Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1907-06-30 / 26. szám

1907. junius 30. K ŐVÁRVIDÉK 3 A marhahús-árakról. A „Kővárvidék“ mult- heti számában egyik községbeli mészáros amaz állítására nézve, hogy a marhahus-árak nem szállottak lejebb, tájékozásul fölemlítek egy néhány nagyobb várost, ahol a mészárosok költségei sokkal nagyobbak, mint nálunk, a hns ára mégis kisebb, több helyen pedig ugyan annyi és talán csekély összeggel nagyobb, igy pl.: Losoncon 1 klg. marhahús 1 korona 20 fillér. Pancsován, Pápán, S.-A.-Ujhelyben, Uj- Aradon és Zalaegerszegen 1 korona 28 fillér. Békéscsabán, Léván, Miskolcon, Nagybecskere- ken, Nagykanizsán, Nagyszebenbe, Nagyváradon, Nyíregyházán 1 korona 36 fillér. Ezen, itt fel­sorolt városokban a fogyasztási adó is nagyobb, mint nálunk, de más költségeik a mészárosok­nak is sokkal több, mint nálunk. Amennyiben ezen állításaimról meggyőződhetik a t. mészáros ur is, nagyon ajánlom, hogy a húsárakat szál­lítsák lejebb, mert ez igy tarthatatlan állapot. A husíogyasztó közönségnek szintén figyelmébe ajánlom ezen körülményt. (Egy husíogyasztó). Állatorvosi értekezlet. Szatmárvármegye m. kir. állatorvosai folyó hó 23-án Szatmár- Németi városban, a vármegyei törvény- hatósági m. kir. állatorvos elnöklete mellett értekezletet tartottak a sertésvész elfoj­tása tárgyában. Tekintettel arra, hogy ezen betegség fellépése és terjedése által a gazdaközön­ségnek tetemes kárt okoz, minden tenyésztő örömmel venné az oly intézkedéseket, melyek a gazdaközönség csekély meg- terheltetésével a betegség terjedésének gátat vetnének. Tudomásunkra jutott, hogy ezen ér­tekezleten oly intézkedések keresztülvitele határoztatott el, melyeket egyes községek önállóan a sertés tulajdonosok igen cse­kély anyagi támogatásával szövetkezeti utón létesíthetnek. A hozott csekély anyagi áldozat a betegség terjedésének meggát- lásával, a hosszabb ideig tartó zárlatok megszüntetésével busásan megtérülne. Kü­lönösen célszerű és hasznos lesz a vásár­tartó községekre nézve, melyek már a sertésvész szórványos fellépése esetén is a sertés vásárok betiltása által a vám és helypénz elvesztésével nagyobb kárt szen­vednek. A jelzett intézkedéseket legköze­lebb bővebben ismertetjük. A szokatlan munkától hólyagossá vált kezé­vel izzadó mellét törülgette. Ila guggolt és nézte a hideg, kemény, szomorú arcot. Hasztalan kereste a legény te­kintetét, az a messzeségben kalandozott. S lassan felállott a leány, belekapaszkodott a legény karjába. Szorította, amint csak tudta és elváltozott arccal suttogta: — Én szégyenben vagyok. Most megrendült a föld, mintha valami haragvó istenség rázná. Zúgva, csattogva robo­gott el előttük a gyorsvonat. Ablakain boszor­kánytáncot jártak a napsugarak s a két ember szédülve, reszketve nézte a borzasztó jelensé­get. Egy pillanatig úgy érezték, mintha ott fe­küdnének a síneken és szilaj robogással vág­tatna feléjük a szörnyű vasparipa. Ahogy ott álltak s a gyorsvonat már messze járt, még mindig rettegve néztek egy­másra. Mégis rettentő halál lehet ez. Végre Ila feje aláhanyátlőtt az agitátor mellére. — János, én este hozzád jövök. — Hát gyere — szólt szelíden a legény. — Én nem megyek el többet. — Hát maradj. Az agitátor a leány fejére tette a kezét Kossuth-szobor Nagykárolyban. A múlt év őszén Nagykároly város közgyűlése elhatározta, hogy Kossuth Lajos halhatatlan emlékének szobrot állít. A szobrot Kallós Ede szobrásznál rendelték meg. Az ünnepélyes leleplezés az uj színház megnyitásával egyidejűleg szeptember hó 1-én lesz. A szobor-bizottság, melynek élén gróf Károlyi István áll, küldöttségileg tisztelgett Kossuth Ferencnél és meghívták őt az ünne­pélyre. Kossuth megígérte, hogy a leleplezésnél okvetlenül meg fog jelenni. Községi gyűlés. Nagysomkut nagyköz­ség képviselőtestülete f. évi junius 30-án, délelőtt 11 órakor a községháza tanács­termében rendkívüli közgyűlést tart, mely­nek tárgyai: 1. A nagysomkuti nyilvános jellegű kórház 1908. évi költségvetésének tárgyalása és megállapítása. 2. A julius hó 5-én tartandó III. oszt. kereseti adó kivetési tárgyaláshoz két bizalmi férfi megválasztása. 3. Grün Ede borbély tele- pedési engedélyének megtagadása tárgyá­ban hozott községi képviselőtestületi hatá­rozat megváltoztatása tárgyában hozott másodfokú határozat kihirdetése. Ezerötszáz iparos inast keresnek. A buda­pesti ipari és kereskedelmi munkás közvetítő intézetnél, melynek feladata a munkakeresletet és kínálatot minden dij nélkül kiegyenlíteni, ez idő szerint részint fővárosi, részint vidéki kis­iparosok körülbelül 1500 inast keresnek majd minden kézműiparágra és négy évi tanonc szerződés mellett nemcsak lakást és élelmezést, de ruházatot is adnak az inasnak, azonkívül viselik az odautazási, szerződtetési, tanoncz- iskoláztatási, betegsegélyzési és felszabadulási költségeket is. Ezeknél tehát bármely fiú, aki ép és egészséges és az életének 12 évét már betöltötte, minden költség nélkül tanulhatja meg a mesterséget és igy alkalmat nyerne még a legszegényebb napszámos és földmives szülő is, hogy iparossá képezhesse ki az arra alkalmas fiú gyermekeit. Hitközségi ügyek. A nagysomkuti já­ráshoz tartozó izr. hitközségek e hó 23-án együttes gyűlést tartottak Nagysomkuton. Ez alkalommal járási elnöknek egyhangú­lag Hirsch Ignác kővárremetei lakost, alelnöknek pedig Herskovits Izidor sza- kallasfalvi lakost választották meg. Ezen­kívül minden községből választottak 1—2 tagot a választmányba. és hosszan nézte a sovány, kipirult arcot, ame­lyen nem volt semmi látni való. — Majd csak megleszünk valahogy — mondta aztán sóhajtva. Az emberek odaát már cihelődtek. Tülök­hang bődült, jelezvén a pihenő idő elmúlását. Megindult a leány, de visszafordult. A könnyein keresztül mosolygott. — Aztán majd kibékülhetsz a pappal is. Meggyónsz neki. Akkor rendbe jöhet minden. Az agitátor indulatosan kapta föl a fejét, de ahogy a mosolygó, könnyező, alázatos pe­nészvirágra nézett, a kék szemekbe, amikben szerelmes tűz ragyogott, a vézna testre, amely az anyaság titkát rejtegette, megenyhült. Napkelet felé fordult és ahogy belebámult a forró, ragyogó messzeségbe, gyötrelmekben úszó lelkét elfogta a káprázat. A messze kéklő hegyek orma fölött aranyos sugárözönben, piros fényhullámok között ott ringott az elveszített tündérváros. Száz torony, füstokádó kémény meredt a levegőbe, az utcákon ember ember hátán. Vonul a nép piros lobogó alatt és harsog a munkás- induló eget-földet betöltő dala. Üvölt, kavarog az emberek örvénye, mintha el akarná nyelni a világot. . . . Pótsorozás. A folyó évi julius hó 5-én Szatmáron pótsorozás fog tartatni. A szatmárvármegyei községi és körjegyzők egylete f. hó 10-én Nagykárolyban a vármegye- háza kistermében, az eddigi szokástól eltérően, eléggé látogatott — rendkívüli közgyűlést tar­tott, (megjelentek ugyanis 115 közül 31-en!) A közgyűlés tárgysorozatából kiemeljük a követ­kezőket: 1. A fejérmegyei segédjegyzőknek sorsuk és fizetésük javításának tárgyában kelt emlékiratát a közgyűlés magáévá tette. 2. Jandrik Viktor fejérmegyei jegyzőnek a jegyzők fize­tésének emelése tárgyában, továbbá a tolna­megyei völgységi járás jegyzői karának az ügyvédi és közjegyzői kényszer behozatalának megkísérlések tárgyában s végül a krassó- szörényvármegyei jegyzői egyletnek a cigányok kitelepítése tárgyában kelt indítványa felett napirendre tért. 3. Szabó Dezső egyleti jegyző csanálosi körjegyző által szerkesztett s az adózó közönség érdekének teljesen megfelelő, továbbá az adószedő közegek munkakörét is nagymér­tékben egyszerűsítő „egyesitett adókönyvecskét“ a közgyűlés elfogadta s pártolásra érdemesnek találta. Ezen „egyesitett adókönyvecske“ - melyben mindennemű kincstári s más adó és mindennemű egyéb járulék bennfoglaltatik és befoglalható — feleslegessé teszi az eddig használatban levő 4-6 különálló adóköny- vecskék s az ezenkivüli fizetési ivek és nyugták használását s nem táved el az adózó közönség a sok adókönyvecske temérdek rubrikájában, s könnyű áttekintésénél fogva mindenkor tisztá­ban lehet a teljesített lerovásokkal s tartozá­sokkal szemben. Mindazonáltal annak egy, a jegyzői kar kebeléből alakult szakbizottság elé leendő utasítását elrendelte. 4 Az 1906. évi egyleti számadást megyizsgálta, azt elfogadta s Farkas László pénztárnoknak a felmentvényt megadta. 5. Az országos központi jegyzői köz­gyűlésre Bodoky Béla egyleti elnök, kismaj- tényi, — Komoróczy Jenő egyl. alelnök, győr- teleki - és Szabó Dezső egyl. jegyző csanálosi körjegyzőket az egylet képviselőiként kiküldte. 6. A zalamegyei és krassószörénymegyei jegyzői egyleteknek az illetőségi törvény módosítása tárgyában kelt indítványait tudomásul vette és magáévá tette. 7. Szabó Dezső egyleti jegyző indítványára a községi szervezési szabályrende­letnek a jegyzői ügyviteli szabályok keretében leendő módosítására egy négytagú bizottság kiküldését elfogadta, amely bizottság tagjaiul Bodoky Béla elnököt, Komoróczy Jenő alelnököt, Szabó Dezső egyl. jegyzőt és Orosz Árpád egyleti tagot beválasztotta. 8. Rohay Gyula mátészalkai főjegyző és Noéh Miklós nagy- peleskei körjegyző azon indítványait, hogy a községi és körjegyzők mellékjövedelme címén 800, illetve 500 K a nyugdíjazásnál a fizetési alaphoz számíttassák, elvileg elfogadta, azonban e tárgyban érdemleges határozathozatalát a fel­terjesztett nyugdijszabályrendelet jóváhagyásától s a trencsénmegyei jegyzői egylet mozgalmának eredményétől tette függővé. 9. Bodoky Béla egyleti elnök által a községi és körjegyzők, segéd- és aljegyzők szabadságidejének, valamint lakásjogának szabályozása tárgyában készitett megyei szabályrendelet-tervezetét egyhangúlag elfogadta. Ezenkívül letárgyalta a tárgysorozat­ban felvett kisebb jelentőségű ügyeket is, mely után barátságos ebédre a Polgári Kaszinóban jöttek össze, várva a délutáni vonatok érkezését. Magyar otthon. Tisztelt olvasóink becses figyelmébe ajánljuk a Budapesten, VIII., Fő­herceg Sándor-utca 30. sz. alatt levő „Magyar Otthon Pensiót.“ Mérsékelt árban elegánsan bútorozott, különbejáratu szobákat lehet ott bérelni s esetleg teljes ellátás is kapható. Cso­portos jelentkezőknek megfelelő kedvezmény. Szigorúan családi otthon. Az állami iskola múlt tanévi statisztikája. Most készítette el a helybeli állami iskola igazgatója, Veress József az elmúlt tanévre vonatkozó statisztikát. Az elkészített statisztika szerint a mindennapi tanulók száma az év végén volt: fiú: 152; leány: 114. Ezek közül: róm. kath. 52, gör. kath. 65, ev. ref. 29, ág. hitv. 1, görög 50.000 darab égetett uj tégla eladó alulírottnál. STERN ÁRMIN.

Next

/
Thumbnails
Contents