumi tanuló bűnügyét, ki a tavasszal Dunka Irma képezdésznőt, mivel szerelmét viszonozni nem akarta, revolverrel megsebesítette, azután pedig magát is meglőtte. Tudvalevőleg sebeik­ből mindketten felgyógyultak. Elnök Papolczy Gyula kir. ítélőtáblái biró volt, szavazób rák Hunyor Ödön és Némethy József, vádló Jákó Sándor kir. alügyész, védő dr. Kelemen Samu. A tárgyalási terem teljesen megtelt közönséggel, sőt az utcán is egész nap csoportokban állottak az emberek a törvényszéki palota előtt. Elő­ször Szatmári Istvánt, azután Dunka Irmát, végül a tanukat hallgatták ki. Az orvosszakér­tők dr. Vajay Imre és dr. Göbl Alajos voltak, kiknek véleményében a beszámithatóságra vonat­kozólag a közvádló ellentmondást látott és kérte, hogy az ellentétes vélemények az igaz­ságügyi orvosi tanácshoz terjesztessenek fel eldöntés végett. Ennek a bíróság nem adott helyt, azon indokolással, hogy a beszámitható- ság kérdésében az esküdtbiróság van hivatva dönteni. Erre a közvádló kir. alügyész kijelent­vén, hogy igy a bűnösséget bizonyítani nem tudja, — a közönség nagy meglepetésére — a vádat elejtette. A vád képviseletet a leány atyja vette át, dr. Dómján Jánost nevezvén meg ügyvédnek, ki helyett Friedmann Ármin jelent meg. A vád- és védbeszédek meghallga­tása után az esküdtbiróság Szatmári Istvánt nem bűnösnek mondotta ki, melynek alapján a bíróság felmentette és azonnal szabadlábra helyezte. Villamvilágitásunk ügye. Községünk képvi­selőtestülete szeptember 22-én rendkívüli köz­gyűlést tartott, mely alkalommal tárgyalás alá került a többi között, községünknek vjllam- világitási ügye is. Ugyanis az „Első kővár­vidéki műgőzmalom“ meghivott mérnöke ismer­tette a villamvilágitás tervezetét, mely szerint a községi képviselő testület által megjelölendő helyeken felállítandó 100 izzó és 2 ivlámpa világitásáért a község évenkint 2400 koronát volna köteles fizetni. Ezen összegért természe­tesen vállalkozó szerelné fel az eyész üzemet és saját költségén tartaná fel állandóan.. Az izzó lámpák fele része egész éjszakán át égne fele része, vagyis ötven pedig csak fél éjszakát vagyis éjfélig az összes 100 lámpa égne, éjfel után pedig csak 50. Az izzó lámpák meg a holdviágos éjszakákon is égnének. A község ezen kötelezettséget ötven évre vállalná el, azonban jogában lesz a községnek bizonyos meghatározott idő múlva, meghatározandó °/0 levonásával az egész üzemet megváltani. A köz­gyűlés elvben elfogadta a tett ajánlatot, annak mikénti kivitelére és a fizetendő összeg mennyi­KOVARVIDEK ségének megállapítására nézve pedig egy bizott­ságot küldött ki, mely bizottság hivatva lesz a vállalkozó által a községhez beterjesztendő részletes tervet, költségvetést és szerződés pontozatainak alapos áttanulmányozása után javaslattal a közgyűléshez beterjeszteni. A bizottság tagjaiként egyhangúlag megválasz­tattak: Gróf Teleki Sándor, Mán Lajos, Hirsch Náthán, Buttyán Péter, dr. Goldstein Ármin, Goldstein József, Bocsánczy Márton, Veress József, dr. Nyilván Viktor, Veszprémy Sándor, Benedek Ferencz, Buttyán János a Tóbi, dr. Olsavszky Gyula községi képviselők, Buttyán János községi biró és Barna Benő községi jegyző. Állattenyésztésünk gyarapodása. A földmi- velésügyi minisztérium hivatalos értesítője most közli a jelen évben eszközölt állatszámlálás eredményét, mely szerint a múlt évhez képest Magyarországban ma 328,374 darab szarvas- marhával, 532,007 darab sertéssel, 9,248 darab lóval és 658,247 darab juhval több van, ami mindenesetre állattenyésztésünk fejlődésére vall. A kávé olcsóbb lett, arról legjobban meg­győződhetünk Szatmáron Néhma Lajos kávé­kereskedőnél, aki 3 kilós postacsomag kuba kávét 3 frt 60 kr.-ért küld bérmentve, utánvéttel. A vadászati sporttal foglalkozók figyelmébe. A belügyminiszter, hogy az országosan elhara­pódzott vadorzásnak gátat vessen, a fegyverek és lőszerek forgalombahozatala dolgában egy­öntetű szabályrendeletek alkotására utasította a hatóságokat. A miniszteri utasítás alapelvei szerint: lőfegyvert, pisztolyt, lőport és töltést csak a fegyvertartásra engedélyt nyert egyé­neknek szolgáltathat ki a kereskedő. Az enge­délyt az alispán adja meg. A lőfegyverek és lőszerek elárusitására engedélyt nyert keres­kedők a puskaport a miniszteri rendeletileg megállapított tanfális árban tartoznak árusítani. (S itt megemlítjük, hogy a céllövő puskapor árát a miniszteri tarifa bármily mennyiségben kilónként 3 K 92 fillérben és nem 4 K 80 fillérben állapította meg.) A kereskedő a lő­szert a vevő jelenlétében tartozik kimérni, hogy visszaélések ne történjenek. A kereskedő a vevő nevéről, az engedély keltéről, számáról s az eladott mennyiségről nyilvántartást vezet, amely ellenőrizve lesz. Ezzel a rendelettel a miniszter sokban megnehezítette a vadászást, mely a vadállományt némely vidéken teljesen kipusz- titotta. Curiai döntés válóperben. Egy konkrét eset­ből kifolyólag a kir. Curia a két alsóbirósági ítélet megváltoztatásával kimondta, hogy a nő férjét más világrészbe, ahová az önként tette át a lakását, követni nem tartozik s igy az Amerikába lakó férj a házassági törvény 77. §-a alapján nem indíthat válókeresetet, mert az asszony a visszatérésre irányuló bírói megha­gyásnak nem tartozik elegét tenni. A Curia ezen érdekes Ítéletét — mint az Ügyvédek Lapja írja — a következőleg indokolta meg: A per adataiból kitetszőleg felperes a bírói meghagyás kibocsátása iránti kérvény beadá­sakor, valamint jelenleg is Amerikában lakik. Tekintve, hogy a nő férjét más világrészbe, ahová a férj önként tette át lakását, követni nem tartozik s igy erre birói meghagyással sem lett volna kötelezhető, miért is alperesnek az a ténye, hogy a birói meghagyásnak eleget nem tett, az 1895. XXXI. t.-c. 77. szakaszának a) pontjában foglalt bontó okot alperes elle­nébe meg nem állapítja. Előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter Kriegler Miksa, vasutigazgató buda­pesti lakos kérelme folytán a tervezett nagy- somkuti — magyarláposi keskenyvágányu vasút­hoz Magyarláposon csatlakozólag Oláhláposon, Rákosfalva, Batiza, Szurdok, Váncsfalva es Farkasrev irányában Mármarosszigetig, valamint Magyarlápostól Boerfalva, Hollómező, Pecset- szeg és Álsókasály irányában a szamosvölgvi vasút Dés állomásáig, esetleg ugyancsak Ma­gyarlápostól Alsószöts, Felsőegres, Felsnilosva, Lonkfalva, Kiskaján és Alsóilosva, vagy Macska­mező és Drágosfalva irányában a Csikókeresztur, illetve Galgó állomásig vezetendő rendes nyom­távú gőzmozdonyu helyi érdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati engedély érvényét egy év tartamára meghosszabbította. Hét éves gyilkos. Megrendítő eset történt e hó 15-én Nyirmegyesen. Szondi Gábor 7 éves György nevű fia dinnyét evett, miközben 1907. szeptember 29. I Erzsi nevű 12 éves testvérhuga ingerkedni kezdett vele. Ezen a fiú annyira feldühödött, hogy fogta a hosszú, élespengéjü kést és húgá­hoz sújtotta. A kés a leánykát szivén találta, 7-8 czentiméternyire behatolván a mellkasba, azonnali halált okozott. Tanítói áthelyezések és kinevezések. A vallás és közoktatásügyi miniszter Pircsi János nagy- nyiresi és Vass Károly hagymásláposi állami elemi iskolai tanítókat a nagybányai állami elemi iskolához helyezte át. Petrusha Margit és Homola Elvira tanítónőket pedig ugyan­csak a nagybányai állami elemi iskolához rendes tanítónőkké nevezte ki. Községi közgyűlés. Községünk képviselőtes­tülete f. hó 29-én délután 2 órakor rendkivüli közgyűlést tart. Amint az alább közlendő tárgy- sorozatból kitűnik, igen fontos és érdekes tár­gyak kerülnek szőnyegre. A kibocsájtott meg­hívó tárgysorozata a következő: 1. Járási fő­szolgabíró rendelete a marhahús magas árára való tekintettel vármegyei alispánhoz felirat intézése. 2. A községnek a vasúti menetrend megváltoztatása tárgyában a m. kir. állam­vasutak igazgatóságához intézett kérvényre ér­kezett válasz kihirdetése. 3. A tankötelesek összeírásával megbízott tanítók napidijai és az összeirási lapok kitöltéséért járó dijak meg­állapítása és kiutalása. 4. A községi vendéglő, mészárszékek, vágóhíd és vadászati jog bérbe­adására vonatkozó árverési feltételek megál­lapítása és az árverési határidő meghatározása. A községi vendéglő, mészárszékek, vágóhíd és vadászati jog bérbeadására vonatkozó árverési feltételek megállapítása és az árverési határidő meghatározása. 5. Az állami iskola átirata az iskolákban levő kályhák és az udvaron levő kútnak a község által való jókarban hozatala iránt. 6. Ecker Béni és társai községi képvise­lők indítványa a vármegyeháza épületének valamely ipartelep létesítésére való felhaszná­lása végett szükséges lépések megtétele iránt. 7. Smilovits Mendel kérvénye az újonnan épült járványkórház átvétele és a felmerült 370 ko­rona munka többlet kiutalása iránt. 8. Pap Mari és apja Pap Tógyer illetőségének tár­gyalása. Tifusz-járvány Debreczenben. Debreczenben a tifusz-járvány szokatlanul erős mértékben dühöng. A legutóbbi három nap alatt huszon­két megbetegedés és két haláleset történt. A himlőről. Most, mikor a bécsi himlő- járvány-hatása alatt a budapestiek, sőt a vidékiek egyre-másra is beoltatni kezdik magukat s amikor a himlő divatba jött, talán nem fog ártani, ha elmondjuk, hogy ennek a betegségnek milyen a lefolyása. A himlő fertőzéstől ered s az igazi baj a fertőzés után 10-18 nap múlva jelent­kezik. Addig a megfertőzött ember semmit sem tud arról, hogy a betegség benne van, mert jól érzi magát. A betegség hidegleléssel, lázzal és derékfájással kezdődik. Az étvágytalanság teljes lesz és hányás is jelentkezik. Ennek a rosszullétnek harmadik, vagy negyedik napján piros foltok mutatkoznak a test némely részén, de ezek mihamar elmúlnak. Az igazi himlő csak azután tör ki, mikor a megismétlődő piros fol­tok tömegesen jelentkeznek s amikor azokból hólyagok lesznek, még pedig olyanok, amelyek savós folyadékot tartalmaznak. Ezek a hólyagok fokozaiosan nőnek s a hetedik napon fejlődnek ki teljességükben. Később a hólyagok savó­tartalma zavarossá válik, hogy egy-két napon tát ilyen maradjon. A tizenegyedik, vagy a ’tizenkettedik napon ezek a hólyagok száradni kezdenek, hogy azután teljesen összetöpörődje- nek. A beteg áliapota akkor válik legrosz- szabiiá, amikor a gennyedesi időszak bekövet­kezik. De ha ezzel meg képes birkózni, akkor már komolyabb bajtól nem lehet tartani. Mon­dani sem kell, hogy a himlő nem mindig egy­formán támadja meg az embereket, mert hiszen igen enyhe lefolyásunk is vannak, amikor az ember még ragyás sem lesz a betegség ki­állása után. Országos vásár. A kereskedelemügyi mi­niszter megengedte, hogy Szatmárnémetiben a f. évi október hó t-ére eső országos állatvásár ez evben kivételesen október hó 2-án a kira­kodóvásárral egyidejűleg szerdán tartassák meg. - Kővar-Hosszufalnban október hó 4-én orszá­gos vásár tartatik.

Next

/
Thumbnails
Contents