Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-07-21 / 29. szám
1907. julius 21. K ÓVÁ RVIDÉK 3 ban és érzésben . nyugodtabbak a városi gyári munkásoknál, zendülésbe törtek ki. Azóta nagy lépésekben haladt előre a munkásnépről való gondoskodás. Szabályozták a munkás és a gazda jogviszonyait. Megállapították az Országos Magyar Gazdasági' Munkás és Cselédpénztárt. És úgy a törvényhozás, mint a kormány szívesen támogatott minden oly kezdeményezést, amely a munkások jogos kívánságainak teljesítését célozta. Ugyanebben az irányban tett újabb lépést a gazdasági munkásházak illetőleg otthonok létesítésére. Minden embernek ellenállhatatlan vágya, hogy akkor, a midőn a családalapítás ideje elérkezik, nyugodt és biztos otthont teremtsen magának. A városi ember, akinek alkalma van a sok szép üresen álló bérlakás közül választania, ha nem is elégedett, de meg tud nyugodni kényszerűségből abban, hogy nincs saját háza, állandó otthona. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy a városi munkás részére nem volna szükséges állandó otthon létesítése. De ami rá nézve különösen kívánatossá teszi, az a lakásuzsora, az érthetetlenül magas lakbér elleni védekezés. Ez egyelőre másként is teljesíthető. Más a helyzet a mezőgazdasági munkásoknál. A falvakban az emberek nagy része saját házában lakik, e tekintetben jórészt egyedül a munkás kivétel. A földnélküli János kénytelen lakást bérelni. De a falvakban kevés az ilyen lakás s ha van, az is igen bizonytalan. Egy tűzvész, egy árvíz, amely a rozoga épületet megsemmisíti, vagy a tulajdonos családjában beálló változás akármikor azt eredményezheti, hogy a munkás lakás nélkül marad. Már maga ez a rettentő bizonytalanság, a jövő miatt a folytonos aggódás súlyos gondként nehezedik a munkás lelkére, aki emiatt nemünagyon ragaszkodik lakóhelyéhez. Könnyen elvándorol más vidékre újra kezdeni az életet vagy éppen búcsút mond a hazai földnek és kivándorol. Ez a nagy nemzeti veszedelem lebeg a szemünk előtt, a midőn kívánjuk, hogy a munkásokat minden lehetséges módon a földhöz kell kötni. — Ebben a tekintetben bir kiváló fontossággal a munkás-otthonok kérdése. Az az ember, akinek egy darab szilárd talajdona van, ahol a lábát megvetheti, nehezebben mozdul el onnan, mint az, akit ily erős kötelék nem vonz. Hiszen az a biztos pont alapul szolgálhat a további nyugodt fejlődés számára. Arra lehet és érdemes építeni. Az arra fordított munka nem másnak hoz gyümölcsöt, hanem a letelepült munkásnak. Az apától örökölt ház ura nem tudja igazán méltányolni azt az örömöt és megnyugvást, mely abban a pár szóban megnyilatkozik: „Az én házam.“ Csak az ide-oda vetődő, háznélküli ember érti, hogy ebben egy egész világ rejlik. Még akkor is, ha ez a ház valójában nem egyéb, mint nádfedelii rozoga kunyhó. vágyakozással terjeszti ki karjait, hogy a rózsabokrot még hevesebben magához ölelje. . . . ... Te kiáltottál Erzsiké ? — Én — felel a lány s igyekszik kibontakozni a karjaiból, melyek őt szenvedelemmel körülfonják. Miért szorítasz ? Lásd ruhámnak hegyes kapcsai egészen összeszurkálták a kezedet. A nyakad is vérzik. Valószínűleg a melltűm sebezte meg. Annyira elragadott a heved, hogy engemet ölelgetsz, ahelyett, hogy folytatnád a mesét.-A mesét - kapja el az utolsó szavát a férfi. — A mesét folytassam ? A mese — az nincs is tovább. Csak azt akartam mondani, hogy a szerelem akkor is édes, ha tövisei is vannak. — Én édes, hóbortos kis poétám! Hiszen ezt a mesét nélküled is tudtam — szólt a leány és csillingelő kacagásra fakadt. A mesét azonban talált. Úgy összeszurkáltalak, mint a poétát a rózsabokor. ... Ha még jobban szorítasz, egyik tűvel keresztül szúrom a szivedet. — Keresztül szúrtad azt már, kis leány, de nekem édes az a fájdalom. Szorítsd a mellemhez örömkönyes arcodat és nézzük, élvezzük, mint szövődik életünknek gyötrelmesen boldog meséje. Káinok! Lajos. HÍREK. Julius 20. Tisztelettel kérjük igen tisztelt elő= fizetőinket, akiknek előfizetési idejük az uj évnegyed beálltával lejárt, hogy azt megujitani, - hátralékos előfizetőinket pe= dig nagyon kérjük, hogy a hátralékos elő= fizetési dijakat mielőbb okvetetlenül be= küldeni szíveskedjenek. Személyi hírek. Boromissza Tibor szatmári püspök, titkára, Hámori Róbert pápai kamarás kíséretében e hó 16-án látogatást tett gróf Teleki Géza v. b. t. tanácsos házánál Pribékfalván, onnan községünkbe jött, ahol gróf Teleki Sándor házánál tett látogatást és még aznap Kohóra ment a gróf Teleki János látogatására. Építkezés. Gróf Teleki Sándor Beregszászy Károlyné és Simon Éliás építési engedély iránt folyamodott. Uj ügyvéd. Ismét szaporodott az ügyvédek száma. Dr. Nyilván Aurél ügyvéd községünkben telepedett meg és irodáját özv. Sommerné házában nyitotta meg. Sertésvész. Járásunkban járványosán fellépett a sertésvész. Legutóbb az alábbi községekre nézve rendeltetett el a zárlat: Jeder, Tölgyes, Kővárhosszufalu és Törökfalura. A nem állami iskolák eskütétele. E hó 15-en tették le az ezen járáshoz tartozó nem állami felekezeti tanítók az 1907. évi 27. t.-cikkben előirt esküt a helybeli állami iskola helyiségében dr. Teleki Jenő gróf szolgabiró, Veress József állami iskolai igazgató és az egyházi hatóság hépviseletében Szerb János helybeli gör. kath. esperes Drágos István nagyfentősi gör. keleti lelkész és a kohói ev. ref. segédlelkész jelenlétében. Az eskü letételére kötelezett tanítók száma járásunkban 18., ezek közül azonban csak 14-en tették le az esküt. Az esküt nem tett tanítók a következők: a fehérszéki, nagy- somkuti, kovási, hagymásláposi gör. kát. felekezeti tanítók. Felemlitésre méltónak tartjuk, hogy Tárca Gusztáv szakállosfalvi gör. kát. felekezeti tanító, ki habár eskü tételre nem volt köteles a mennyiben államsegélyben nem részesül, azon kijelntése után, hogy honpolgári kötelességének eleget óhajt tenni, az esküt szintén letette. Az eskü letétele előtt Dr. Teleki Jenő gróf járási szolgabiró az egybegyült tanítók előtt igen szép szavakkal méltatta az uj törvény előnyeit és ezen ünnepélynek mondható actust és felhívta a tanítókat az eskü letételére. Az eskü letétele után az egybegyült tanítók elénekelték a hymnust. A femenizmus hódítása. Hogy a nők ma már mennyire tért hódítanak a hivatalok kategóriáján, bizonyítja, hogy már vármegyei hivatalnok is van nő. Biharmegye főispánja ugyanis Újházi Irmát vármegyei Írnokká nevezte ki. Lemondás. Dr. Gyene István vármegyei közigazgatási gyakornok gyakornoki állásáról lemondott. Károlyi grófné kitüntetése. A király gróf Károlyi Istvánnénak a közjótékonyság terén szerzett éi’demei elismeréséül az első osztályú Erzsébet rendet adományozta. Iparkiállitás. A nagybányai ipartestület által rendezett iparkiállitást f. hó 21-én nyitja meg ünnepélyesen dr. Makray Mihály polgármester, védnök a főgimnázium tornacsarnokában. A kiállítás reményen felül sikerülni fog, amennyiben száznál többen vesznek részt a kiállításon s igen sokan megjelennek azon munkáikkal a mesterek közül is. A munkák között, melyek javarészben már beérkeztek, számos oly speciális díszmunka van, mely méltó feltűnést keltene a fővárosban is. A kitüntetett munkák díjazására több mint 500 korona áll rendelkezésre s ez az összeg is, melyet jórészben a közönség adott össze, bizonyítja azt a rokonszenves érdeklődést, melyet e kiállítás rendezése keltett. A kiállítás f. hó 21. és 22-én lesz nyitva. Belépti dij 20 fillér. F. hó 21-én vasárnap délután 1 órakor a „Polgári Kör“ termében társas ebéd lesz a kiállításra érkezett vendégek tiszteletére, melyre a város iparpártoló közönségét ez utón is meghívja az ipartestület elnöksége. Egy teríték ára 2 K 40 fillér. Uj huszkoronás bankjegyek. Az Osztrák-Magyar Bank uj huszkoronás bankjegyek kibocsátását tervezi. Az uj bankjegyek kibocsátására az a körülmény készteti a bankot, hogy a mostani huszkoronás bankjegyeket nagyban hamisítják és valószínűleg sok hamisítvány van forgalomban. Az uj bankjegyek előállítási költségét hat fillérben állapították meg, ami meglehetős nagy veszteség, mert igy a harminc millió korona összegű huszkoronás bankjegyek előállítása P8 millió koronába kerül. Az uj bankjegyek kibocsátását az drágítja meg, hogy az előtanulmányok s uj lemezek készítése sokba kerül. Érdekesnek tartjuk e helyütt megemlíteni, hogy a bankjegyek elhasználása következtében sokkal nagyobb költség hárul a bankra, mint aranyérmek kopásakövetkeztébenbeálló értékcsökkenés. Az eső pótlása. Az eső pótlására egy német gazda a kapálást ajánlja. Ez jobb az öntözésnél, különösen akkor, ha az mint rendesen, felületesen történik. A frissen fellazított talaj az éj folyamán jelentékeny mennyiségű nedvességet vonz magához a levegőből, miről reggel a nap feljötte előtt meggyőződhetünk. Nem alaptalanul állítják azt sem, hogy a felhántolt ' talajban a mélyen fekvő nedvesség jobban feljöhet a felületre és igy a növények gyökerének több tápanyagot szolgáltathat. A gyakori kapálás előnyeihez tartozik az is, hogy a levegő termékenyítő anyagai, a nitrogén és oxigén könnyebben eljuthatnak a gyökerekhez, nem említve azt, hogy a kapálás által a gyom és az elősdiek fejlődése is akadályoztatik. Szatmár város gyáripara. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter leiratot intézett Szatmár város törvényhatóságához, melyben értesítette, hogy augusztus hónapban bizottságot küld ki a város kereskedelmi és ipari viszonyainak tanulmányozására, annak megállapítása végett, hogy a gyáriparnak minő talaja lenne Szatmárnémetiben. Nyilvános nyugtázás és köszönet. A nagy- somkuti polgári olvasókör által, a helybeli református egyház javára, junius hó 29-én a nagyvendéglő termében rendezett s minden tekintetben fényesen sikerült táncvigalom tiszta jövedelme 261 korona 6 fillér volt mely az egyház gondnokságának át adatván, a Kővárvidéki takarékban helyeztetett el gyümölcsöztetés végett. A szép anyagi és erkölcsi sikerét úgy a rendezőség, főleg Szűcs Gyula állami isk. tanitó ur, ki a rendezőség élén fáradságot nem kiméivé, szokott tapintatatos körültekintetésével a sikert biztosította, mint a résztvevő áldozatkész közönség, fogadja úgy a magam, mint az összes hívek hálás elismerését és köszönetét. Pap István, ref. lelkész. A ragadós száj- és körömfájás elfojtása. Mivel a ragadós száj- és körömfájás az ország területén ismét terjedni kezd, a földmivelésügyi miniszter körrendeletét intézett á törvényhatóságokhoz és a m. kir. állatorvosokhoz, melyben részletes utasításokat ad a betegség elfojtásánál közvetendő eljárásra nézve. Mivel az állattartó közönség a ragadós száj-és körömfájásnak ezen úgy bel, mint külállatforgalmi szempontból kiváló fontossággal biró betegségnek nem tulajdonit nagyobb jelentőséget s a betegség ellen nem védekezik a kellő erélylyel, a miniszter rendeletében különösen hangsúlyozza, hogy úgy a hatósággal, mint a m. kir. állatorvosok világosítsák fel a közönséget a betegség nagy jelentősége felől, tanítsák ki, miként védekezzék a betegség ellen s figyelmeztessék, hogy ha az elővigyázat dacára a betegség valahol fellép, arról az első tünetek jelentkezése után azonnal tegyenek jelentést a községi elöljáróságnál, a hatóság által elrendelt óvintézkedéseket pontosan hajtsák végre és a betegség megszűnte után a fertőtlenítést lelkiismeretesen teljesítsék. Ha az állattartó közönség a saját érdekében megszívleli a figyelmeztetéseket és a hatóságokat támogatja a betegség ellen való küzdelemben, sikerülni fog a betegség további terjedésének elejét venni. A katonák uj kenyere. A közös hadügyminisztérium élelmező osztálya már huzamosabb idejeujfajta kenyér készítését tervezi. Mivel a kenyér tápl. ereje nemcsak a mindennapi kenyéradag nagyságától, hanem Ízletességétől is függ, továbbá mivel tudományos alapon kimutatták, hogy a fehérebb korpamentes kenyér hatása az emberi szervezetre egészségesebb, mint a fekete kenyér, a hadügyminiszter az eddigi fekete kenyér helyett jobb minőségű, izletesebb kenyér készítését rendelte el. Egyelőre csak a
