Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-12-16 / 50. szám

4 KŐVÁRVIDÉK 1906. deczember 16. mai gyöngeségtől szabadulni, úgy legelső sorban ama általános érdeklődés az, a melyet a leg­szélesebb néprétegekben is lehet észlelnünk: a testi sport különféle nemei iránt. Az ész irányban való nagymérvű haladás csak legújabb keletű. Ott, hol alig egy pár tucat tornázó volt, ma egy pár száz, vagy inkább egy pár ezer van, a kerékpározás, az evezés, hegymászás stb. Szóval az egészséges sport minden neme tetemesen terjedt, mintha a nép leikéből fejlődnék ki a hajlam több szórakoztató testi munka iránt. A művelődés agyunkat erősen, sok eset­ben tulerősen foglalkoztatja, ellenben testizmaink túlsókat pihennek, tudjuk pedig, hogy az egyik szerv sikeres fejlődése a másik szervnek hasonló jó fejlődésétől függ. Csoda tehát, ha testünk, mozgószervünknek elhanyagolása folytán ingerlékenyek, gyöngék, sőt betegesek lettünk ? Fokozódott izommunka által kellően gyarapítjuk testi erőink és szabaddá tesszük idegeink központjait; azonban figyelemmel kell lennünk arra is, hogy könnyebb testmozgással kezdjük és igy megyünk át fokonkint erősebbre. A jótékony befolyás léhát, a mely izmaink fokozott foglalkoztatásában rejlik félreismerhetetlen; ámde ez még nem elég arra, hogy gyorsan és tartósan jussunk jobb életutra. A művelődés által jelentékenyen megváltozott életmódunk, egyúttal táplálkozásunk jobb ápolását és ész- szerüségét is megköveteli. Ha nyitott szemek­kel körül pillantunk, úgy a társadalom minden rétegében számos embert látunk, kiknek arcá­ról leolvasni lehet a táplálkozás érdemében való helytelen életmódot. Vérszegénység, sápkór, gyomor és bélbajok gyakori és általánosan elterjedt körtünetek. Hogyan lehetséges, hogy pl. a jobbmóduak gyermekei, dacára az egész­séges tiszta levegőnek, a tiszta lakásnak, a nyugalomnak stb, fentemlitett kórtünetek áldo­zatává esnek ? Ennek okát csakis a helytelen foglalkozásban kell keresnünk. Beofsteok, vörös bor, sonka, a sápkórt még kevésbbé a külön­féle gyomor- és bélbajokat, hisz különben a Sok, nagyon sok esztendő múlt el, kis gyermekek nagyra nőttek, ifjak megöregedtek. Ezer álom foszlott szét, számtalan öröm - remény vált valóra. Minden megváltozott, csak az évszakok nem. A tavaszra akkor is nyár, a nyárra ősz következett. Tavasz volt ismét. Dalos, illatos, szerelmes tavasz volt. A mezei virágok szebbek voltak, mint valaha, illatuk betöltötte a mezőt, a rónát. Az egyik mezei utón két öreg közeledett egymáshoz. Talál­koztak és megösmerték egymást.- Aga!!- Antal!! Merően szomorúan néztek egymásra, Antal állát hosszú hófehér szakái övezte, léptei ros- kadtak, imbolygók voltak. Aga hasonlatos volt egykori párjához. Arcának hamva éltünk s helyette megjelentek az idő által szántott barázdák.- így kell hát táplálkoznunk. A pacsirta felelt Antal szavára. Szerelmes éneket sutto­gott a két megilletődött öreg fejébe. A szellő andalító illatot hozott feléjük. Szivüket édes sejtelem fogta el egy pil­lanatra.- Most már szabadok vagyunk.- Szabadok, igen szabadok - felelte Aga. Egymásra pillantottak, szemük révedezve járt ide-oda, agyukba különösebbnél-különösebb gondolatok cikáztak, majd sírva, zokogva ölelték egymást. Keservesen, fájdalmasan zokogtak, siratták az elveszett boldogságukat. ( Illés István. jobbmóduak között az ilyen bajok alig fordul­nának elő, pedig még gyakoriabbak mint az egyszerű néposztályban. Ha az említett jó ételek az egyedüli szerét képeznék vérünk jó állapotban való fenntartására, ez a középosz­tályra nézve, de leginkább az alsóbb népréte­gekre igazi csapást jelentene. Szerencsére nem igy áll a dolog. A természet nem kegyetlen, — igy áll a jelen sorok bevezetésében is. A fent­emlitett tápszerek ugyan testünknek hasznára válnak, de egyoldalúan alkalmazva nem vezet­nek célhoz. Vannak esetek, hogy pl. ideges gyomor­gyengeség, vérszegénység, sápkór, és hasonló bajok jobbmódu emberek között csak akkor szűntek meg, ha azok szokásos táplálkozásukat abbanhagyták és egyszerű táplálkozással pl. árpakásával, árpakávéval, zabkásával, elégedtek meg. Az egyszerű néposztály az ilyen egyszerű árpa- és zabíélékben feltétlen fölleli az első­rendű erősbitő szereket. Nézzük csak a skót népet ! Arpaétel képezi főételmódszerét, a mely mellett erősek testben és lélekben. Az árpa és kakaó tápértéke, azok befolyása a csont és vér képzésére azok könnyű és emészthetősége, mely utóbbi körül­mény kitűnő tápszerré teszi még a csecsemőre nézve is — az árpa és kakaóféle tápszereket egyaránt értékes kincsesé avatják fiatalok és vének, egészségesek és betegek számára, mert elsőrangú erősítő szerek. HÍREK. Deczember 15. Esküvő. Sommer Henrik cs. és kir. 5. gyalogezredbeli százados özv. Sommer Euduárdné helybeli lakos fia, e hó 3-án esküdött örök hűseget Spindler Adél urhölgynek. Gyászhirek. Váradi Stoll Gábor nagybányai kir. közjegyző - kinek hatásköréhez járásunk is tartozott — e hó 9-én délután 3 órakor Nagybányán elhalt. Köztiszteletben álló egyén voit, nagy szerepet vitt. Halála községünkben is általános részvétet keltett. — Borsos Benő a szatmári ev. ref. főgimnázium igazgatója férfikorának legszebb korában e hó 6-án hosszas szenvedés után elhunyt. — Pap Géza szatmár- németii sz. kir. város polgármestere folyó hó 8-án ötvenegy éves korában elhunyt. A boldo­gult 1878-tól állott a város szolgálatában 1902-től mint polgármester s ez idő alatt számos nagy alkotás fűződik nevéhez. Nagy részvét mellett december 10-én helyezték örök nyugalomra. Vojt Bogdán és Simon cégnek lapunkban közzé tett hirdetésére ez utón is felhívjuk lapunk olvasóinak szives figyelmét. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Bede Ferenc szászrégeni jkir. adóhivatali gya­kornokot a helybeli kir. adóhivatalhoz adótiszté nevezte ki. Meghivó. A „Szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyletéinek rendkívüli közgyűlését a vármegyei alispán ur rendeletére 1906. évi december hó 19-ik napjának d. e. 11 órájára a vármegyei székház kis termébe egybehívom s a t. kartársakat a megjelenésre fölkérem. A gyűlés tárgya lesz a vármegyei alaispán ur 21879. sz. rendelete folytán az anyakönyvi kivonati dijak­ról és hivatalos órákról alkotandó szabályren­delet elkészítése. Azt hiszem, a kartársak elég fontosnak tartják az ügyet, hogy a gyűlésre feltétlenül megjelenjenek. Kismajtény, 1906. december 8. Bodoky Béla egyl. elnök. Szatmárvármegye alispánjától. 21229-1906. szám. A debreceni, kassai, keszthelyi és kolozsvári gazdasági akadémiákra vonatkozó szabályzatok megtekinthetése. Valamennyi főszol­gabíró s polgármester, nagy és kis községek elöljáróinak! ő császári és apostoli királyi Felsége által, folyó évi augusztus hó 12-én Ischlben kelt legfelsőbb elhatározásával jóváha­gyott s a keszthelyi, debreceni, kassai és kolozsvári gazdasági akadémiákra vonatkozó szabályzatok Nagykárolyban, a vármegye szék­házában az alispáni levéltárban a hivatalos órák alatt az érdeklődőknek betekintés végett rendelkezésére állanak. — Miről címet azzal értesítem, hogy a legszélesebb körben közhírré tétesse. — Nagykároly, 1906. évi november hó 10- én. Ilosvay alispán. A kivándorlás korlátozása. A belügyminisz­ter a kivándorlás korlátozására rendeletet kül­dött az ország összes törvényhatóságaihoz, melyben a 15 éven aluli gyermekeknek az útlevél kiállítását akarja szigorúbb korlátok közé venni. A rendelet értelmében a 15 évnél fiatalabb gyermekek csak teljesen megbízható kísérők társaságában hagyhatják el a magyar határt. És pedig első sorban felnőt nők kisé^ rétében s másodsorban éltesebb férfiak társasá­gában. A rendelet a legszigorúbb elővigyázatot írja elő s az ellene vétőket szigorú büntetéssel fenyegeti. Ez a helyes miniszteri intézkedés sok ifjú élet idegen földön való elzüllését, elpusztulását van hivatva meggátolni. Nagybányán, a városi közgyűlés elé Vass Gyula dr. közelebb terjesztette elő terjedelmes és megokolt emlékiratát Nagybánya városának önálló törvényhatósággá alakulása tárgyában. A képviselet kimondta, hogy küldöttsé­get meneszt a miniszterekhez, díszpolgárokhoz mely küldöttségben a ki részt óhajt venni, jelentkezzék a polgármesteri hivatalban. Az úti költséget a város fedezi. Öngyilkos járásbiró. Horváth György, a mátészalkai kir. járábiróság buzgó, népszerű és érdemes vezetője, folyó hó 4-én revolverrel lakásán főbelőtte magát. A szerencsétlen járás­biró 15 év óta áll a mátészalkai bíróság élén s ezen idő alatt úgy a magán, mint a hivatalos érintkezésben kifogástalan volt. Az öngyilkos járásbiró már a múlt héten meg akarta mérgezni magát, de akkor felesége észrevette s megaka­dályozta végzetes tettét. A járásbiró sebe élet- veszélyes, de felgyógyulásához reményt fűznek. A részvét az egész városban általános a sze­rencsétlen biró iránt. Az erdódi vasút államosítása. A szatmár — erdődi h. é. vasút állami kezelésbe vétele immár befejezett dolog. Az átadás 1907. január 1-én fog végbemenni s a módozatok megálla­pítása végett a forgalmi főnökség december 11- én délelőtt 9 órára értekezletet hivott egybe, amelyen a menetrendi kérdésektől eltekintve, megoldásra vár a Deák-téren áru fel- és leadási iroda és kitérő vágány létesitése, a szatmár- bikszádi vasút személyszállító vonatainak a város közepébe való bevezetése és innen való indítása, továbbá a bikszádi vasút végállomásáról a gőz- fürész állomásra irányított faforgalomnak a város belterületén át való lebonyolítása s a Szamos-hid megerősítése s végül a nagykároly- somkuti h. é. vasút vonalainak Erdődön át Szatmárig való közlekedése. Magán mének vizsgálata. A járás területén mének vizsgálata f. hó 20-án délelőtt 11 órakor fog megtartatni Kővárhosszufaluban. Erdővétel. Ecker Béni fakereskedő megvette az Alsóvárcai volt úrbéresek erdejét 28.000 koronáért. Tiszti értekezlet. A járás jegyzői kara e hó 17-én délután 3 órakor főszolgabírói hivatalban dr. Péchy Péter jár. főszolgabíró elnöklete alatt tiszti értekezletet tart. Községi közgyűlés. A község képviselőtestü­lete ma 16-án délután 2 órakor a községháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyetlen tárgya dr. Péchy Péter jár. főszolgabíró kérvénye, hogy a vármegyeháza telke részére eladassék. Figyelem. Drágán Tulliusz fiatal kereskedő­nek «lapunkban közzé tett hirdetésére ez utón is felhívjuk lapunk t. olvasóinak figyelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents