Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-14 / 2. szám
1906. január. 14 KOVARVIDEK 3 léséről . akarok egyet-mást megjegyezni. A vallási nevelés a legnagyob fontosságú, amennyiben igen korán megkezdhető s igen lényeges a gyermek helyes fölnevelése szempontjából. A hittételek mellőzendők, de a két éves gyermek már részt vehet a család többi tagjaival az ájtatos- ságban és lefekvéskor elsusoghat egy-egy rövid imádságot. A példaadásnak ebben nagy a befolyása és a gyermek csakhamar megérti, hogy van egy mindentudó és mindenható, bár láthatatlan atya az égben. Nagyon ajánlatos egy-egy bibliai vers tanulásával kezdetni a napi leckét. Vallási dolgok tekintetében minden léhaságot kerülni kell. Egyről-másról. A téli esték rendkívül hosszúak és unalmasak. Ilyenkor legjobb, ha az ember elővesz egy thémát; gondolkozik azon, hogy miféle hiányokat kellene itt-ott pótolni. Hogyan lehetne ezt-azt megvalósítani, szóval tervezget, hogy úgy mondjam, spekulál. A kandalló mellett, a kellemes meleg szobában egyet-mást tervezgetni, (idő van elég hozzá, mert a színészek már elmentek s tánczmulatságokra nem igen van most kilátás) nem is olyan unalmas dolog, mint az ember azt gondolná. Mi egy néhány thémát fogunk megint előszedni; nem is egyet, hanem egy néhányat s olyanokat, a melyekről e lapban nem most először van szó, de nem is utoljára. S addig fogjuk forszírozni a keresztülvitelét ezeknek a terveknek, mig végre is a közvélemény mégis csak mellettünk lesz, nem egyedül fogjuk a táborát képezni azoknak, a kik Nagysomkutnak — a Kővárvidék büszkeségének — fejlesztését, szépítését célul kitűzték. Szívesen üdvözöljük, a kik velünk e tekintetben egy nézeten vannak, a kik táborunkhoz csatlakoznak, a kik szívvel, lélekkel óhajtják, hogy Somkut virágozzék, fejlődjék, nagygyá legyen, szép legyen! Nagysomkut népe, Kővárvidék büszkesége! Erre kérünk mi benneteket! Semmi sem lehetetlen! Ha majd egy hatalmas táborunk lesz, ha erősen tömörülünk össze, a cél megvalósítását közös akarattal elhatározzuk, akkor kell, hogy célunkat elérjük. , Mégegyszer hangoztatjuk — egyszer ugyanis már volt róla ugyan e helyen szó — hogy nincsenek elegendő lakások, a meglevők is rosszak; a legelső tehát a miről gondolkoznunk kell, hogy szép, kényelmes épületekkel csinosítsuk községünket. Persze, kimondani ezt könnyű, de bezzeg nehéz a keresztülvitele. Mégis egy szép várost lehetne ezen községből varázsolni, ha ambíció volna bennünk ahhoz, hogy megkezdjünk valamit és azután türelemmel, hangyaszorgalommal folytatnánk a megkezdett munkát. Persze, soká tartana ez, évekig, talán évtizedekig, de végre fáradozásunkat siker koronázná. Örömmel, büszkeséggel gyönyörködnénk ; a kész alkotásokban. A jelen sorok célja serkenteni lakosságunkat, azokat, a kik erre hivatva vannak, az építkezésre s a kik ezen célt maguk elé tűzik, azok szeretik Somkutot, azok azon zászló alá tartoznak, melynek jelszava: „mindent Somkutért, s igy önn- önmagunkért is!“ Ez lenne az első tárgy kedves olvasóink, a mit szives figyelembe ajánlunk. Másodszor — és most megint egy régi elcsépelt dologról lesz szó — nekünk járda „kell“! Ezt a szót „kell“ idéző jelbe tettem. Hogy miért kell, azt mindnyájan igen jól tudjuk. De hogy miért fogadják ezen irányban megindított akciónkat ilyen nembánomsággal, közönyösséggel, az megfoghatatlan előttünk. Szeretnénk tudni, ! hogy azok, a kik azt mondják: „nem kell járda!“, mivel tudnának állításuk mellett érvelni s mivel tudnák, milyen érvekkel gondolják a mi ellentétes nézetünket megcáfolni. Tessék ebben a lapban nyilatkozni; mi nyílt kártyával játszunk, nyíltan fejtjük ki álláspontunkat, tegyék ugyanezt azok, a kik nem a mi táborunkhoz tartozóknak vallják magukat. A közvélemény ítéljen, kinek van igaza. De hát édes Istenem, miért is nincs nekünk hol járni, kényelmes járdánk, mint másutt, sokkal kisebb községekben van?! A feleletet bizony nehéz erre megadni. Csak azt tudjuk, hogy olyan közönyösen ülünk, olyan tétlenül röpköd el az idő fejünk felett, pedig de sokat lehetne tenni, csak akarat kell! Alkalomadtán még visszatérünk erre a tárgyra. Ne gondolják azonban tisztelt olvasóink, hogy csak ennyi teendő van. Más tervek is megvalósításra várnak, még pedig sok ezeken kívül. Őtt van az artézi kút ügye; el sem kezdődött s máris elszunnyadt az a terv is. Pedig ez is „kell“! Lesz gondunk, hogy erről is szóljunk még egy néhányszor. Hátha lesznek olyanok, a kik ebben is igazat fognak adni nekünk. Végül ne feledkezzünk meg arról, hogy a polgári iskola ügyét dűlőre juttassuk. Erről hosszasabban nem óhajtunk nyilatkozni, csak annak a kijelentésére szorítkozunk, — s egészen határozottan állíthatjuk, — hogy e tekintetben semmi akadály nincsen. Foglaljuk tehát egész rövidesen össze, hogy mire van nekünk szükségünk, mik azok a tényezők, a melyek által Somkutot széppé, nagygyá, a Kővárvidek büszkeségévé varázsolhatjuk: 1. Építkezés által. 2. Járda építése által. 3. Két artézi kút felépítése által. 4. Egy négyosztályu középiskola felállítása által. Mindaddig, mig az ezeknek keresztülvitelével járó nehézségek leküzdve nem lesznek, mig magunk nem teszünk valamit községünk s igy a magunk érdekében, addig egy porszem a régi Kővárvidék székhelye, a helyett hogy fényben ragyogna. Gondoljuk meg a dolgot és tegyünk valamit! Cselekedjünk! S ha az akarat meg lesz, akkor segíteni fog munkánkban a mi Istenünk, a magyarok Istene ! Szépekéi. HIRE K. Január 13. Áthelyezések. A szatmári róm. kath. püspöki heiynök Pásztor Ferencz segédlelkészt Szinér- váraljára, Koller Béla nagymajtényi segédlelkészt pedig Nagybányára helyezte át. Áthelyezés. Nagy László főispán Izik Vilmos mátészalkai szolgabirót a szatmári szolgabirói hivatalhoz helyezte át. Erdöeladás. Gróf Teleki László Gyula és gróf Dégenfeld Sándor felsóberekszói 500 hold kiterjedésű erdőségét megvette ReizmanHermán, kisvárdai kereskedő 172 ezer koronáért. Esküvő. Dr. Tatár János szinérváraljai ügyvéd e hó 8-án esküdött örök hűséget Pokol Elek borpataki bányatulajdonos leányának, Marosán Matildnak. Tiszti értekezlet. A járási jegyzői kar e hó 10-én Eötvös Róbert tb. főszolgabíró elnöklete alatt tiszti értekezletet tartott. Az előadó Rácz Dezső hosszufalusi körjegyző volt. Tárgyát a kéményseprési dij behajtása képezte. Az értekezlet fölkérte a főszolgabírót, hogy utasítsa a kéményseprőt, miszerint a ki nem fizetett dijairól szerkesszen év negyedenként egy kimutatást és azt hehajtás végett az illetékes jegyzőnek adja át. Pályázat jegyzői és segédjegyzői állásra. A szatmári járáshoz tartozó udvari-i körjegyzői és segédjegyzői állásra pályázat van hirdetve. A választás mind két állásra február 6-ára van kitűzve. Mérnök kinevezés. A nagysomkuti közös nemesi erdő felosztására, mint annak idején lapunkban is közöltük, pályázat volt hirdetve. A kir. törvényszék által kitűzött választás alkalmával pályáztak Gál Jenő, szatmári okleveles mérnök, Dékány Imre helybeli és Pap Ödön zilahi mérnök. A mennyiben akkor a felosztással megbízandó mérnök személyében a birtokosság megállapodni nem tudott, a mérnök kinevezését a kir. törvényszék magának tartotta fenn. Mint értesülünk a kir. törvényszék tanácsa működő mérnöknek Gál Jenő a „Kővárvidék és Erdély“ területére jogosítvánnyal biró okleveles mérnököt, szatmári lakost nevezte ki. Nagybeteg püspök. A tiszántúli ev. ref. egyház- kerület agg püspöke, Kiss Áron, mint sajnálkozással értesülünk, súlyos beteg. A 91 éves püspök lábán a karácsonyi ünnepek alatt, veszedelmes tályog keletkezett s műtétet kellett rajta végrehajtani. A beteg főpap állapota a műtét után azonban jobbra fordult. Súlyos baleset. Indre Jánosné jóházi lakos a napokban a lámpa égő kanóca mellett akarta a lámpát petróleummal megtölteni, miközben a rajta levő ruhájára is ömlött petróleum; a | lámpa kigyuladt és a rajta levő ruhája is meg- gyuladt, igen súlyos égési sebeket szenvedett és csak a különös véletlennek köszönhető, ! hogy meglehetett menteni életét. Iskolák bezárása. A nagybányai összes elemi : iskolákat, kisdedóvó intézeteket, az áll. polgári leányiskolát Ilosvay Aladár h. alispán az itt fellépett nagymérvű kanyaró járvány miatt, e hó 3-án, további intézkedésig, bizonytalan időre bezárta s igy azokban a tanítás szünetel, egyedül az állami főgimnázium van még nyitva, a hol szintén sok a mulasztó. A kereskedelmi bank betéíkamatláb emelése. A nagysomkuti kereskedelmi bank rt. igazgatósága értesíti t. üzletfeleit, hogy a betétek után f. é. január 1-től öt százalék kamatot fizet, az eddigi 4ll2°lo helyett. Egyben kéretnek a heti betét osztály tagjai, hogy heti betétjeiket kellő időben befizetni szíveskedjenek. bármilyen nagy mennyiségben kapható Nagysomkuton Ecker Béninél.
