Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-02-25 / 8. szám

2 KO VARVIDEK 1906. február 25. a mely szintén fejlődésünkről tesz tanú­bizonyságot. Az uj intézet többek között kereskedőink és iparosaink támogatását tűzvén ki célul, kilátásunk lehet kereske­delmünk és iparunk fejlődésére, olyan mértékben, mint azt a „Kővárvidék“ székhelyének érdeke megkívánja. De mi történt még? Erre a kérdésre csak úgy adhatunk feleletet, ha a hiúsá­got ezúttal nem vesszük figyelembe s egyenesen magunkról beszélünk. Miről lehet másról szó, mint arról, hogy lapot alapítottunk. De erről mondom csak úgy beszélhetünk, ha olvasóink megbocsájtják azt a vétkünket, hogy egyenesen magunk­ról szólunk . . . Úgy vagyunk vele, hogy ha már a nevezetesebb eseményeket soroljuk fel, nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy lap is létesült községünkben, a mely körülmény szintén csak fejlődésünkről tesz tanúságot. A mennyi anyagi áldoza­tot hozunk ebből kifolyólag, épen olyan jóakarat vezérel benünket, hogy olvasó­inkat már a mennyire a körülmények engedik, mindentekintetben kielégítsük s olyan szórakozást nyújtsunk, a minőt csak lehet egy ilyen kis hetilappal. Meg­ragadjuk az alkalmat most is, hogy ha a már többször hangoztatott kérelemmel járuljunk lapunk barátai, olvasóink elé. S ez az, pártolják lapunkat. Pártoljanak bennünket; Támogasson ki anyagi eszkö­zökkel - előfizetés által - ki munkás­ság által s akkor célunkat minden körül­mények között el fogjuk érni. Közigazgatási kalikóbál. Karnevál herceg fényes kíséretével vonult be a nagyvendéglő igen szépen feldíszített tánctermébe e hó 17-én. A pajkos vidám herceg utján valami titkos varázserőre bimbók fakadtak, mely­ből csakhamar a vidámság bájos virágai nyíltak ki s el nem hervadtak, mig szí­nes leveleiket nem éré a téli reggel hi­deg sugarának sápadt fénye, sőt még másnap a déli órákban is lehetett látni egy-egy urat mámorosán, jó kedvüen. Nem mondhatjuk, hogy a rendezett táncmulatság anyagi része fényesen si­került, de hogy a jelen voltak jól mulat­tak, azt senki el nem vitathatja. Az a titkos varázserő pedig a bál­anya vásárosnaményi Eötvös Róbertné báró Marville Margit úrnőnek fáradságot nem ismerő buzgalma volt, a ki hetek óta a legnagyobb odaadással dolgozott az est sikere érdekében. Sajnáljuk, hogy az est győzelme nem volt oly teljes, aminőnek Ígérkezett és annak okát nem is kutatjuk. Örven­dünk azonban annak, hogy az erkölcsi siker jó volt és igy egy cseppet se ag­gassza ezen körülmény a rendezőséget, de különösen a bálanyát, mert a hangu­lat, a jó kedv fesztelen és rózsás volt mind végig. A báli közönség nyolc óra után már gyülekezett, a hol Szeráfin Elemér bál gazda tette meg a szükséges intézkedé­seket. Félkilenczkor lépett be a bálterembe gróf Teleki Sándor ur karján a bálanya Eötvös Róbeitné báró Merville Margit úrnő s csakhamar felharsant Fátyol Józsi zenekara s a párok egy bájos csoportba verődve táncolni kezdtek az igen Ízlése­sen összeállított táncrend programmja szerint. Tizenegy óra tájban következett az első négyes, a melyet körülbelül 26 pár táncolt és a mely Révay István által valóban ötletesen rendeztetett. A négyes után csárdás következett és körülbelül 3/4 órát tartott. Ekkor az egész báli közönség össze­gyűlt a nagyterembe, a hol Kovács nagy­bányai fényképész csoport felvételeket készített a jelenvoltakról. Pont 12 órakor szünet volt, ekkor a kaszinó helyiség és bálterembe már megtérített asztalokhoz ült a bálozó kö­zönség és megkezdődött a kvaterkázás és élvezték a Kovács Dániel vendéglős ízlésesebbnél Ízlésesebb ételeit és italait. Fátyol Józsi meg húzta a szebbnél szebb nótákat. Alig ült a közönség az asztalokhoz megjelent az „Éjjeli újság“ mely igen ügyesen volt megszerkesztve és a mely Szűcs Gyula lapunk belmunkatársa köz­ismert ügyességére és találékonyságára vall. Az újságokat a bálanya árusította darabonként 20 fillérjével, melynek jö­vedelme szintén a kitűzött célra volt szánva. Az újság annyira kapós volt, hogy alig egy pár perc alatt teljesen elfogyott. Az „éjjeli újság“ a bálanyához szóló és a bálanya által irt szellemes tartalmú leveleken kívül számos szellemes „rög­töni“ gondolatokat tartalmazott, a melyeket a bálon jelen volt hölgyek és urak fog­laltak írásba a báli terembe. Többek közül a következők „rögtöni“ gondolatai jelentek meg: E. R.-né, dr. Takácsné, Zibay M„ Méder B., E. M„ dr. Kovácsné, Szeráfin P., Révayné, Jégerné, Szeráfinné, Gá- mentzyné, B, D. G„ Veszprémy, Pap István, Szotyori, J.-né, K.-né, Farkosné, Dékányné és még többeké. azt hivék, hogy hazugság és csalás elkerülhe­tetlenül szükséges arra, hogy szen't tartozástok és eskütöket megtartsátok! Mert daczára azon szerencsétlen hireknek, erősen és elhatározottan álltok, lelkesültebben mint valaha, mert megér­tettétek a nagy feladatot, melyre beneteket a gondviselés kiválasztott ! Az egyezkedések útja, mely által a hazán — nem magunkon . . . nem! hanem csupán a szegény halálra zaklatott hazán segíteni akar­tunk, most elvan vjígva; mert feltett követelé­seink, visszautasitvák s igy kényszerittettünk a már-már feladni készült harcot újólag élet-ha­lálra folytatni, vagy legszentebb javainkat: fegy­vereink becsületét s nemzeti létünket megvé­delmezzük, vagy hogy dicsőséges és férfias ha­lált haljunk a hazáért.“ „Bajtársak! mi saját magunkra vagyunk szorítva, segedelem és szabaditás csak önma­gunktól, egyetértésünktől s egységünktől vár­ható ; jaj annak, ki ezeket megzavarni megkí­sértené ! — A gondviselés kezembe tette le sorsotokat, és én Isten és a világ előtt felelős vagyok értetek ! Bajtársak! Ti ismertek engem; életem, ed­digi működésem a hazáért és a közügyért nyíl­tan áll előttetek: Ítéljétek meg lépésem s tet­teim mindegyikét s kérdjétek meg magatokat ekkor: megérdemlem-e bizalmatokat? A sze­retet hozzátok, azon férfiúkhoz, kikkel én örö­met és szenvedést, dicsőséget és becsületet megosztottam, a szeretet irántatok, és a ha­tártalan szeretet hazám iránt az egyedüli in­dokok, melyek tetteimet eddig vezették és to­vábbra is vezetni fogják. Nézeteim tisztaságá­nak öntudata megadja nekem az erőt, ily el­választó perczekben vezéretek lenni és az maradni; de ad egyszersmind erőt, ott a hol szükséges, rendet is csinálni, fegyelem és en­gedelmességet fenntartani!“ „Hozzá nyúlnék nehéz szívvel a szigor legszélsőbb eszközeihez, ha ezeket a szükség és kitűzött becsületteljes czélunk megkívánná, de tenném azt, ha ezeket becsületetek és léte­tek gondja követelné, és nem rettennék vissza százakat megsemmisíteni, ha azok ezrek rosszát veszélyeztetnék!“ „Ott, hol vész fenyeget, életeken fogtok engem látni; - halál a hazáért! marad jel­szavunk, ha a sors másként becsületünk meg­mentését nem engedné. Bátorság, egység, és bizalom! és sorsunk kétes nem lehet! Isten velünk. Klapka, tábornok.“ Pali bácsival együtt könyeztem és a sza­badság szent érzése csak úgy lüktetett ereink­ben; elgondolkoztam: hogy micsoda vitézséget vittek véghez katonáink ama szépséges napon, a mikor parányi seregükkel széjjel verték Windischgrätz csordáját az Orbán völgy köze­lében s megsemmisítették azon hittel, hogy az osztrák kiverése után e nemzet szabadsága fog következni. S hitük nem csalta meg őket, mert e hon függetlensége kikiáltatott. És mert Görgei - megrágta a hit gyö­kerét, szabad-e elvetnünk reményünk horgo­nyát a kétségbeesés homokjába? Szabad-e vi­torláinkat összehúznunk, és várnunk a felosz­latás óráját ? Nem ! nem! nem! II. Pali bácsi a nagy szabadságharc egyik végig harcolt vitéz katonája; a kiről mi itt a tiszántul nem igen sokat tudunk, jásznagykun- szolnokmegyei fiú volt, de ereiben is kun vér pezsgett. Mint Würtenbergi huszár, galicziában szol­gált, akkori huszár nyelven tetük országa s miután mindnyájunk által ismert megrendítő szózat hozzája is eljutott, a „Veszélyben a haza“ ez a megrendítő szózat 48 óra alatt 75 kun fiút hozott a haza védelmére Pali bácsival egye­temben, s mindannyian lelkesült kitartással Ko­márom váránál végig harcolták a szent sza­badság legdicsőségesebb perceit. Bajtársai ke­vés kivételével szerencsésebbek voltak mint ő, kiknek jó állás jutott öregségükre, esetleg nyugdijélvezetre tettek szert, vagy némelyek a menedékházba kerültek, a hol szomorú arccal panaszkodnak egymásnak a világosi fegyver le­tételről, s néha-néha örömtelt műsoron folyik az általános elégedettség, ha szőnyegre kerül a harc csattanója. Belé köhög a leghátulsó sa­rokágyból egy vén szabadsághős a piski hídnál vívott csata bizonyságaiba, s csak a fejével bólint: hogy igen úgy volt s ha átterelik a dicsőséges csaták legszebb mozzanatait, a ko­máromi vár környékére, akkor belevegyül egy vén deresszakálu honvéd odúszerü hangja: A hires Angyal készítmények: Angyal-köszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje 2 kor. — Angyal-kenöcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. — Angyal-fagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 2 kor. Számtalan hálalevél. - Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: Török. József gyógyszertárában Budapest. Király-utcza 12. és Andrássy-ut 26. - Postai szétküldés naponta!

Next

/
Thumbnails
Contents