Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-09 / 49. szám
4 KŐVÁRVIDÉK 1906. deczember 9. Iskola kinyitás. A helybeli állami elemi iskolát, mivel a kanyaró járvány megszűnt Dr. Péchy Péter főszolgabiró a tiszti orvos szakvéleménye alapján kinyitotta. Drágul a nyomtatvány. A Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetsége értesíti a közönséget, hogy december 1-ével az országban életbelép az uj munkás-árszabály, amely lényegesen emeli a munkabéreket. Ennek következtében elkerülhetetlen a nyomtatványok árának aránylagos emelése is az egész országban. Eladó csomagoló papír. A helybeli kir. járás- biróságnál kiselejtezett mintegy 5 m. mázsa használt iró papír f. deczember hó 10-én d. e. 9 órakor a kir. járásbíróság hivatalos helyiségében árverés utján el fog adatni. Kikiáltási ára mázsánként 5 korona. Tanítók féláru vasúti jegye. A kultuszminiszter jól megokolt átiratában arra kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a nem állami tanítók és tanárok részére is engedélyezzen féláru jegyváltására jogosító igazolványt. A kereskedelmi miniszter a Máv. szakvéleménye alapján megadhatónak találta a kérelmet. Ez intézkedés a községi és felekezeti tanügyi egyének egy régi vágyát valósítja meg — másrészről kulturális tekintetben is csak a közműveltséget van hivatva emelni, amennyiben lehetővé teszi immár az ország összes tanítói részére az olcsó utazást. A tiszti kaució leszállítása. Régi panasz a katonáknál, hogy a tisztek nem nősülhetnek, mert rendesen hiányzik a hozomány, amelyből a kaució kitelhetnek. Most alapos kilátás van arra, hogy a kaucziót — ha nem is szüntetik meg, csökkenteni fogják. Még pedig 30.000 forintról 30.000 koronára. Ezenfelül az elkövetkezendő uj rend szerint minden főhadnagyi vagy felsőbb rangban levő katonatiszt kaució nélkül veheti feleségül — föllebbvalója leányát. Sauber Sámuel kereskedő meghalt. Megrendítő csapás érte a Sauber családot, akinek itt és Törökfaluban kiterjed rokonsága, a járásban pedig még több jóembere van. A fiatal, mintegy 32 éves ember tüdőbajban szenvedett, ami ellen a múlt nyáron Gleidenberg balzsamos ózondús tiszta levegőjében keresett gyógyulást. Az elmúlt nyáron meghízott és jó arc- szinben tért vissza szerettei körébe és meglehetősen érezte magát egész a novemberi szeszélyes, zimankós, nedves, ködös, szeles napok beköszöntéséig. Egy véghetetlen csúnya novemberi napon láz ütött ki rajta és a konzultáló orvosok már ekkor konstatálták, hogy a lappangó alattomos betegséget Sauber szervezetében a rossz időjárás újra harcra hívta, annak élete, egészsége ellen. Hiába volt minden gondos ápolás a becsületes, mindenkivel összeférő szerény és légynek sem vétő Sauber f. hó 4-én hajnali 3 órakor kimúlt. A szelíd emlékezés kegyelete lebegjen nyugvóra tért porai felett. A bor eredete. A biblia szerint a bortermelés apja Noé volt, akit a monda szerint a Libanon hegyén temettek el, melynek keleti lejtőjén mintegy 1500 méter magasságban most is gyönyörű szőlőkertek terülnek el. A libanoniak szüret után a fürtöket napra teszik, azután kézzel facsarják ki a nedűt. A libanoni bor kitűnő minősegét a benszülöttek annak tulajdonítják, hogy a szőlőtermés atyja az ott elterülő szőiőlugasok tövén nyugossza álmait. Noénak azonban ma már vannak vetélytársai, akik a dicsőséget a maguk részére vitatják, így többek közt különösen a khinaik, akik azt állítják, hogy a bortermelést ők kezdték legelőször. Szerintük Yu császár uralkodása alatt Kr. e. 2207-ben egy Ithe nevű leleményes szántó-vető készítette az első bort és rövid idő alatt a borfogyasztás annyira szokássá vált, hogy Yu császár szigorúan megtiltotta nemcsak élvezetét, de termelését is. Azt a dicsőséget követelik a maguk részére a perzsák is, akiknek legendájára szerint egy Jemsen nevű ember, aki nagyon szerette a szőlőt, egy alkalommal annak nedűjét korsókban szolgálta föl vendégeinek és amidőn a maradékból pár nap elteltével nehány kortyot ivott, beteg lett. Előrelátásból tehát a korsókra ráíratta, hogy „méreg“ Alig pár nap múlva megesett, hogy Jemsetinek egyik kegyvesztett felesége bánatában öngyilkos akart lenni és hogy e szándékát végrehajtsa, felhajtott egy ilyen méreggel telt kancsót. Bánata azonban csakhamar örömmé változott és amint tovább ivott, az urát is úgy fölviditotta, hogy az ismét kegyeibe fogadta. Erre az ura is hozzálátott az iváshoz és többé nemcsak hogy nem lett beteg tőle, hanem feleségét még szebbnek találta. Amikor mámorát kialudta, fűnek-fának elbeszélte, hogy milyen isteni italt lehet szűrni a szőlőből. Nem kevésbbé érdekes az a monda, amely szerint Észak-Amerikát hajdanában Vinlandnak (Borföl) neveztek. Ugyanis Észak-Amerika partjait normann hajósok már jóval Columbus előtt ismerték. Erik normann király fia, Leif volt állítólag az a szerencsés, aki Kr. u. 1000-ben már fölfedezte az uj partokat és ő nevezte el Vinlandnak, mert kísérője a német Tiskol, amikor partra szálltak, azt mondta neki, hogy itt éppen úgy, mint hazájában bor terem. Németországban ugyanis már a harmadik század óta termeltek bort. Probus német császár volt az, aki Kr. u. 230-ban a Rajna mentén az első szőlőtőkét ültette. Az első szőlőtelepek Worms, Mainz hegyein keletkeztek. Nagy Károly németcsászár pedig egyik leglelkesebb terjesztője volt a szőlőművelésnek Rüdesheim már 864-ben szőlőhegyekkel volt körülvéve, XI. század vége felé ültették be szőlővel a hires Johanisberget. Elsült revolver. Lukács Kálmán helybeli lakatos iparos egy 6 lovetü revolvert vitt Koncz István kovácsmesterhez reperálás végett és állítólag sem Koncnak sem a fiának nem mondta meg, hogy a hatlövetű revolvernek öt tartálya töltve van. A fiatal Koncz fiú elég vigyázatlan volt és nem nézte meg a revolvert és babrálni kezdett vele, mire a revolver, hogy, hogy nem elsült és a fiú balmutató ujjának tenyere felszínén az első újhegy fölött olyan súlyos zuzódásos sebet ejtett, hogy az inak is megsérültek. Szerencse, hogy a fiú a revolver elsülésének pillanatában, hogy-hogy nem a revolver csővével majdnem párhuzamosan tartotta az ujját és igy az csak erősen zúzódott. Ha azonban az uj a tenyér felé lett volna be- görditve, menthetetlenül elvitte volna a löveg. így hosszasan és minden utó következmény nélkül meggyógyul. A pofon veszedelmei. Egy müncheni professzor egybeáilitotta azokat a megfigyeléseket, amelyeket több, mint 300 esetben a pofonok által okozott fülsérülésekről egybegyüjtött. A pofont rendszerint a jobb kézzel adják és a bal fül környékét éri. A fül sérülése itt csak akkor támad, ha különböző mommentumok egyesülnek. Elsősorban szükséges, hogy a hallócsőnek, ha csak egy pillanatig tartó légmentes elzárása történjék. Elég ilyenkor, ha csak egy ujj kerül is a hallócső elé. A hallócsőben lévő levegő oszlop kiterjedése erre hirtelen megváltozik és össze lesz sűrítve. Az ily kép összesüritett levegő iparkodik ismét szétterjeszkedni és minthogy ebben azok által meg van gátolva, a dobhártya és a halló-csontocskákra nyomul. Ilykép megtörténhetik, hogy a dobhártya beszakad, vagy a halló-csontocskák erős rezgése folytán, maguk a halló igegek szenvednek. Ebből erős és tartós hallási zavarok támadhatnak. Ártalmassá válhatik ezenkívül a rázkódás is, amelyet a koponya az ütés folytán szenved. Szerepe van itt a hirtelen meglepetésnek is. Egyébiránt a fül, amely a pofon által súlyosan szenved, gyakran amúgy sem volt egészséges. Természetesen ez a tettesre nézve enyhítő körülményt nem képez. Járványos időket élünk. Alig szűnt meg a nagysomkuti kanyaró járvány, mely rövid 6 hét lefolyása alatt, mintegy 30 esettel volt képviselve, amelyeknek azonban hála a gondviselésnek mindegyike meggyógyul, pláne 24 esetben a nélkül, hogy valamely utóbaj pl. fülfájás, vagy süketség visszamaradt volna s már ismét két községben lépett fel heveny, fertőző bánta- lom, nevezetesen Hosszufaluban igen enyhe fültőmirigylob, S.-M.-Berkeszen tiphus. Tekintettel arra, hogy úgy Hosszufaluban, mint Berkeszen, iskola fertőzés történt a jár. főszolgabiró az iskolákat becsukatta és egyben elrendelte az iskoláknak formális fertőtlenítését, kimeszelését kisuroltatását, az iskolaudvarnak, környékének és a kutaknak alapos rendbenho- zását és kitakarítását. Kötelességévé tétetett továbbá a lakosságnak, hogy minden újabb megbetedést a községi elöljáróságnak azonnal jelentsen be, hogy az óvó és gyógyintézkedés mielőbbi foganatosítása tárgyában sürgősen jelentést tehessen felettes hatóságának. Az önmegóvás érdekében ajánljuk mindenkinek, hogy étkezés előtt kezét szappanos vízzel alaposan mossa meg, száját és torkát öblítse ki. Felforrt és lehevitett vagy ásvány vizet igyon, s kerülje a meghűlést és étrendi kihágásokat. Különösen rá kell a mondottakra szoktatni a gyermekeket, mint akik nagyobb dispositióval bírnak. A szappanos viz hatása a virágra, A Természettudományi Közlönyben olvassuk! A szappanos viz virágnak és általában kerti növények locsolására nem ajánlatos, mert semmiféle növényi táplálékot nem tartalmaz, sőt ha a viz nagyobb mértékben szappanos, lúgos, maró hatásánál fogva ártalmas is lehet. Használható azonban az olyan mosdó vagy fürdő viz, amelyben csak kevés szappan van föloldva, de ennél is óvakodni kell, hogy kényes növény ne kapjon sokat ebből a vízből. A szappanos vizet a levéltetvek irtására használják. A szappanos vízhez ilyen célból még quassis forgácsot főznek és a növényt száraz, de borult időben megpermetezik. Ä növényt a napnak közvetet- len a permetezés után kitenni nem jó. Az ágymelegitó használata. Még öregszüleink ismerték és a régi háztartások kamráiban még ott lelhetjük azt a szerény kis eszközt, amely a legújabb orvosi vélemények szerint nagyon is hozzájárult a nyugodt és jó alváshoz. Az ágymelegitő-palackról szólunk, amelyet megint használni akarnak. Van sok ember, aki nem tud aludni, ha az ágy hideg és mig a hideg test átmelegszik, az álom kimegy a szeméből. Nagyon egyszerű eszköz az ágymelegitő és úgy látszik, minden téren beáll a visszahatás a tulságig vitt edzés ellen. Még nemrég azt tartották, hogy egészséges a fütetlen szoba és ma újra melegítjük az ágyat. Verekedés Gyökeresen. Folyó hó 6-án reggel Cziczán Mihály gyökeresi lakosnak lova bebi- tangolt Dorke Tódor szintén gyökeresi lakos kertjébe, a hol az egyik kalangya szénát mohó étvággyal igyekezett kikezdeni. Dorke Tódor 18 éves fia, Dorke Vaszalika a kárttevő jövevényt előbb ijesztgető rászólásokkal akarta a kertből kitessékelni, de mivel a hívatlan vendég sehogysem akart a potyafalatozástól megfosz- tattni, a fiú kötőféket tett a ló fejére s a kertből kivezette. Cziczán Mihály már ekkor lélekszakadva kereste eltűnt lovát s mikor meglátta, hogy azt Dorka Vaszalika kötőíéknél fogva vezeti az utczára, hirtelen a fiúnak esett, a kötőféket kiragadta a kezéből és egy nála levő bottal dühös szidalmak között végig vágott a fiú fején, mire az vértől elborítva a földre esett. Orvosi vélemény szerint Dorka Vaszalika sebe 20 napon belül gyógyuló repesztett seb a baloldali falcsontot boritó lágyképleteken. Az önbiráskodó Cziczán Mihály ellen Dorka Vaszalika apja megtette a feljelentést s igy az ügynek a bíróságnál lesz a folytatása. CSARNOK. Házastársak. Nincs nekem már mondani valóm, Ajkam hallgat, a szemem hideg Úgy megyünk, mint két idegen ember, Megyünk neki — a nagy semminek. Egymás mellett visz az életutunk, Pedig egymáshoz nem tartozunk. Legjobb vón’ már, ha a temetőbe Vinne minket bánatos utunk. Hej, ki hitte volna amaz estén, Nászunk estélyén, hogy igy leszen? A szivünkből felcsapott az égig, Mindenható boldog szerelem! Jéggé fagytak ama büszke lángok, Hová lett a szerelem, a vágy? Hordjuk, hordjuk házasság keresztjét, Mind fagyosabbak lesznek az esték, S igy várjuk a megváltó halált. Rósz időben. Guglielmó: Ez mégis csak szemtelenség! Barbara: (Néz és hallgat.) Guglielmó: Ilyen időben több kocsit is járathatna ez nyomorult villamostársaság! Barbara: (Néz és hallgat.) Guglielmó: Senkisem panaszkodnék miatta!
