Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
2 KŐ VAR VIDÉK 1906. április 1. telve van rothadt, bomlott anyagokkal és súlyos betegségeket okozó csirákkal. A hagymázra, a váltólázakra nézve ki van mutatva, hogy ezeket a betegségeket a talajvízben levő csirák hozzák létre. E csirák nagyon pici növényecskék, olyan nagy egy-egy, mintegy mákszemnek a tizedrésze, van köztük kerek, pálca alakú, vessző alakú, hajlott és főleg abban a rósz levegőben tudnak élni és gyarapodni, a mit az ember magából kilehel. A vizes falak vize hozza fel a mélyből ezeket a pusztító csirákat; a vizes fal a kilehelt rósz levegőben ezek a csirák elszaporodnak, eltöltik a szoba üregét és lélegzés által testünkbe a vérbe jutva, ott mérget készítenek, a melyek bennünket betegségbe ejtenek, megmérgeznek megölnek. De hát akkor miért nem pusztul el a nedves lakások minden lakója? Azért mert a bölcs gondviselés úgy rendezte el, hogy az emberi vér a beléje jutott méregre ellenmérget tud készíteni és ezt a képességet „ellenálló képességnek nevezik“. A kinek a vére jó, az jó ellenmérget tud készíteni, tehát meg nem betegszik vagy azzá is lesz, el nem pusztul. Jó a marhák befogadására szolgáló istállót, disznó-ólat, baromfi ketrecet legalább 20 lépésnyi távolságban építeni a háztól. Ezek mellett legyen a clozet is. Azok a nehéz szagu anyagok, melyek minden ember fiaiból és a házi állatokból is kiürülnek, még nagyobb rothadásba, erjedésbe mennek át később és nagyon megszállják a levegőt a ház környékén, ha az közel fekszik. Ilyenkor a szoba levegője feltűnően bűzös és a kis gyermekek benne nagyon szaporán veszik a lélegzetet. A trágya domb legyen az istálló háta mögött: mély körülhatárolt gödör félig elfedve. Azonban nem mindenki lehet olyan szerencsés, hogy jó száraz és tiszta földön építkezhessen. Az esetben, ha a kiszemelt hely | nedves, azt tanácsolom, hogy a talajt először szárítsuk ki, mert könnyebb és nagyon sokkal olcsóbb a nedves földet kiszittatni, mint a nedves lakást kiszárítani. Hogy kell a ház fundamentomát kiszárítani? Sokféleképen lehet ezt eszközölni, de én csak szegényebb sorsú emberek zsebéhez mérve szólok. Legjobb az alagcsövezés és a cementezés (máskép betonirozás) tulajdonkép csak az alagcső szívja a vizet a földből és vezeti más helyre. A cement nem engedi, hogy felfele jöjjön, de azért csak nedves marad az a föld, épp úgy, mintha gőzölgő fazékra fedőt teszek és reá ülök, a gőzt nem látom ugyan, azonban a fedő alatt mégis jelen van és dolgozik az. Az alagcső olcsóbb is egyetlen hát- j ránya az, hogy a tégla csőveket magaértő mester embernek kell lerakni. Nagyon fontos szerepet játszanak a lakás-egészség kérdésében még: a falak, az ablakok és a padló. A fal akkor legegészségesebb, h^ középvastag: száraz, mert akkor jól lélegzia és a szoba levegőjét kitünően tisztítja. Vastag fal több meleget tart ugyan, de rosszul szellőzik. A faház is meleg, csakhogy a gerendák közötti részeken rosszul szellőzik, továbbá nyáron elviselhetetlen meleg. Ezért legajánlatosabb a szegény embernek is félig fa, félig tégla vagy vályog házat építeni, középvastag falakkal, nagy és sok ablakkal. Az ablak a ház tüdője; főleg ezen át lélegzik a szoba, mig a falak a.; bőrt képviselik; sok és tágas ablak a hosszú élet titka, de csak akkor, ha azt télen két órán át, nyáron pedig egész nap nyitva-tárva hagyjuk. Hisz az ablakon át verődik be a napnak éltető aranysugára, a mely a kilehelt rósz levegőben levő ártalmas anyagokat kikergeti és megöli a nedves lakás páráinak öldöklő növénykéit, csiráit az úgy nevezett baktériumokat. Ebből következik, hogy a nedves lakás ellen két fegyverünk van: álagcső és nagy tágas ablakok. A harmadik segítségnek lehetne még felhozni azt az eljárást, hogy kívül a nedves falak tövébe lejtős csatornát ásunk egész a funda- mentomig és azt kicementirozzuk. A szobában levő tüzelő kályhánál fő, hogy jó huzatja legyen, azaz, hogy jól élessze a tüzet és jól szíjjá szabadba a füstöt. Világitó szerszámul a petroleum lámpát használjuk, de tegyünk az üvegre védő gömböt homályos tej üvegből, hogy ne bánsa szemünket a láng és ne csavarjuk le az égő kanócot soha. Ez a legnagyobb és igen egészségtelen önámitás. Akár van lecsavarva a lámpa, akár nincs, egyforma mennyiségű petroleum ég el, csakhogy kormos kátrányt, csípős ecetsavat holdnyi elsőrendű birtok büszke, gőgös ura volt s gazdagságának tudatában mindenkit lenézett. S ma már, mint ő maga is bevallá: tönkrement existentia, vagy helyesebben: végzett földes ur. Mi lesz azzal a kényelemhez, fényhez, ünnepeltetéshez szokott asszonynyal, mi az újszülöttel ? A balsors ha valakit üldözni kezd, nem egyhamar hagy fel kegyetlen játékával, hanem mind serényebben és serényebben küld bajt baj után a szerencsétlen üldözött nyakába. Látható ellenséggel szemben lehet legalább védekezni, de a láthatatlan, hatalmas nagy szellemet földi kéz meg nem érintheti. Helyesen irta meg valaki. Földiekkel szembe szállók mindig; De Istennel ki kelhet bírókra? Meg nem török, mig erőmből telik, Mig nem lesznek a porba tiporva. De vájjon Plvaty megtartja-e bukásában is büszkeségét, önérzetét ? A jövő titka. Zsardafi szivére mintha ólomsuly nehezednék, oly lehangolt, oly bánatos lett egyszerre. Szeméből a pokoli tűz eltűnt s helyét a szomorúság megtörött sugara foglalta el. Le lehetett arcáról olvasni, hogy bántja valami, hogy óhajtott valamit, de annyit, amennyi óhajából beteljesült, nem kívánt. Észrevette, hogy társai kíváncsiságát ki kell elégítenie, az események rugóját fedő leplet fel kell lebbentenie. — Igen is, kedves pajtásaim — kezdé beszédét — hozzám nem méltó csúnya dolgot követtetni el akkor, mikor Plvatyt bukásában j kigunyoltam, kikacagtam. Ha szivembe tekintenétek, nem Ítélnétek el egy pillanatra sem. Nem a józan ész uralkodott ama megbánt percben felettem, hanem egy felsőbb hatalom, melynek ellentállni nem tudtam. Úgy látszik, ama perc a bünhődés perce volt, amelyet én vártam, de amelyet nem készítettem elő, hanem maga a sors, amely sors nem is olyan nagyon régen éppen Plvatyt használta fel, hogy engem csúffá tegyen. Plvaty mint gazdag földbirtokos, én mint szegény postagyakornok laktunk ugyanabban a városban. Mint tagok, mindketten eljárogattunk az úri kaszinóba. Manapság már nem eszmecsere céljából mennek el az urak a kaszinóba, hanem igenis elmennek oda mulatni, dőzsölni, kártyázni. Nagyon kevésre tehető azoknak a száma, kik tisztán lapolvasás végett lépik át a kaszinó küszöbét. Plvaty nagyban kártyázott és mindig szerencsésen. Én szegény, jámbor postagyakornok azok közé tartoztam, akik lapot olvasnak a kaszinóban, nem különcködési szempontból, hanem mert egyébre nem tellett a gyakornoki gázsiból. Jól emlékszem rá: az eső zuhogott, villámok hasogatták az eget s a tompa dörgés minduntalan borzasztó erővel remegtette meg a földet. Valóságos istenítélet volt. A csúf idő miatt alig jött valaki a kaszinóba. Plvaty egy barátjával a kártyaasztalnál ásított. Látni lehetett rajta, szeretne ferblizni. De kettősben nem igen lehet. Megpillant engem amint az egyik sarokban újságot olvasok. Hej, aniice! nem volna kedve egy kicsit kártyázni ? Csúf az idő odakint úgy látszik hiába várunk egy harmadik társra. Jöjjön no, kicsibe játszunk, tisztán időtöltésből, szórakozásból. Legfeljebb két-három forintot veszthet el a legrosszabb esetben, ha állandóan vészit. Ilyen pech pedig ritkán szokott előfordulni. Plvaty elvégre is az egész vármegyében általános tekintélynek örvendő ur lévén, annyi kérésre nem lehetett ellentállani. Hozzá prímán, mikor zsebben van az egész fizetés, megengedhető egy kis extravagancia, pláne ennyi ins- tállásra. A hármas ferbli eleinte vígan ment. Hol nyertem, hol veszítettem. Később azonban teljesen elfordult tőlem a szerencse; ami kis pénzt kaptam elsejére, mind a kártyára ment. Időközben, hogy a vihar elmúlt, megjöttek a kaszinó rendes vendégei. Mind az asztalunkhoz sereglettek; kiváncsi szemmel lesték a kártya esélyeit. Minden pénzem elfogyott. Hónapos szobám, kosztom, cipésznél, szabónál stb.-nél levő tartozásom kifizetetlen. Teljesen uj ember létemre nem volt senkim, akitől bizalommal kérhettem volna segítséget. A pénzembereknél meg hitelképesség kell, ami nálam hiányzott, nem lévén a világon semmi egyebem, csak a csekély gyakornoki fizetésem. £lső styríai kötőgép-gyár FOGL J. L. műgépész Magyarországi képviselet és raktár: Budapest, VI., Terézkörut 20. A leghíresebb kötőgépek tömlőzárral, házi és ipari célra, részlet- fizetésre is kapható. Árjegyzék ingyen és bérmentve. Varrógép és li.erélx.párja-eltó műhely! - Tanítás ingyen:
