Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-11 / 10. szám
1906. március 11. KŐVÁRVIDÉK 3 Hisz a nagyméltóságu m. kir. Belügyminisztérium 28630/904. IVa) szám alatti rendeletével intézkedett, hogy ezen intézet a törvény- hatóságok, elmegyógyintézetek és kórházak figyelmébe a „Belügyi Közlöny“ utján, mely lap közleményeiről a hatóságok tudomást szerezni tartoznak, ajánltassék, sőt a 97221 /IV. 1903. számú intézkedése alapján maga is helyez el ezen intézetben az országos betegápolási alap terhére olyan epileptikus betegeket, a kik szegénységük folytán kellő ápolás, gondozás és gyógykezelésben otthon nem részesülhetnek. Különösen fiatalabb epileptikus betegeknél forog fenn a legnagyobb szükség ezeknek intézetekben való elhelyezésére, mert a betegség természetéből kifolyólag ezen szerencsétlen beteg gyermekek, — miután a törvény értelmében a nyilvános iskolák látogatásától is el vannak tiltva, — a megfelelő nevelés hiányában, rendesen mindenkitől elhagyatva, tolvajokká, gyujtogatókká lesznek és igy a községek veszedelmére, ezeknek nyűgeivé válnak. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy a lakosságnak legalább is l°/0-a szenved epilep- siában s tény az, hogy nincs az országban egyetlenegy község sem, amelyben epileptikus beteg ne volna. Tekintettel azon körülményre, hogy a Balfon létesült gyógyintézet 250 betegre van berendezve, bátor vagyok Tekintetességed figyelmét azon körülményre felhívni, hogy ezen intézetben még nagyobbszámu állami hely van üresedésben. Ezen helyek elnyerhetése céljából szükséges, hogy az illető község a fent említett 97221 /IV. 1903. számú belügyminiszteri rendeletre hivatkozva, kérvényét a járási főszolgabíró és alispán ur utján a nagyméltóságu m. kir. Belügyminisztériumhoz nyújtsa be. A kérvényhez szegénységi és orvosi bizonyítvány csatolandó. Az orvosi bizonyítványnak a kór megállapításán kívül még azt is kell tartalmaznia, hogy az illető beteg hozzátartozóinál vagy azok hiányában, a kellő gondozásban és felügyeletben nem részesülhet, miért is annak intézeti elhelyezése feltétlen szükséges. Az intézetben az ápolói teendőket, a világi férfi-ápolókon kívül, a budai Szt.-Ferencz- rendi apácák látják el. A kiskorú tanköteles gyermekek rendszeres oktatásban és nevelésben részesülnek, a nagyobb betegek képességüknek megfelelően foglalkoztatnak és kézügyességre taníttatnak. Az epileptikus intézet Balf gyógyfürdő telepén van, tehát mindazon hygienikus berendezésekkel el van látva, melylyel egy modern gyógyfürdő rendelkezik. A fürdő minden oldalról védett völgyben fekszik, kiimája rendkívül enyhe. Az állami betegeken kívül az intézetbe magánbetegek is vétetnek fel, kik három ellátási osztályba vannak sorolva. Az első osztály évi ápolási dija 1600 kor., a második „ „ „ „ 1000 „ a harmadik „ „ „ „ 600 „ Ha tehát a községben ily epileptikus beteg van, úgy a község jól felfogott érdekében fog cselekedni, ha az illető betegnek intézetünkben leendő elhelyezése végett a nagyméltóságu tn. kir. Belügyminisztériumhoz folyamodik, mert, mig egyrészt a község megszabadul egy állandó anyagi megterheltetéstől és gondtól, másrészt az illető epileptikus beteg szakszerű gyógykezelés, gondozás és felügyelet alá jut és igy az emberi társadalomnak még megmenthető lesz. Bővebbi felvilágosítással és prospektussal készséggel szolgál az intézet igazgatósága. Hazafias tisztelettel Dr. Wosinski István Balf gyógyfürdő és a nehézkórosok intézetének igazgató-tulaj donosa.“ HÍREK. Március 10. Személyi hírek. Dr. Olsavszky Viktor lapunk főszerkesztője haza érkezett. — Terey József huszár- őrnagy, Olasz Ödön huszárfőhadnagy és Halmos János állatorvos az e hó 9-én községünkben megtartott katonai tavaszi lószemle alkalmával községünkben időztek. Kinevezés. Vármegyei főispán Galgóczy József vármegyei Írnok, végzett joghallgatót tiszteletbeli szolgabiróvá nevezte ki. Államsegély. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter a helybeli iparostanoncziskola részére az 1905/906. tanévre 600 korona államsegélyt engedélyezett. Várnagyi helyettesítés. Nagy László vm. főispán a vármegyénél megüresedett várnagyi állásra Rónai Lászlót helyettesül kinevezte. Kórházi bizottsági ülés. A kórházi bizottság e hó 13-án d. u. 2 órakor tartja meg rendes tavaszi közgyűlését a községháza tanácstermében, mely alkalommal az 1905. évi pénztári számadások fognak megvizsgáltattni. A polgári olvasókör alakuló közgyűlése. E hó 4-én tartotta meg a polgári olvasókör alakuló közgyűlését. Ez alkalommal a tisztikar egyhangúlag a következőleg alakult meg: disz- elnök: grót Teleki Sándor, elnök: Eötvös Róbert, alelnök: Bocsánczy Márton, jegyző: Szűcs Gyula, pénztárnok: Cseh Károly, könyvtárnok: Keresztes Zsigmond, gondnok: Derecskey János, gazda: Haár Lajos, választmányi tagok: Virányi Ferencz, Vojth Bogdán, Szirmai János, Fran- kovits Hermán, Veszprémy Sándor, Benedek Ferencz, Buttyán Miklós, Loy Károly, Kürthy Rezső, Hirsch Izidor, Luervaldt Gyula, Rozenfeld Ignátz. Póttagok: Véber Ferencz, Nagy József, Pap László, Luka Ferencz. Közgyűlés. A községi képviselőtestület f hó 7-én rendkívüli közgyűlést tartott, mely alkalommal a következő tárgyak kerültek tárgyalás alá: 1. A járványkórház építésére beérkezett ajánlatok. Ezek szerint Smilovits Mendel 3090 K, Buttyán János pedig 2992 K 99 fillérért hajlandó a tervezett építkezést elvállalni. Tekintettel arra, hogy Buttyán János ajánlatát vissza vonta, a közgyűlés akként határozott, hogy ha Smilovits Mendel a közgyűlés által a terven tett módosítások mellett is hajlandó az építkezést a beadott ajánlatában feltüntetett összegért elvállalni, úgy vele a szerződés megkötendő, ellenesetben uj árlejtés tűzendő. 2. Lukács Kálmán lakatos kérvényére elhatározta a közgyűlés, hogy a községháza részére két szoba szellőztetőt megrendel. 3. Szalavitz Sámuel vágóhíd bérlő bérleengedés iránti kérvényét elutasította a közgyűlés. 4. Pap Illés községi szolgának havi 6 korona segélyt utalványozott a képviselőtestület a községi szegény alapból. Számadás vizsgáló bizottsági ülés. A községi és különféle alapok 1905. évi pénztári számadások megvizsgálására kiküldött bizottságot a községi elöljáróság e hó 16-ának d. u. 2 órára hívta egybe. Elkobzott lap vármegyénkben A királyi ügyészség a Szatmár vár megye legutóbbi számát izgatás czimen elkobozta. A zsidó hitfelekezet szabályzata. A kultur- miniszter legutóbbi rendeletével jóváhagyta az orthodox izraelita hitfelekezet központi bizottsága által még a múlt év régén felterjesztett, a hitíelekezetet szervező szabályzatot. Ez a szabályzat az ideiglenesen működő orthodox izr. központi bizottság és központi iroda szervezetét és működését rendezi. E jóváhagyás azonban csak ideiglenes, mig az izraeliták autonómiája közmegegyezésre létesíthető nem lesz, addig fog fenn állani. E határozatot a miniszter az összes törvényhatóságoknak megküldötte, ama megjegyzés kapcsán, hogy törvényeink csak egy izraelita hitíelekezetet ismernek, minélfogva ezzel ellentétes értelmezésre az uj szabályzat sem szolgáltat alapot. Helyesbítés. Lapunk múlt számában „Megjelent“ cimü hírünkből tévesen kimaradt, hogy a „Kertem alján a bokorban“ és „Jer ide te nótás cigány“ cimü megzenésített versek szerzője Szűcs Gyula ur ezen művét özv. Pap Józsefné született Szaploncay Zsuzsánna úrnőnek ajánlja. Mit ez utón helyesbitünk. növendékek közt Petőfi újra elszavalta nagy tetszés közt a Nemzeti dalt. — A censorhoz ! kiáltott valaki — hogy engedélyezze a 12 pont és a Nemzeti dal ki- nyomatását! — Semmi censorhoz nem fogunk menni ! — szólt Petőfi — Nincs többé censor ! Jerünk a nyomdába! Óriási éljenzés zúgott erre a nép ajkairól. Elindultak a Länderer és Hackenast-f éle nyomdába! Ezek eleinte vonakodtak kinyomni a censor láttamozása nélkül, de látván, hogy erőlködésük hiába való fáradság odasugta — a körülötte állóknak: — Foglaljanak le egy gépet ! Vidacs erre rátette kezét a legközelebbi gépre s igy szólt: — E gépet lefoglalom a nép nevében ! — Az erőszaknak nem lehet ellenállani - szólt Länderer olyan hangon, mint aki azt mondja: minden jól van! Azonnal hozzá is láttak a Nemzeti-dal és a 12 pont kiszedéséhez. Amig odabenn szedtek és dolgoztak a sajtószabadság első termékein az utcán az esőben a szónokok tartották a népet. Hogy a lelkesedésnek milyen magas fokán állottak, legjobban bizonyítja, hogy amikor Jókai végignézve az esernyőtáboron odaszólt a néphez:- Ez aztán az igazi forradalmár nép! Hogy félti az esőtől a ruháját, hát még a bőrét! Az összes esernyők becsukódtak s a nagy esőben a tömeg ott állott bőrig ázva. A nép kívánságára aztán Petőfi is többször szavalta el a Nemzeti dalt. De már nem úgy, mint ezelőtt. Mikor a refrainhez ért, a nép vele együtt mondta:- A magyarok istenére esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Óriási volt a lelkesedés. A férfiak könyez- tek, ölelték, csókolták egymást, az addig ismeretlen emberek a legjobb barátokká lettek. Nem volt most már különbség ember és ember között, egy eszme szolgálatában állottak mindnyájan, egy eszméért lelkesedtek mind. Ez volt a szabadság, egyenlőség és testvériség igazi korszaka. Be kár, hogy olyan rövid ideig tartott. 12 órakor megjelent Irinyi is, két kezében a szabad sajtó két első termékét tartva. S mig a papírlapokkal kezében szónokolt, addig a már kész példányokat kiosztották a nép között. Megszületett a sajtó- szabadság. Délután Petőfi vezetése alatt elindultak Budára, a várba s követelték a sajtószabadság elismerését és Tancsis Mihály szabadonbocsáj- tását. Megvoltak ijedve a helytartó tanácsban, senki sem merte volna megtagadni a nép kívánságát. Erezték a jog és igazság, még inkább az erő erejét. A sajtóról és Tancsis Mihályról egyszerre hullott le a bilincs. Tancsis Mihályt a jeles publicista és közgazdasági irót kocsiba ültette a lelkes ifjúság, kifogta a kocsiból a lovakat s maguk húzták át Pestre. Mindent megmozdítottak, hogy ez a nap minél diadalteljesebb legyen. A nép még mielőtt Budára ment volna, a városházára ment s követelte a sajtó szabadság elismerését. A mit maga Rottenbiller polgármester a népnek megígért. E kivívott diadalok után öröm mámorban úszott az egész város. A nemzeti színházban az este adták Bánk Bánt, az egész színház zsúfolásig megtelt. Petőfi is, Jókai is megjelentek s alig ismerték fel őket, félbe kellett hagyni az előadást. Mindenki a Nemzeti dalt akarta hallani. És Egressy engedett a nép kívánságának, magyar ruhában, nemzeti szinü szallaggal jelent meg a színpadon — és úgy szavalta el a Nemzeti dalt. A lelkesedés újra kitört. A férfiak éljeneztek, nők kendőket lobogtattak és sírtak . . . Ilyen volt 1848. március 15-ike. N. s. A hires Angyal készítmények: Angyal-köszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje 2 kor. - Angyal-kenőcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. - Angyal-fagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 2 kor. Számtalan hálalevél. — Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: Töröli. József gyógyszertáráiban Budapest. Király-utcza 12. és Andrássy-ut 26. - Postai szétküldés naponta!
