Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-25 / 47. szám
4 1906. november 25. veiben levő arcképpel kétségtelenül megállapítható. De továbbá az ellenőrzésnek ezt a módját a vasúti jegyvizsgáló kalauzok is követhetnék, amely esetben majdnem ki lenne zárva a más személyére szóló útlevelekkel való kivándorlás. Csaknem feleslegesnek tartják ezek után megindokolni, hogy a kötelező arcképes útlevél mily nagy mértékben korlátozná a legjobb munkaerők kivándorlását s mennyire megkönnyítené az útlevelekkel való visszaélés bo- nyadalmainak tisztázására hivatott járási hatóságoknak más irányban kifejtendő intenzivebb tevékenységét. Bizton hisszük ugyanis, hogy a belügyi kormány a kivándorlás szűkebb korlátok közé szorítására irányuló munkájában irányelvül fogja tekinteni; hogy a kivándorlás lehetőségét olyképen nehezíti meg, hogy nemcsak megköveteli az utazáshoz szükséges költség felmutatását, hanem miután ma már ebben is nagy segítségére vannak az egyes ügynökök, különösen a szegényebb sorsú népnek felfognak állítani olyan megszorító korlátokat is, amelyek az útlevél megszerzését fogják drágábbá és nehezebbé tenni. Tapasztalataink vannak ugyanis arról, hogy az útlevél kiállításáért a vagyonosabb osztály részéről fizetendő dijat is számosán igen soknak tartják. Pedig még annak mérvét is lehetne fokozni s ha e mellett tejesen uj arcképet lesznek kötelesek a kivándorlók felmutatni, aminek az előállítása szintén költségbe kerül, különösen a szegényebb s tehát a napszámos néposztály hova tovább vissza- riadn a kivándorlás özönétől, kiváltképen pedig attól, hogy másnak nevére szóló útlevelet használjon a maga céljaira. Ebben pedig minden kétséget kizáró módon megakadályozná őket az arcképes útlevél. Rövid vonásokban előadott javaslat ez, amelynek megfontolására és életbeléptetésére a belügyi kormányt hivatottnak tartjuk. Kedves József. HÍREK. November 24. Személyi hirek. Dobos László csendőr őrnagy Kassáról közzégünkben időzött a hol a szokásos szemlét úgy helyben mint a járás többi Örsein megtartotta. — Simkó Géza m. kir. pénzügyi fogalmazó a „Nagykároly és vidéke“ szerkesztője az adóbehajtás ellenőrzése végett községünkbe érkezett. Eljegyzés. Vámfalvi Sándor helybeli lakos az Első Kővárvidéki Műgőzmalom és Olajgyár Vámíalvi Sándor és társa cég beltagja, eljegyezte Borgida Dezső szatmári lakos kedves és szép leányát Margitot. Körorvos választás. Érendréd községben folyó hó 14-én megejtett választás alkalmával körorvosul egyhangúlag dr. Aczél Sándort választották meg. Pályázat. A felsőbányái jegyzői állásra f. évi december hó 2-iki határidővel pályázat van hirdetve. A pályázók a szükséges okmányokkal felszerelt kérvényeiket december 1-ig Felsőbánya polgármesteréhez adhatják be. Az álással 1200 korona törzsfizetés. 200 kor. lakpénz, 217 kor. 60 fillér tüzifapénz, a folyó év és 1907. évre is megállapított, de bármikor elvonható 400 kor. fizetés és 100 kor. lakpénzpótlék jár. Az állás nyugdíjjogosultsággal jár. Őskori leletek Szinérváralján. Vende Aladár, a most készülőben levő „Szatmárvármegye monographiája“ cimii munka szerkesztője a napokban érdekes ásatásokat rendezett Szinérváralján, mely alkalommal gazdag kő- és bronzedényeket találtak, a legkülönfélébb alakokban, továbbá különféle eszközöket s szerszámokat. — Mint értesülünk. Sárközön, Apában, Aranyos- megyesen az ásatások alkalmával sok erdekes őskori tárgyakat, u. m. fejszéket, csákányokat stb. találtak. Az érdekes leleteket Vende gondosan összegyűjtötte s azokról a megjelenő könyv számára fényképfelvételt eszközölt. Memorandum. Nagybánya város törvényhatóságának visszaállitása érdekében megindult mozgalom folytán a közgyűlés által nem régiben kiküldött bizottság munkálatait befejezte s dr. Vass Gyula ügyvéd által szerkesztett és már beadott terjedelmes memorandumban számol be a közgyűlésnek. Terméskő eladás. A nagybányai-kolozsvári állami közút 23.900-400 km. (nagysomkuti lejtőn) közt levő 35 sz. áteresznél lerakott 7 köbméter s 10 kor. 50 fillérre becsűit török- fnlusi terméskő f. évi november 28-án délelőtt 10 órakor a kelyszinéniárverés utján a legtöbbet Ígérőnek elfog adatni. Megszűnt sertésvész. A kisfentősön uralgott sértésvész miatt elrendelt zárlat alispán által e hó 10-én íeloldatott. Kérelem. A marosludasi róm. kath. egyház gondnoksága az alábbi kérelemmel lapunkban való közlésére kért fel bennünket: A marosludasi róm. kath. fiók hitközségnek majdnem négy évtized óta az volt a legforróhb vágya, hogy Isten dicsőségére és a hívek lelki vigasztalására templomot építhessen. Évek hosszú során át összetakaritott pénzünkkel a templom- építéshez hozzá is fogjunk, de azt befejezni és belsejét berendezni szivünk nagy fájdalmára nem vagyunk képesek, mert az utolsó fillérünk is elfogyott és minden jövedelmi forrásunk kiapadt. Miért is nagyméltóságu és Főtisztelendő gr. Majáth G. Károly erdélyi püspök urnák 5939 — 1905. és a nagyméltóságu Belügyminiszter urnák f. évi 22557. sz. kegyes engedélye alapján azon tiszteletteljes kéréssel folyamodunk, hogy kegyes adományával kitűzött szent célunkhoz hozzá járulni kegyeskedjék. A legcsekélyebb adományt is hálás szivei fogadjuk és buzgó imánkban szüntelen kérni fogjuk az Ur Jézus Krisztust, hogy minden nemes szivü adakozót bőséges kegyelmében részesítsen. Marosludas, 1906. november hó. Hódolatteljes tisztelettel Dr. Bignio Béla egyház gondnok, Kacza István lelkész. Érdekes számok. Az országos statisztikai hivatal most adta ki az 1906. szeptember hónapjára vonatkozó adatokat. Ezekből látjuk, hogy a népesedési statisztika örvendetes gyarapodást mutat. Népesedés. 1906. szeptember havában 69,568 gyermek született élve a magyar birodalomban, az elhaltak száma pedig 36,768-ra rúgott, a természetes szaporodás tehát 26,800. A közölt számokból a társországokra esett 8536 élveszületés, 4701 halálozás és 3835 főnyi szapo- rooág. Az előző év szepiember havi eredményeivel szemben az 1906. évi szeptember jóvál kedvezőbb eredménynyel zárult. A születések száma 3855-tel több volt 1905, évi szeptember havához képest, a halálozás ellenben csökkent 4663-mal, úgy, hogy a szaporodás 8518-al múlja fölül a múlt évi szeptember szaporodását. Még kedvezőbbnek mutatkozik az igei eredmény, ha az eddig elmúlt 9 hónap adatait hasonlítjuk össze a múlt év megfelelü időszakának adataival. A f. év első 9 hónapjában ugyanis 17,158-al kevesebb volt ugyan a születések száma, mint a máit év első kileuc hónapjában, a halálozások száma azonban 65,606-tal csökkent, úgy, hogy a természetes szaporodás 48,748-al haladja meg a tavalyi első 9 hónap szaporodását. Népiskoláink. Szatmár vármegyében ez évben 401 elemi iskola volt 581 tanítóval, magyar ____________KÓV ÁR VIDÉK _________ ta nnyelvű 255, vegyes 77, tiszta román 69. 1904-ben volt 16 állami iskola, 3117 mindennapi és 1156 ismétlő iskolakötelessel; az iskolák fenntartása 109,300 koronába került; a folyó évben már 37 községben volt állami iskola 8469 mindennapi és 2097 ismétlő tankötelesek. Miért kell a bort seprőjéről lefejteni? Beszélgetés közben sokszor hallottam, hogy a borseprő adja meg a bornak zamatját és erejét; ez azonban egy régi elavult és semmi alappal nem biró nézet, magyarán kimondva: nem igaz. Mint már említettük, a borseprő főképen a borból leülepedett élesztősejtek tömegéből s a borból lerakodott más salakból áll. Valamint minden növényi anyag hosszabb idő alatt rothadásba megy, úgy a borseprő is lassanként feloszlik, rothadásnak indul, a bor megtisztulását hátráltatja, felbomlása kezdetén a bornak sajátságos kellemetlen izt ad, hosszabb idő alatt pedig a bor megfordulását is okozhatja. Azért tehát a borseprőről, mely munkáját, t. i. az erjedést elvégezte, s amelyre már a bor további fejlődése, érése érdekében többé szük- j ségünk nincs, s amely ekkor már a bort inkább rontja, mint javítja, a bort annak idején, azaz a megtisztulása után azonnal és okvetlenül le kell fejteni. Elitéit nócsempész. Mármarosvármegyében a kivándorlás ürügye alatt űzött leánykereskedés az utóbbi időben ismét élénkülni kezd. Különösen a zsidó leányokat szállítják nagy számban Amerikába, hol ercskölcstelen nyilvános házakba helyezik el őket. A máramarosszigeti határkapitányság több ily nőcsempészeti ügyben nyomozván, sikerült fogást csinálni. A napokban ifj. Dr. Mihályi Péter határszéli rendőrkapitány a felső-vissói kirendeltség vezetője Havasmezőn, ahol Stern Máriát tetten érte, amidőn több Havasmezői felső-visói és máramarosszigeti fiatal leányt akart Amerikában tartózkodó bátyjával közösen nyitott vendéglőjükbe kicsempészni. A kiszöktetni szándékozott leányokat a szülőkhöz visszavitték, Stern Máriát pedig 15 napi fogházra és 200 korona pénzbüntetésre ítélték. Harc a tüdóvész ellen. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter leiratában sürgős intézkedések tételére hívja fel a törvényhatóságokat a tüdővész terjedése ellen való védekezés céljából. Sokkal pusztitóbb ez a betegség — úgymond a miniszter a leiratában — a közönséget rémületbe ejtő pestisnél és koleránál, amelyek rohamosan lépnek fel s aztán évtizedekre eltűnnek; mig a tüdővész szakadatlanul nemcsak pusztít, hanem a fertőző csiráinak elszóródása folytán még terjed is. Hogy a tüdővész ellen való szigorú küzdelem milyen fényes eredménynyel jár, azt Anglia- és Franciaország példája igazolja. Ennek a példának a nyomán a főváros és a többi városok feladata lesz, hogy a tüdővész és általában a fertőző betegségek ellen a legerélyesebb intézkedéseket tegye meg. Fősulyt a betegek elkülönitésére kell fektetni, valamint a szakszerű fertőtlenitésre. Gondoskodni kell szabályrendeletileg arról, hogy a közönséget a fertőző betegségek veszedelmes voltáról felvilágosítsák. Gondoskodni kell járványkórházak felállításáról olyan veszélyes fertőző betegségben szenvedők részére, akiknek a rendes kórházakba való felvétele a többi beteget veszélyeztetné. Ez nem fog nagy terhet róni a városra, mert a költségek felét az országos betegápolási alap fedezi. Felhívja a miniszter az összes városokat, hogy az ily irányú szabályrendelet megalkotásáról gondoskodjék s azt az év végéig hozzá felterjeszsze jóváhagyás végett. Figyelem! Felhívjuk olvasóink szives figyelmét, Morvay Gyula, lapunk jelen számához csatolt körlevelére. Házvétel. Dr. Goldstein Ármin helybeli orvos megvette Eötvös Róbert erdődi főszolgabírónak községünkben levő házát 11.600 koronáért. Legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok. A napokban tette közhírré a vármegyei igazoló választmány a legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok névjegyzékét azzal, hogy az ellen a közhírré tételtől számított 15 nap alatt felebbezés adható be. Járásunkból a névjegyzékben az alábbiak vannak felvéve: gróf Teleki László Gyula Hosszufalu 8119 K 70 f, gróf Teleki János Koltókatalin 2175 K 19 f, gróf Teleki Sándor Nagysomkut 1752 K 34 f, Hirsch Náthán Nagysomkut 1047 K 52 f, Marosán László Pribékfalva 677 K 60 f, Nyilván Miklós Nagysomkut 652 K 88 f.
