Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-23 / 51. szám
4 1906. deczember 23. kéziét volt Szatmáron, melyen részt vettek a magyar államvasutak, a szatmár-erdődi.aszatmár- bikszádi és a gilvács-somkuti vasutak képviselői, a szatmári forgalmi főnökség és a város. Az értekezlet a nagy közönséget érdeklő megállapodásai a következők: A szatmár-erdődi vasút 1906. évi deczember 31-én, éjjel 12 órakor állami kezelésbe megy át. A Szatmárhegyre jelenleg menő vonatokat megtartják, esetleg szaporítják. A gőzerővel menő vonatok jegyárai a régiek maradnak, a motorral vezetett vonatok menetdijai ellenben esetleg emelkednek. A bikszádi vasút vonalai bejönnek egész a Pannónia szállóig. A somkut-gilvácsi vonat központja Szatmár lesz. A Deák-téren áru fel- és leadási irodát s kitérő vágányokat létesítenek; a bikszádi vasút faforgalmát a városon át bonyolítják le; a Szamos-hidat megerősítik és a nagykároly- somkuti vasút vonalai Erdődön át Szatmárig fognak közlekedni. A hol nem kell csendórség Nagybányán, mint értesülünk a csendőrséggel nincsenek megelégedve s a városi hatóság komolyan foglalkozik azon tervvel, hogy az állammal kötött szerződést felbontsa. Hivatalszolgai kinevezés. A szatmárnémeti kir. törvényszék elnöke Beregszászi Károly törvényszéki napidijas szolgát a helybeli kir. járásbírósághoz III. osztályú hivatalszolgává nevezte ki. Iskoláink megnyitása. A hónapokon át tartott kanyarójárvány, mint már lapunkban jeleztük, teljesen megszűnt. Vármegyei alispán intézkedése folytán az előadás az iskolákban és az óvodában e hó 18-án megkezdődött. Jegyzői gyűlés. Szatmárvármegye községi és körjegyzői egylete e hó 19-én gyűlést tartott Nagykárolyban. A gyűlésnek egyedüli tárgya volt az anyakönyvi törvény módosítása folytán szükségessé vált szabályrendelet tervezet elkészítése. A Bodoki Béla egyleti elnök által bemutatott szabályrendelet tervezetet csekély módosítással elfogadta a közgyűlés. A szabályrendelet szerint, mely az e hó 28-án tartandó vármegyei közgyűlésen kerül tárgyalás alá, jogosítva vannak a községek az anyakönyvi kivonatok dijait az anyakönyvvezetőnek átengedni, mire nézve a községek által külön szabályrendelet alkotandó. Az anyakönyvi hivatalos órákat a községek képviselőtestületei állapítják meg. Apponyi rendelete a közművelődés érdekében. Gróf Apponyi Albert közokatatásiigyi miniszter rendeletet intézett a tankerületi főigazgatókhoz, amelyben a középiskolai tanárokat felhívja, hogy a vidéki közművelődési gócpontok létesítése érdekében fölolvasásokat és előadásokat tartsanak az iskolák helyiségeinek, gyűjteményeinek, vagy helyi múzeumoknak fölhasználásával s a közművelődési egyletek bevonásával. Egy-egy előadásért 20 kor. tiszteletdijat helyez a miniszter kilátásba a tanároknak. Az újoncok bevonulása. A f. év végén besorozott újoncok bevonulási idejét 1907. évi január 15-ére tűzte ki a hadvezetőség. — A kiszolgált katonák még visszatartott része december elején megszabadult. A januárban bevonuló újoncok szolgálati ideje 1909. szeptember közepén telik le. Stoll alapítvány. Nagybányán gyűjtést indítottak Stoll Gábor kir. közjegyző elhunyta alkalmából, hogy a közügyek terén tevékeny férfiú emlékét alapitványnyal örökítsék meg. Minthogy az elhunyt az állami polg. leányiskolának előbb gondnoka, majd gondnoksági elnöke volt, az alapítvány ez intézet tanulóinak segélyezésére vagy jutalmazására fog fordittatni. Kirabolt községi pénztár. Ráksa község pénztárát ismeretlen tettesek e hó 13-án éjjel kirabolták. A rablók az ott levő pénzkészlettel együtt a pénztárban volt összes okmányokat is magukkal vitték. A községi elöljáróság ez ügyben távirati utón tett jelentést vármegyénk alispánjához, aki a legszélesebb körű nyomozást indíttatta meg. Az uj gyógyszerész árszabály. A m. kir. belügyminiszter e hó 13-án, mint azt a hivataKŐVÁRVIDÉK talos lap közli, rendeletet adott ki az uj magyar »Gyógyszerész árszabály“ tárgyában. - Ezen uj árszabály 1907. év január 1-én lép életbe s pontosan körvonalazza a gyógyszerek árait és kiadatásuk módszerét, mely különösen a rögtön ölő mérgekre vonatkozik. Az uj árszabály szerint több gyógyszernek az ára emelkedik. Újítás az állomásokon. A keresk. miniszter elhatározta, hogy a jövő évi május 1-ével életbe léptetendő nyári menetrenddel egyidejűleg az állomásokon és nagyobb megállóhelyeken a vonatok odaérkezését s onnan való indulását feltüntető táblázatokat függeszszen ki a magyar államvasut. Nagybánya küldöttsége. Nagybánya város huszonhat tagú küldöttsége tisztelgett csütörtök délelőtt Wekerle Sándor miniszterelnöknél. A küldöttség kérelmét Torday Imre helyettes polgármester adta elő, arra kérve a miniszter- elnököt, hogy Nagybánya sz. kir. rendezett tanácsú városnak régi törvényhatósági jogát adják vissza. Wekerle Sándor miniszterelnök a küldöttséget szívesen fogadta és válaszában kifejtette, hogy amennyiben a város anyagi helyzete azt megengedi, kérelmüknek támogatója lesz. A küldöttség a miniszterelnök válaszát éljenzéssel vette tudomásul. A küldöttség innen Justh Gyulához, a képviselőház elnökéhez, majd gróf Andrássy Gyula belügyminiszterhez ment, hol szintén előadták kérelmüket. Úgy a képviselőház elnöke, mint a belügyminiszter megigigérték, hogy kérelmüket tőlük telhetőleg támogatni fogják. A magyar ipartermékek védelme. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter igen üdvös rendeletet bocsájtott ki, a mely hivatva van a védjegy bitorlás meggátlására. A rendelet a mely a II. fokú iparhatósághoz lett intézve, kivonatban igy szól: Panasz tárgyává tétetvén előttem, hogy a belföldi forgalomban magyar származásúaknak feltüntetett áruk tekintetében iparhatósági magatartása nem felel meg mindig a törvény követelményeinek és hogy ez is hozzájárul annak az eredménynek előidézéséhez, hogy a közönség valótlan jelzések használata által az áru származása tekintetében gyakran felrevezet- tetik; a tisztességtelen verseny ellen irányuló védekezésnek hatályosabbá és egyöntetűbbé tétele cé'jából szükségesnek tartom az iparhatóságoknak, mint a tisztességtelen verseny elleni védekezés legfontosabb szerveinek és az itt figyelembe jövő igen fontos hazai közgazda- sági érdekek leghivatottabb őreinek figyelmét következőkre felhívni. Az ipartörvény 58. §-a, mely szerint „egy iparos vagy kereskedő sem használhat cégén, nyomtatványain vagy hirdetéseiben oly jelzőket, jelvényeket vagy adatokat, melyek a tényleges üzleti viszonynak vagy a valóságnak meg nem felelnek“ — kiterjed azokra az esetekre is, melyekben külföldi származású áruk bizonyos jelzők, jelvények felhasználásával, vagy hamis adatoknak közlésével hazaiak gyanánt tüntettettek fel. Kiterjed nevezetesen e szakasz tilalma arra, hogy ily félrevezetésre alkalmas jelzők, jelvények és adatok a cégen, cégtáblán, a nyomtatványokon, üzleti leveleken, körleveleken, az áru burkolatán, a hirdetésekben és pedig akár a kitett árukon vagy árumintákon alkalmazott feliratokon, árjegyzékekben, akár falragaszokon, akár pedig újság vagy élőszóval való hirdetésekben, sőt magán az árun sem alkalmaztassanak. Mert habár a törvény a cég, nyomtatvány, hirdetmény mellett magát az árut kifejezetten nem említi is, a törvény célzata kétségtelenül az, hogy valótlan adatokkal a közönség egyáltalán ne legyen megtéveszthető, már pedig az árun magán alkalmazott megtévesztő megjelölt hatása még fokozottabb mérvű, mintha az ilyen megjelölés, például a címkén vagy a göngyöleten foglaltatik. CSARNOK. Bárczay Borbálla. Éjfél van. Néma csend uralg a városban. Alig jár egy-egy lény az éji homájban. Bárczay Borbálla, dúsgazdag s szép özvegy, Köpenyt vesz, fátyolt tesz s egy zugutcába [megy. Düledező háznak benéz az ablakán, „Vájjon csak egyedül van itthonn a leány?“ Zörgeti, megveri a rozzant ablakot. Kinyílik az ablak. „Ki van ott? Ki van ott!“ „Én vagyok Juliskám! Kedves jó leányom Egyedül vagy?“ „Igen. De anyám már [várom.“ „Akkor jöjj szaporán hozzám egy két [szóra! E fényes aranyat tedd el foglalóba!“ * Honn van már az özvegy. A lány is ott [van már. Egykori úrnője parancsaira vár. „Ülj le kedves lányom! Egész közel hoznám!-- Óh ég mit cselekszem?! Óh hogy el [kárhozám! — Jó cselédem voltál. Mindig szerettelek. Nagyon bízom benned. Azért kerestelek: Nagy az én szivemnek, hej nagy a fájdalma! Nincs az én lelkemnek, soha sincs nyugalma! Azt a sápadt asszonyt — tudod te jól, [hogy ki Nagyon szeretném én a föld alá tenni. Nagy lesz az én hálám, ha azt te megteszed. Adok száz aranyat, ezeret is neked!“ * Tizet kongott már a nagytorony órája, A sötétség szárnya kitárult a tájra. Vasváry Kázmérnál még lámpafény látszik. Vasváry Kázmérné kisdedével játszik. Az örömnek édes mosolya ül ajkán, Boldogság sugárzik halavány szép arcán. Kopognak az ajtón... Dúlt arcú lány lép be, Egy fehér levélkét szorongat kezébe. „Levelet hoztam én nagyságos asszonyom!“ „Menj csak szép gyermekem, amig átolvasom!“ Olvas Vasváryné... A leány fegyvere Durran . . . Vasváryné ájulva esett le. * A lányt a csendőrök csakhamar elfogták, Hajnal hasadásig vallatták s kínozták. Végre beismerte, hogy őtet rávette Bárczay Borbálla a szörnyű bűntettre. * Bárczay Borbálla már kora reggelen, Elhagyja a várost, rá gyanú sem legyen. Lakásán csedőrök kérdezik, keresik, Zörgetik ajtaját... Hiába zörgetik. Vendég a szép özvegy, most ülnek ebédhez. Reszketve nyúl keze evő eszközéhez. Szerteszét tévelyeg félénk tekintete. Most csörög, most zörög a csendőr fegyvere. „Jónapot kívánok nagyságos asszonyom! A törvény nevében ezennel elfogom!“ Csodálat, ámulás s ijedtség a házba. „Elárult! Megleszek büntetve s gyalázva!“ „Induljunk asszonyom! így szólt a rendelet.“ „Tán csak nem kisértek, mint gyilkost en[gemet! ? Hozd fedett kocsimat! Ne lássák arcomat!“ „Itt van már, várja a fényes úri fogat!“ * Egészen telve a tárgyalási terem. A szép bűnös özvegy mély gyászban megyeien. Fekete ruhája, halavány az arca. Úgy remeg, Úgy reszket.. . Nagy a keble [harca. Még mindig nagyon szép s oly bűvös a [szeme; Esküdtek és bírák félve néznek bele. Az elnök megszóllal - szánalom ül hangiján „Kérdezem. Feleljen őszintén s igazán! Csatáry Julia azt vallá esküvel, Hogy ön őt lakásán éjjel kereste fel.
