Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
1906. március 25, KO VAR VIDÉK 3 el is temették, de eszméje tovább él az osztrák aulikus politikában rovására minden nemzeti, minden szabad fejlődésnek. Négyszáz évnek munkáját rabolta már el tőlünk ellene való küzdelmünk. Nem szabad engednünk.^ hogy nemzeti fejlődésünket örökre megölje. Es nem is fogja, mert ha megtudtunk mérkőzni vele akkor, mikor az egész nagy német nemzet hordozója volt, most, a mikor egyedüli támasza a vérünkkel és pénzünkkel fenntartott hadsereg, ellen fogunk tudni állani. A távol jövőben győzni fogunk, mert csak győznie lehet egy a történelmi fejlődésben rég túlhaladott elbizakodott rendszer fölött egy életerős, szabadságszerető nemzetnek. De a jelen komoly s a közel jövő súlyos megpróbáltatásokat fog hozni. Erős akarattal, férfias bátorsággal kivenni részét ebből a küzdelemből kötelessége minden becsületes magyar állampolgárnak, bármilyen nemzetiségű is legyen. Elnyomatásunk korszakaiban mindig velünk együtt részesültek a nemzetiségek a nyomor és szenvedésben, országunk, nemzetünk felvirágzása fellendülést, jobblétet hozott mindig nemzetiségeinknek is. Mások megszegték Ígéretüket, Ausztria 1848. után magyart és oláhot egyformán elnyomott, — a magyar nemzet mindig testvéreinek, jogai részeseinek tartotta őket. S ha körültekintünk elfogulatlan szemmel, Európában sehol sem fogunk államot találni, melyben az uralkodó faj oly szabadelvűén bánna országának többi nemzetiségeivel, intézményileg annyi jogot, nyelvüknek oly szabad hivatalos gyakorlatot biztosítana, mint épen a magyar. Ellenkezőleg, körülöttünk a német elnyomja, nyelvétől fosztja meg a lengyelt, a román kitoloncol görög milliomosokat, kik Románia első családai- val vannak rokonságban, egyszerűen azért, mert ; macedo-görög testvéreiknek, kik a macedón j románok ellen küzdöttek, pénzsegélyt nyújtottak. — De nemzetiségeink is már felfogták I érdeküket s ma ők is egész vonalon velünk j együtt küzdenek a törvénytipró rendszer ellen, j Küzdelmünk legyen határozott, erélyes, j megalkuvás nélküli, de maradjon a passiv j resistencia határai között, melyet túllépni nagy veszély volna. Ezen határok között is elég ! törvényes eszköz áll rendelkezésünkre. Az j országgyűlés által meg nem szavazott adókat j és újoncokat beszolgáltatnunk nem szabad, tiltja ; maga a törvény. A ki mégis teszi, társául ! szegődik a törvénytipróknak s minden becsű- i letes honpolgár méltó megvetését vonja magára. Tegyük adónkat takarékba egyénenkint vagy községenkint, hogy ne istápoljuk vele a haza ! ellenségeit, de hogy ne is ártsunk magunk- j magunknak sem. Vigyük ellenállásunkat társa- ; dalmi térre és közösítsünk ki magunk közül j mindenkit, a ki társául, segítőjéül avagy közegéül szegődik a törvénytipró kormánynak és rendszerének, — akár nyíltan, akár titokban, j mert ilyenek is vannak sokan, s ezek még jobban rászolgálnak megvetésünkre, ha a szin- telenség mezébe burkolják gyávaságukat és kétszínűségüket. Ebben a küzdelemben, mely i egy nemzet legszentebb kincseiért folyik, létéért, a ki nem barát, az ellenség, a ki nincs velünk, ; ellenünk van; szintelenség, pártonkivüliség ma j nem lehetséges, megvetendő. Tartsunk össze a nehéz küzdelemben mindnyájan s ha ismét harcra hívnak — alkotmányos harcra, — legyen a helyén mindenki és akkor bizton újra győzni fogunk. Hazafias üdvözlettel Dr. gr. Teleki Pál. HÍREK. Március 24. Uj kir. tanácsos. A király Kemény Alajos nagykárolyi pénzügyigazgatót kir. tanácsosi ranggal tüntette ki s egyben a VI. fizetési osztályba léptette elő. Esküvő. Keller Hersch kelybeli főrabbi fia Keller Izidor rabbi jelölt, e hó 28-án tartja esküvőjét Szikszón özvegy Ehrenfeld Salamonná leányával Ehrenfeld Herminával. Pártalakulás Nagysomkuton. A mint a napi és vidéki lapokból értesülünk, községünkben egy uj párt alakult meg - illetve van alakulóban. Tekintettel arra, hogy lapunk politikával nem foglalkozik, a párt megalakulására vonatkozólag véleményt sem mondhatunk és igy csupán a „Szatmármegyei Közlönyében és a „Magyarország“ cimü napi lapban megjelent híreket szóról-szóra alább közöljük. A „Szatmármegyei Közlöny“ ez évi március hó 14-én megjelent számában a következő hirt olvastuk: „Egy külön pártot alakítanak : kereskedők, iparosok és földmivesek pártját, amely természetesen a címéhez méltóan a kereskedelmi, ipar es közgazdasági célokat istápolja. Városról, városra szervezik a pártot. A héten több nagysomkuti tekintélyes kereskedő és iparos értekezletre gyűlt össze és elhatározták, hogy itt is megalakítják a kereskedők és iparosok pártját. Az értekezleten a jelen szomorú politikai helyzetből kifolyólag a kereskedelem és ipar terén beállott pangó helyzetük megjavításáról is tanácskoztak. A kereskedők és iparosok pártja, amely valószínűleg nagyon népszerű lesz az országba, a közelgő képviselőválasztáson csakis azokat a jelölteket fogja támogatni, a kik a nemzeti harcban és parlamentben az ő érdeküket is képviselni fogja. E mozgalomnak aztán az lesz a természe- j tes következménye, hogy nem egy kereskedő, vagy iparos is bejut a parlamentbe, a mi felette kívánatos volna, mert legyünk őszinték, de a kereskedelemhez, vagy iparhoz csak egy inteli- gens kereskedő, vagy iparos érthet es nem bármelyik — dr. ur Gróf pedig egy se! A közjog az más. Meg a lóverseny is. A párt céljául tűzi ki az általános választói jogot is, hogy ez által minden arra való ember jogot szerezzen magának e hazában.“ A „Szatmármegyei Közlöny“ f. évi. március hó 18-ik számában a következő hir jelent meg: „A következő levelet vettük. Tekintetes I Szerkesztő Ur! A Szatmármegyei Közlöny j március 14-ik számában : „Kereskedők és Iparosok pártja“ cim alatt megjelent közleményre, — amennyiben annak közzétételét nekem tulajdonítják — magam igazolása és az igazság kiderítése végett — kérem b. lapjában válaszomnak helyet engedni. Tény az, hogy Nagy- somkut nagy községben a „Magyar Kereskedők, Iparosok és Földmivesek pártját“ — megalakitot- | tűk, — a jelenlegi meddő politikai vitatkozásokból kifolyó pangó közgazdasági viszonyok javítása és a rendes és nyugalmas, de alkotmányos életnek hazánkban való helyreállítására. Tény az hogy felvette e párt programmjába a választói jog kiterjesztését. Tény, hogy a fokozatos adó rendezés behozatalát szükségesnek tartja. Tény az, hogy hazánkban — békét, nyugalmat és alkotmányos kormányzat helyreállítását kívánjuk. Sőt tény az is, hogy helyi érdekeink megvédését kifejezetten és különösen szem előtt tartandjuk. De tény az is, hogy pártunk határozatba foglalta, miszerint az itt általános tiszteletnek örvendő Teleki grófok bármelyikének — amenyiben programmunkat magáévá teszi : a következő választáskor mindenkivel szemben elsőbbséget adunk. Indoka ezen határozatunknak azon meggyőződésünk — mely a Teleki grófokat nem csak a közjog és lóversenyek terén tették ismerté előttün, — hanem hazánk kereskedelme és iparának follen- ditésében is helyet követelnek és a közgazdaság téren pedig mindenki által követendő példával járnak elől. Nem a rang és cim, nem a magas születés előtt hajtunk zászlót, midőn a Teleki grófoknak az elsőbbséget biztosítottuk, hanem a velünk szemben szerzett egyéni érdemeket kívánjuk evvel honorálni. Végül fenntartotta magának a párt - szabad elhatározását azon esetre — ha programmunkat a Teleki grófok közül a fellépni szándekló magáévá tenni hajlandó lenne, — vagy a saját programmját a pártével kiegészíteni nem óhajtaná. Azon reményben, hogy jelen nyilatkozatommal az ujjonan alakult Magyar Kereskedők, Iparosok és Földmivesek pártjának érdemes tagjait megnyugtattam, jegyzek kitűnő tisztelettel Szerafin Elemér a párt ügyvezető titkára.“ A „Magyarország“ e hó 24-iki számában a következő hir jelent meg: „Függetlenségi pártalakulás Szatmárme- gyében. Nagysomkutról kaptuk a következő levelet: Felhívták figyelmünket a „Szatmármegyei Közlöny“ cimü haladópárti lap „Uj pártalakulás“ és „Kereskedők és iparosok pártja“ cimü közleményére. Ilyen valótlan és elferdített közleményre tulajdonképpen nem is kellene válaszolnunk, de az igazságnak megfelelőleg mégis kénytelenek vagyunk a következőket kijelenteni: Tény, hogy pártalakulás folyamatban van nálunk, de ez a 48-as függetlenségi párt alakulása, amely már megalakultnak is tekinthető, de ez nem abban az irányban történik, illetve történt, mint ahogy a fent jelzett közlemények leírják. A nagysomkuti magyar polgárság — ide értve az iparosokat és kereskedőket is — leg* nagyobb részben nem törődik jelenleg a saját anyagi érdekükkel, ha az összeütközésbe jön hazafias érzelmükkel és inkább lemondanak a csekély anyagi haszonkülönbözetről, mint hogy hazaárulásukkal a „Szatmármegyei Közlöny“ szerkesztőinek és társainak ezen a réven örömet okozzanak. Végül még csak annyit vagyunk bátrak megjegyezni, hogy ha hazafiságot kell tanulni, jöjjön a „Szatmármegyei Közlöny“ szerkesztősége a nagysomkuti járásban levő grófoktól hazafiságot tanulni. Nagysomkut, 1906. március 16-án. Eötvös Róbert, Cseh Károly, Kassay Kálmán, Benedek Ferencz, Szerafin Elemér, Bogdándi Vincze, Derecskey János, Véber Ferencz, Virányi Ferencz, Szirmay János, id. Eoy Károly, Luka Ferencz, Nagy Jenő, Székely János, Eresei Pál, Eresei János, Haáz Lajos, Rogozsán Lő- rincz, - a párt tisztviselői.“ Változás a vármegyei hivatalos lap szerkesztésében. Majos Károly alispán helyettes a vármegyei „Hivatalos lap“ szerkesztésével Mády Lajos vármegyei aljegyzőt bízta meg. Emlékeztető. Nagysomkut község képviselőtestülete ma délelőtt 11 órakor, a közbirtokosság pedig délután 2 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését a községháza tanácstermében. A vármegyei hatvanas bizottság működésének betiltása. A belügyminiszter Szatmárvármegye közönségéhez intézet rendeletével a hatvanas bizottság működését betiltotta és a vármegyei, városi és községi alkalmazottakat a bizottsággal való érintkezéstől és esetleges intézkedéseinek foganatosításától eltiltotta. A községi pótadóhátralék késedelmi kamatai. Az egyik vidéki város képviselő-testülete elhatározta, hogy a községi pótadóhátralékok után késedelmi kamat szedessék. A határozatnak ezt a részét a vármegye közönsége feloldotta és azt határozta illetve kimondotta, hogy a községnek nincs joga a pótadóhátralékok után késedelmi kamatot szedni. A belügyminiszter a vármegye közönségének határozatát a város képviselőtestülete részéről beadott felebbezés folytán felülvizsgálván, azt megváltoztatta és a város fentebb említett határozatát emelte érvényre. „A vármegyei határozatot — írja a belügyminiszter elvi jelentőségű döntésében — meg kellett változtatnom, mert a vármegye közönsége jogosan el nem tilthatja a várost attól, hogy ez a községi pótadóhátralékok után késedelmi kamatot szedjen. A késedelmi kamat szedésére jogot ad a városnak 1886: XXII. t.-cikk 439. szakaszában foglalt rendelkezés, mely szerint a községi adó behajtásánál az 1883: XLIV. t.-cikk rendelkezései az irányadók. Ez utóbbi törvénycikk 72. szakaszában ugyanis a késedelmi kamatoknak az adóhátralékokkal együttes felhajtása kifejezetten meg van engedve. Különben megjegyezni kívánom, hogy a vármegye közönsége csak most megváltoztatott határozatát semmiféle törvényes érvvel sem támogatta.“ hires Ángyai készítmények: Angyal-köszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje 2 kor. — Angyal-kenőcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. - Angyal-fagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 2 kor. Számtalan hálalevél. - Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: Töröli. József gyósyszoi’táráloan Budapest. Király-utcza 12. és Andrássy-ut 26. - Postai szétküldés naponta!
