Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-25 / 8. szám
2 KO VARVIDEK 1906. február 25. a mely szintén fejlődésünkről tesz tanúbizonyságot. Az uj intézet többek között kereskedőink és iparosaink támogatását tűzvén ki célul, kilátásunk lehet kereskedelmünk és iparunk fejlődésére, olyan mértékben, mint azt a „Kővárvidék“ székhelyének érdeke megkívánja. De mi történt még? Erre a kérdésre csak úgy adhatunk feleletet, ha a hiúságot ezúttal nem vesszük figyelembe s egyenesen magunkról beszélünk. Miről lehet másról szó, mint arról, hogy lapot alapítottunk. De erről mondom csak úgy beszélhetünk, ha olvasóink megbocsájtják azt a vétkünket, hogy egyenesen magunkról szólunk . . . Úgy vagyunk vele, hogy ha már a nevezetesebb eseményeket soroljuk fel, nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy lap is létesült községünkben, a mely körülmény szintén csak fejlődésünkről tesz tanúságot. A mennyi anyagi áldozatot hozunk ebből kifolyólag, épen olyan jóakarat vezérel benünket, hogy olvasóinkat már a mennyire a körülmények engedik, mindentekintetben kielégítsük s olyan szórakozást nyújtsunk, a minőt csak lehet egy ilyen kis hetilappal. Megragadjuk az alkalmat most is, hogy ha a már többször hangoztatott kérelemmel járuljunk lapunk barátai, olvasóink elé. S ez az, pártolják lapunkat. Pártoljanak bennünket; Támogasson ki anyagi eszközökkel - előfizetés által - ki munkásság által s akkor célunkat minden körülmények között el fogjuk érni. Közigazgatási kalikóbál. Karnevál herceg fényes kíséretével vonult be a nagyvendéglő igen szépen feldíszített tánctermébe e hó 17-én. A pajkos vidám herceg utján valami titkos varázserőre bimbók fakadtak, melyből csakhamar a vidámság bájos virágai nyíltak ki s el nem hervadtak, mig színes leveleiket nem éré a téli reggel hideg sugarának sápadt fénye, sőt még másnap a déli órákban is lehetett látni egy-egy urat mámorosán, jó kedvüen. Nem mondhatjuk, hogy a rendezett táncmulatság anyagi része fényesen sikerült, de hogy a jelen voltak jól mulattak, azt senki el nem vitathatja. Az a titkos varázserő pedig a bálanya vásárosnaményi Eötvös Róbertné báró Marville Margit úrnőnek fáradságot nem ismerő buzgalma volt, a ki hetek óta a legnagyobb odaadással dolgozott az est sikere érdekében. Sajnáljuk, hogy az est győzelme nem volt oly teljes, aminőnek Ígérkezett és annak okát nem is kutatjuk. Örvendünk azonban annak, hogy az erkölcsi siker jó volt és igy egy cseppet se aggassza ezen körülmény a rendezőséget, de különösen a bálanyát, mert a hangulat, a jó kedv fesztelen és rózsás volt mind végig. A báli közönség nyolc óra után már gyülekezett, a hol Szeráfin Elemér bál gazda tette meg a szükséges intézkedéseket. Félkilenczkor lépett be a bálterembe gróf Teleki Sándor ur karján a bálanya Eötvös Róbeitné báró Merville Margit úrnő s csakhamar felharsant Fátyol Józsi zenekara s a párok egy bájos csoportba verődve táncolni kezdtek az igen Ízlésesen összeállított táncrend programmja szerint. Tizenegy óra tájban következett az első négyes, a melyet körülbelül 26 pár táncolt és a mely Révay István által valóban ötletesen rendeztetett. A négyes után csárdás következett és körülbelül 3/4 órát tartott. Ekkor az egész báli közönség összegyűlt a nagyterembe, a hol Kovács nagybányai fényképész csoport felvételeket készített a jelenvoltakról. Pont 12 órakor szünet volt, ekkor a kaszinó helyiség és bálterembe már megtérített asztalokhoz ült a bálozó közönség és megkezdődött a kvaterkázás és élvezték a Kovács Dániel vendéglős ízlésesebbnél Ízlésesebb ételeit és italait. Fátyol Józsi meg húzta a szebbnél szebb nótákat. Alig ült a közönség az asztalokhoz megjelent az „Éjjeli újság“ mely igen ügyesen volt megszerkesztve és a mely Szűcs Gyula lapunk belmunkatársa közismert ügyességére és találékonyságára vall. Az újságokat a bálanya árusította darabonként 20 fillérjével, melynek jövedelme szintén a kitűzött célra volt szánva. Az újság annyira kapós volt, hogy alig egy pár perc alatt teljesen elfogyott. Az „éjjeli újság“ a bálanyához szóló és a bálanya által irt szellemes tartalmú leveleken kívül számos szellemes „rögtöni“ gondolatokat tartalmazott, a melyeket a bálon jelen volt hölgyek és urak foglaltak írásba a báli terembe. Többek közül a következők „rögtöni“ gondolatai jelentek meg: E. R.-né, dr. Takácsné, Zibay M„ Méder B., E. M„ dr. Kovácsné, Szeráfin P., Révayné, Jégerné, Szeráfinné, Gá- mentzyné, B, D. G„ Veszprémy, Pap István, Szotyori, J.-né, K.-né, Farkosné, Dékányné és még többeké. azt hivék, hogy hazugság és csalás elkerülhetetlenül szükséges arra, hogy szen't tartozástok és eskütöket megtartsátok! Mert daczára azon szerencsétlen hireknek, erősen és elhatározottan álltok, lelkesültebben mint valaha, mert megértettétek a nagy feladatot, melyre beneteket a gondviselés kiválasztott ! Az egyezkedések útja, mely által a hazán — nem magunkon . . . nem! hanem csupán a szegény halálra zaklatott hazán segíteni akartunk, most elvan vjígva; mert feltett követeléseink, visszautasitvák s igy kényszerittettünk a már-már feladni készült harcot újólag élet-halálra folytatni, vagy legszentebb javainkat: fegyvereink becsületét s nemzeti létünket megvédelmezzük, vagy hogy dicsőséges és férfias halált haljunk a hazáért.“ „Bajtársak! mi saját magunkra vagyunk szorítva, segedelem és szabaditás csak önmagunktól, egyetértésünktől s egységünktől várható ; jaj annak, ki ezeket megzavarni megkísértené ! — A gondviselés kezembe tette le sorsotokat, és én Isten és a világ előtt felelős vagyok értetek ! Bajtársak! Ti ismertek engem; életem, eddigi működésem a hazáért és a közügyért nyíltan áll előttetek: Ítéljétek meg lépésem s tetteim mindegyikét s kérdjétek meg magatokat ekkor: megérdemlem-e bizalmatokat? A szeretet hozzátok, azon férfiúkhoz, kikkel én örömet és szenvedést, dicsőséget és becsületet megosztottam, a szeretet irántatok, és a határtalan szeretet hazám iránt az egyedüli indokok, melyek tetteimet eddig vezették és továbbra is vezetni fogják. Nézeteim tisztaságának öntudata megadja nekem az erőt, ily elválasztó perczekben vezéretek lenni és az maradni; de ad egyszersmind erőt, ott a hol szükséges, rendet is csinálni, fegyelem és engedelmességet fenntartani!“ „Hozzá nyúlnék nehéz szívvel a szigor legszélsőbb eszközeihez, ha ezeket a szükség és kitűzött becsületteljes czélunk megkívánná, de tenném azt, ha ezeket becsületetek és létetek gondja követelné, és nem rettennék vissza százakat megsemmisíteni, ha azok ezrek rosszát veszélyeztetnék!“ „Ott, hol vész fenyeget, életeken fogtok engem látni; - halál a hazáért! marad jelszavunk, ha a sors másként becsületünk megmentését nem engedné. Bátorság, egység, és bizalom! és sorsunk kétes nem lehet! Isten velünk. Klapka, tábornok.“ Pali bácsival együtt könyeztem és a szabadság szent érzése csak úgy lüktetett ereinkben; elgondolkoztam: hogy micsoda vitézséget vittek véghez katonáink ama szépséges napon, a mikor parányi seregükkel széjjel verték Windischgrätz csordáját az Orbán völgy közelében s megsemmisítették azon hittel, hogy az osztrák kiverése után e nemzet szabadsága fog következni. S hitük nem csalta meg őket, mert e hon függetlensége kikiáltatott. És mert Görgei - megrágta a hit gyökerét, szabad-e elvetnünk reményünk horgonyát a kétségbeesés homokjába? Szabad-e vitorláinkat összehúznunk, és várnunk a feloszlatás óráját ? Nem ! nem! nem! II. Pali bácsi a nagy szabadságharc egyik végig harcolt vitéz katonája; a kiről mi itt a tiszántul nem igen sokat tudunk, jásznagykun- szolnokmegyei fiú volt, de ereiben is kun vér pezsgett. Mint Würtenbergi huszár, galicziában szolgált, akkori huszár nyelven tetük országa s miután mindnyájunk által ismert megrendítő szózat hozzája is eljutott, a „Veszélyben a haza“ ez a megrendítő szózat 48 óra alatt 75 kun fiút hozott a haza védelmére Pali bácsival egyetemben, s mindannyian lelkesült kitartással Komárom váránál végig harcolták a szent szabadság legdicsőségesebb perceit. Bajtársai kevés kivételével szerencsésebbek voltak mint ő, kiknek jó állás jutott öregségükre, esetleg nyugdijélvezetre tettek szert, vagy némelyek a menedékházba kerültek, a hol szomorú arccal panaszkodnak egymásnak a világosi fegyver letételről, s néha-néha örömtelt műsoron folyik az általános elégedettség, ha szőnyegre kerül a harc csattanója. Belé köhög a leghátulsó sarokágyból egy vén szabadsághős a piski hídnál vívott csata bizonyságaiba, s csak a fejével bólint: hogy igen úgy volt s ha átterelik a dicsőséges csaták legszebb mozzanatait, a komáromi vár környékére, akkor belevegyül egy vén deresszakálu honvéd odúszerü hangja: A hires Angyal készítmények: Angyal-köszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje 2 kor. — Angyal-kenöcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. — Angyal-fagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 2 kor. Számtalan hálalevél. - Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: Török. József gyógyszertárában Budapest. Király-utcza 12. és Andrássy-ut 26. - Postai szétküldés naponta!
