Kővárvidék, 1907 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1907-04-14 / 15. szám
2 T907. április 14. KŐVÁRVIDÉK ház ósdi falát. Sok helyütt megvan az üvegház is, ahol télen át tenyésztik a virágot, hogy a téli vendéglátások ne szűkölködjenek élővirágokban. Pedig hát egy kis jóakarat, a hagyományos pety- hüdtség levetése és átalakíthatnék ezt az országot virágországgá. Minden földesur igen olcsón, házilag készíttethetne egy üvegházat, ahol egy* egy virágnemet a kereskedés számára is tenyésztethetne. A kertészszemélyzet költségét okvetlenül kifizetné az a jövedelem, amely az aránylag csekély befektetés után járna. Mert nemcsak a hazai szükségletet láthatnék el virággal, hanem kiszorita- nók a bécsi virágot, az olasz és francia importot és mi lehetnénk azok, akik Keletet elláthatnék virággal. Óriási piac nyilnék meg számunkra. Az egész Balkán, Oroszország nagy része és Németországból is jókora darab. Nem kell hozzá egyéb, mint egy kevés önbizalom, munka és vállalkozó kedv. Gazdasági folyóiratokban már többször szóba jött ez az ötlet, de a kezdő lépést nem akarta megtenni senki. Most a gazdasági fellendülés korszakát éljük. Ragadjuk meg az alkalmat és menjünk ezen az utón. Amit kiaknázhatunk, azt aknázzuk ki. A kertészettel biró gazdák jól teszik, ha egy jónevű szakemberhez, Volf Hugóhoz (Budapest) fordulnak, aki díjmentesen szolgál felvilágosítással. Tegyünk már egyszer olyan lépését is a ami mi javunkra szolgál. Szabó Imre. A nő szörnyeteg. Megint csak szóba jöttek nálunk is a nők. Azaz, hogy ismét komolyan kezdünk beszélni a gyöngébb nemről. Már nemcsak kaszinóbeli tereferék alkalmával és nem is kizárólag kávéházi márvány- asztalok mellett szoktunk csevegni róluk, hanem a legkomolyabb helyről, ahonnan az ország minden ügyét intézik, pattant el róluk az első gáncsszó, amely azután két kiélésedéit pártot hozott létre. A nőbarátok és a nőellenségek táborát. Ne méltóztassék félreérteni, a nőellenségek sem haragusznak azokra a teremtményekre, akik kiegészítő részét képezik a férfinemnek, akik nélkül, még a természetes szükségletet nem is tekintve, nem tudnának ellenni. Kmetty tanár ur a művelt nőkre, azokra a műveltekre, akik kenyeret is akarnak műveltségükkel keresni, kiadta a szálló igét: nő szörnyeteg. A szálló ige I nem igen találó, de azért igen sok szó- - beszédre adnak most alkalmat a szörnye-- tegecskék. És foglalkoztatni fogják a ! közvéleményt még jó hosszú ideig. Aki feljár az egyetem tantermeibe, I látja a szörnyetegeket. Egyszerű, komoly leányok ezek. Mindegyik arcáról darab históriát olvashatsz le. Messze száműzve van e teremtményektől a mosoly, a naivitás és az örök női ravaszság. A kor szelleme legjobban róluk sugárzódik le. Erényei és hibái a kornak. A hallgatók javarészben szegény szülők gyermekei. Hivatalnok emberek I küldik ide a leányaikat, akiknek nem tudtak összeszerezni annyi vagyont, hogy j odatelepithessék egy kis egzisztenciáju férj mellé. Mert akinek manapság van anfryi vagyona, hogy elbír egy családot tartani vele, az odatörekszik, hogy még több ! legyen. Ritka eset a szerelmi házasság I mostanában. Ritka, mert a házassághoz, ehhez a nagy életharchoz is odaillik Montecuculi grófnak a jelszava, hogy a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz. A női nemben a türelem erősebben van kifejlődve, mint a férfinél. Azért egyes pályákra kiválóan alkalmasak még akkor is, ha a pályák gyakorlati képzettségét, elméleti tanulmányok előzik meg. Még csak nem is oly régóta bocsátották őket a magasabb tudományos pályákra és már kitűntek. Minden hozzáértő kijelentette, hogy az orvosi és pedagógiai szakra kitünően beválnak és mégis, hogy nekidurálta magát Kmetty a hírneves közigazgatási jogász ezeknek a leányoknak tönkretételére. Annyi bizonyos, hogy a régi nőnevelés csődöt mondott. Nézzük a sok ipari pályán boldogulni akaró nőt és látjuk, bogy a gyöngébb nem már nemcsak a rokka mellett tud bájos és megnyerő lenni, hanem tud mindenütt, ahol agy és kéz működése igényeltetik. A minap egyébként egy igen rokonszenves magyar írónő is megszólalt ez ügyben. A saját nemét veszi védelmébe a tőle megszokott okossággal Lux Terka. A professzor ur „nő szörnyetegére“ ekkép riposztol: A nők tanulási vágya, vagy mondjuk igy: mániája nem rejt forradalmat magában. Egyetlen pálya sem életcél a nőnél, csak egy állomás, ahol addig vegetál, inig a természettől neki predesztinált másik pályát el nem éri. S ha eléri és úgy éri el, hogy a férj az ő segítsége nélkül is megkeres legalább 2000 forintot, a férjhez ment leány helyét töltessék be azonnal egy másik leánynyal. Amelyik leánynak megélhetése bármily szegény módon, de biztosítva van a szülői háznál vagy a házassága által, lelkiismeretlenség és csalás alkalmazni egy lehetetlen exiztenciáju teremtéssel szemben. A feminizmus eszközei: akenyér— Boszorkányság! — dörmögte Bardócz Pál eltűnődve és becsöngette az inasát. — Miklós, látod azt az urat ott, a szemközti ablakban ? Az inas bambán meresztette ki a szemét. — Látom, — mondta hebegve - akármi legyek, ha nem a ^nagyságos ur ! — Bolond! Én .... én vagyok ! Hanem most szaladj át gyorsan és tudd meg, hogy ki az az ur? Az inas elképedve ment ki. Bardócz Pál türelmetlenül bámult ki az ablakon és valami szorongó érzés szállta meg. Az idegen már eltűnt. Tíz perc múlva visszajött az inas. Egy szuszra, sebesen hadarta el a mondanivalóját. — Az az ur három nap előtt jött a városba. Gazdag ember lehet, de senki sem tudja, hogy kicsoda. Ördög Pálnak hívják. Bardócz Pál megborzongott. Ah, a neve is milyen különös! Szintén Pálnak hívják s a mellett Ördögnek. Talán csak nem épen az ördög üz vele csúnya játékot ? II. Az ördög, vagyis Bardócz Pál másodpéldánya azon a napon, amikor lakásának ablakában meglátták, eltűnt. Sem másnap, sem harmadnap nem mutatkozott. Bardócz Pált kerülgette az idegláz. — Mi ez? E mögött valami rejtély lappang ! Ötödnapra átküidte az inasát. — Elutazott! — volt a válasz. — Hová ? — Nem tudják. A lakása kulcsát magával vitte. A házfelügyelő szerint nagyon izgatott volt, mikor elment. Bardócz Pál homiokán kiütött a hideg verejték. A titokzatosság, amely az idegent körülvette, mintha csak a sejtelmeit erősítette volna meg. Itt valami nincs rendjén. Szinte kedve kerekedett, hogy természetfölötti jelentőséget tulajdonítson a különös dolognak. Vagy hogy a csudába lehet elképzelni két halandó ember között ekkora hasonlatosságot? Az ördög játszik itt vele, maga az ördög! Három napig ezen a gondolaton rágódott. A negyedik napon föiiélekzett. Uj gondolata támadt, amely a különös dolgot már közelebb hozta a valószínűség határaihoz. Az ördög csak képzeletbeli fantom, igy tehát az a másik nem lehet egyéb, mint földön járó, épkézláb ember. De vájjon ki és mit akar? Bardócz Pál nagyhírű kriminálista volt. A fiatalsága mellett kiváló jogtudós, akit nevezetes pőréi, amelyekben, mint védő vagy vádló, szerepelt, messze híressé tették. És most épen e körülményből kifolyólag különöset gondolt. Szenzációs pőréi révén sok veszedelmes gazemberre, nagyhírű szélhámosra mondatta ki az igazságszolgáltatás kemény Ítéletét. Talán egy ilyen elitéit üz vele játékot ? Kiszabadult vagy megszökött talán s most bosszút akar állani azon, akinek szava a vádlói székből rádörögte a súlyos ítéletet. A hires kriminálista erre a föltevésre megborzongott. Ez az eshetőség semmivel sem volt megnyugtatóbb az előbbinél. Ismerte a maga elitéltjeit; csupa Pitaval-beli regényalak, a megrögzött emberi gonoszságnak, lelki elveteme- dettségnek típusai. III. Egy este bizalmas baráti körből, kollégái vidám társaságából, hazafelé sietett Bardócz Pál. Az agya tulfeszült volt a vitatkozással vegyes diskurzusoktól s a képzelete lázasan csapongóit. Mikor lakása elé ért, szinte ösztönszerüleg odapillantott a szemközti ház második emeleti ablakára. Dermedten állott meg. Az ablakban világosság égett. Bardócz Pál e látványra rémülten tántoro- dott a falhoz. Az a gondolat, hogy a rejtélyes idegen újra a közelében van, megfagyasztotta ereiben a vért. Tehát itt van, újra itt van! Vájjon mit akarhat hát tőle és ki az az ember egyáltalán ? Hirtelen őrült gondolata támadt. Meg fogja tudni, ki az az ember. 3000 darab tölgyfából készült flwirdSfosaiopoir© bár milyen mennyiségben jutányos árban kaphatók: ECKER BÉNI fakereskedönél NAGYSOMKUTO N. f:
