Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-14 / 2. szám
2 KOVARVIDEK 1906. január 14. kell lennie nem erőszakosnak. A fiatal gyermek alkotásánál fogva legalkalmasabb annak az alapigazságnak a befogadására, amely a természet arculatjára van Írva, hogy tudniillik elszigetelt lét nincs sehol. Amit a gyermektől legkorábban követelni kell, az: őszinteség és engedelmesség. A gyermek, természeténél fogva, őszinte és nem szabad megengedni, hogy kicsi dolognak tekintse az igazság ösvényéről való bármily csekély eltérést. A szülők és ápolók még a tréfában és játékban is szigorúan követeljék meg az őszinteséget. Meg kell a gyermeknek tanulnia azt is, hogy mindig engedelmes legyen. Aki gyermeket nevel, soha sem vigyázhat eléggé arra, hogy ha valaminek a megtevését kívánja a gyermektől, ez jól megértse, mit kívánnak tőle és aztán habozás nélkül meg is tegye. A nevelés célja: az igazságok megismerése, ennek pedig a természet a tanítómestere. A gyermek ismeretei lényegesen a környezete szerint alakulnak. Ha falun nő fel, az őt környező tárgyaktól tanul. A falusi élet megismerteti az állatokkal és növényekkel. Varosban könyvekből tanul és azoktól, akik körülötte vannak. Tudni kell, hogy az utánzás képessége korán nyilatkozik a gyermekben. De okosan kell irányítani. És ezt a képességet igen korán, a harmadik évtől az ötödik évig, már nevelni lehet. Ebben, úgy mint a nevelés más ágazataiban, pontosságra, rendszerességre, komoly figyelésre kell szoktatni a gyermeket. Mint már említettem, alkalmasint a látás érzéke fejlődik ki legkorábban és ezt kezdettől fogva a leggondosabban kell ápolni, fejleszteni. A gyermek legelőször a szemével olvas, számol és ir. A gyermek oktatásának megkezdésénél két lényeges körülményt kell szem előtt tartani. Egyik az, hogy a gyermeknek mind szellemi, mind testi képességei délelőtt legerősebbek, munkára leginkább hajlandók. Másodszor, nem szabad a gyermeket egy huzamban, hosszú ideig tanulásra és gyakorlatokra kényszeríteni. Igen fontos az is, hogy se szellemi, se testi gyakorlatok ne történjenek mindjárt étkezés után. A szülők ne feledjék, hogy a gyermeknél, úgy, mint a felnőtt embernél is bárminemű gyakorlat azzal jár, hogy a vér a gyakorolt rész felé árad, a vérkészlet mennyisége pedig korlátolt. Ebből az következik, hogy reggelizés előtt való tanulás helytelen. A vér-áramlat, a mely a reggeli megemésztéséhez szükséges, el van terelve az agy felé és nem láthatja el kellően a gyomorszerveket. Az egészséges gyermek kormányzásánál a szeretet legyen a vezérlő hatalom. Az erőszakot, nyerseséget, haragot kerülni kell. Az olyan gyermeknek, akit mindig a szeretet nyájas hatalma kormányoz, nincs szüksége más vezérlő hatalomra. A nevelőjéhez való szeretet rábírja a gyermeket, hogy megtenni iparkodjék azt, ami helyes és ezzel megnyerje nevelője tetszését. Ellenben a félelem, a szenvedéstől való rettegés inkább elriasztja. A szeretet befolyása alatt a példa jól hat az oktató szó helyett. Ezért nagyon szükséges, hogy a szülő szabatos legyen a beszédében és valamely igazságnak egyik részét ne emelje ki aránytalanul a másik rész felé. Szabatosságra nagy gonddal kell oktatni a gyermekeket. Ami a helytelen szó, vagy tett büntetését illeti, — afféle kápláros büntetést soha sem szabad alkalmazni. Rendesen elégséges, ha a szülő vagy nevelő megmagyarázza a tett helytelenségét és ha azzal fejezi ki elégületlenségét, hogy nem teljesiti a gyermek kívánságát, korábban lefekteti, vagy más ilyen egyszerű büntető módot alkalmaz. Figyelmet érdemel a gyermekek számára való hangos felolvasás. A gyermek ezt rendesen épp úgy szereti, mint a mesemondást. A szülők ügyeljenek arra, hogy lassan és jól érthetőleg olvassanak fel és nem nagyon sokáig egyszerre. A gyermek agyveleje gyorsabban nő, mint többi teste és igen gondos gyakorlást kíván. A könyvek megválogatása rendkívül fontos. Mellőzni kell az olyanokat, a melyek nagyon izgató, vagy nyilván valótlan tartalmúak. A kis gyermek leggyorsabban tanul a képeskönyvekből és legkönyebben tartja meg emlékezetében azt, a mit versben tanult meg. Nagyobbacska gyermekkel elbeszéléseket és könyebb fajta irodalmi műveket kell olvastatni, még pedig jól megirt, többé- kevésbbé megtörtént tényeken alapuló műveket; ellenben távol tartandók a szenzációs, vagy az olyan könyvek, a melyek rosszra taníthatnák. Kiváló embereknek jól megirt életrajza igen kitűnő és hasznos olvasmány a gyermeknek, a kinek jelleme még fejlődőben van. Ügyelni kell, hogy a gyermek ne szokjék rá a fölületes lapozgatásra, vagy olyatén olvasásra, amelynél nem iparkodik elméjébe belevésni az olvasottakat. Szokjék rá az olyan olvasásra, amely gyarapítja ismereteit. És mert az ilyen olvasás a szellemi képességek összpontosítását teszi szükségessé, nem szabad egyhuzamba sokáig folytatni. Az agy pihentetését nemcsak azzal érhetni el, ha nem fárasztjuk, hanem azzal is, ha változtatjuk gyakorlatait. Még mielőtt tehát a gyermek belefáradna az olvasásba, változtatni kell foglalkozását: végezzen kézimunkát, vagy tanuljon idegen nyelveket. Végül még a gyermek vallási nevebővebben kifejti majd kamarásunk, Zichy Gyula gróf — még pedig hazai nyelveteken. Gróf Zichy Gyula a következő beszédet intézte hozzánk : Drága hazánk nyelvén nem tudván hozzátok szólani Szentséges Atyánk, nekem juttatta, azt a felette kedves feladatot, hogy megmondjam nektek, magyarul, mennyire szeret titeket — kedves ifjak. Az ő atyai szive, a mely az egész világ népeiért dobog, külön helyet tartott fenn magyar hazánknak és e haza ifjúságának. O imádkozik ma különösen értetek, midőn oly szép számmal trónja zsámolyánál lát titeket, hogy az az első kath. szent hit, a mely titeket ide az örök városba — az apostolok sírjához Szent Péter utódja lábaihoz vezerelt, mindinkább öregbedjek, hogy ti most szegény magyar hazánk reménye, hazánk és üldözött szent vallásunk egy jobb jövőjének legyetek megalkotói. Eme hő kívánságának szive egyedüli vágyának zálogául atyai szeretetének egész melegével apostoli áldását adja rátok, szüléitekre, tanáratokra, rokonaitokra és az egész magyar hazára. Hosszan tartó éljenzés fogadta, úgy a Szent Atyának, mint pedig a Grófnak hozzánk intézett szavait. Most a Szent Atya az oltár elé térdelt... Majd a karosszékbe ült. Megkezdődött a fogadtatás. Ekkor adta át négy egyetemi hallgató — diszmagyarban - az emlék albumot. Mig ezek történtek, Szentséges Atyánk óhajára elénekeltük a pápai „hymnus“-t, „Ah hol vagy magyarok tündöklő csiliaga“ - „Szűz Mária hazánk reménye“ — „Te vagy földi éltünk“ és „Isten áld meg a magyart“ cimü énekeket . . . A bemutatkozások végeztével a Szent Atya felállott s megáldotta mindazon tárgyakat, melyeket magunkkal vittünk. Majd hordszékébe ült s a katonák által szobájába vitette magát; - csendesen közben- közben megállva, áldást osztotgatva. Soha sem felejtem el ezt a jelenetet! Utána mindjárt ebédelni mentünk. Egész délután vásároltunk és csomagoltunk . . . Vacsora után miután a gróf urnák s a tisztelendő nővéreknek irántunk tanúsított szi- vességüket megköszöntük, - az állomáshoz siettünk. Velünk tartott gróf Zichy Gyula is . . . Rómából éjjeli */2l2-kor indultunk el. — Anconába voltunk reggel 7 órakor. Itt megreggeliztünk. Nyolc óra s nehány perckor hajóra ülve indultunk — Fiume felé. Útközben énekeltünk - de nem sokáig, mert a tenger erős hullámzása következtében az utasok 3/4 része rosszul érezte magát . . . Házmagasságu hullámok verődtek a hajó oldalához ugyannyira, hogy a fedélzeten levő székek és üvegek csak úgy táncoltak . . . Felettünk sirályok sikitoztak, utánunk pedig delfinek jöttek lesve a vízbe dobott huladékot . . . Kétségbe voltunk esve ! Imádkoztunk — énekeltünk . . . Mindenki a szárazföldet leste. Nagy volt örömünk — mikor megláthattuk! Hat óra múlt néhány perccel, mikor Fiúméban partra szálltunk . . . Itt gyorsan vonatra ültünk. Pár perc múlva már indultunk is . . . Délelőtt 9 órakor érkeztünk a fővárosba hol nagy örömmel s lelkes éljenzéssel fogadtak. (Vége.) a legmagasabb árban vásárol és vetnivaló búzát konkolyoznl-----------illetve kitisztítás vegeit elvállal az -...................- ■ „E lső Kővárvidéki föl iü gőz maiam és Olajgyár“ ===== Cä-Y JSOŰVL I3LTJT 03NT.
