Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-11-04 / 44. szám

1900. november 4. KŐVÁRVIDÉK 8 még azon körülmény is, hogy gyermekeinknek megengedünk sokat enni. A gyermekeknél elő­forduló gyors elnyelése az eledeleknek legin­kább a szülők figyelmetlenségére vezethető vissza, kiknek még arra is kell szigorúan ügyelni, hogy a rendes étkezési időn kívül a gyermekek ne egyenek. A főfájás okainak harmadik csoportja leg­nagyobbrészt az iskolát terheli. A gyermekorvos szerint elsősorban az oktatásnak a korai reg­geli órákban való siettetés által nem lehet alapos, amely hiányosság még egyébb visszás állapotokhoz is vezet. Különösen télen az okta­tásnak reggeli 8 órakor való megkezdése na­gyon korai nemcsak, hogy a gyermekekre nézve nem előnyös a korai felkelés, de előfordul az is, hogy a gyermekek megjelenésekor az isko­lában, az iskolatermek még nincsenek eléggé fűtve és a világosság sem alkalmas még az oktatás megkezdéséhez. A szemek tulterhelte- tése főfájást okoz. A szellem tulterheltetése még inkább jár ezen bajjal. A gyermekek szel­lemi tulterheltetését az iskolában általában véve nem anynyira a tananyag sokasága okozza, hanem inkább annak nem alkalmas beosztása. A tulterheltetéshez hozzájárulhat még azonkívül a tanórák helytelen beosztása is, ha például a nehezebb és könnyebb tantárgyak nem váltják föl egymást helyes és kellő fölosztásban. A gyermekek szellemi tulterheltetése azon­ban maguk a szülők által is annyira gyarapit- tattak, hogy ez eljárásuk gyakran ideges fej­fájást okoz. Elsősorban- a zene az, melynek gyakorlásához különösen a leánykák tulzsenge korban és a kellőnél több időn át késztetnek szülőik által; továbbá leginkább a jobb körök­ben nem ritkán előforduló magánórák idegen nyelvekben, vagy más az iskola keretén kívül álló tantárgyakban. A szellem netaláni tulter- heltetésének ellensulyzását a test kiképzésé­ben kell keresnünk, de ügyelnünk kell arra, hogy az egyik vagy másik alkalmas testgya­korlat ne fajuljon el sporttá. Egyéb okok, melyek ideges főfjást okoz­nak, az orr, a fülek, a szemek, a fogak és torokmegbetegedése. Mindebből látjuk, mily szá­mos indító oka van a főfájásnak és, hogy a gyermekeink felnevelése mily sokféle irányban követeli figyelmünket és folytonos éberségün­ket. Ha tehát saját gyermekeinkkel jót akarunk, úgy azokat éppen iskolai éveikben kell legna­gyobb figyelemmel kisérnünk. Különösen fon­tos, hogy a tanítóknál megtudakoljuk a gyer­mek szellemi tehetségét és felfogását, mert fel­fogásától függ, hogy szabad-e a gyermeket az iskolai köteles munkáján kívül még magántan­tárgyakkal, nyelv és zeneoktatással terhelni. Gyakran mondjuk a gyermekeket lustá­nak, hanyagnak, ösztökéljük folyton munkára, pedig visszamaradásának igazi oka testi gyen­geségében rejlik. Jó információ tehát a gyer­mek állandó tanítói részéről, kik leginkább vannak hivatva szellemi tehetséget megitélni, mindig a legjobb útmutatást fogja adni gyer­mekeink szellemi nevelését illetőleg és sok baj­tól fogja azokat megóvni. Szóval a szülőnek kell — mint a gyer­mek direkt nevelője figyelemmel lenni a gyer­mek képességei és tehetsége iránt és ezeknek latbavételével kell helyes és céltudatos irány­ban nevelni. Doktor. Az iparfejlesztés. Az iparfejlesztési törvény, melyet most fogadott el a törvényhozás, joggal tölthet el a legszebb reményekkel. Iparfejlesztés eddig is volt ugyan nálunk, de kisszerű és tervszerűtlen. Egyes miniszterek szimpátiájától, egyes befo­lyásos politikusok közreműködésétől függött az iparvállalatok állami támogatása, amelyben aránylag igen kevés iparvállalat résiesül és bármikor az illetékes tényezők kénye-kedve szarint megvonható volt. így történt, hogy az államilag szubvencionált iparvállatok fele érdemtelen volt a támogatásra és úgy az állam az iparfejlesztés terén korántsem terjesztette azt a missziót, amelyet teljesítenie kellett volna. Pedig régi igazság nálunk az, hogy állami támo­gatás nélkül a magánvállalkozás intenzív gyár­ipari alkotásokra nem képes részint a tőke, részint a magánvállalkozási kedv hiánya miatt. A magánvállalkozást ugyanis; megbénítja az osztrák verseny, amely szabadon graszszál hazánkban. Mindezeknél fogva nem lehetett másként, csak törvényhozási utón az iparfej­lesztés kérdését alaposan megoldani. Ezen törvény értelmében mindazon uj gyárak és egyáltalában mindazon iparvállatok, melyeknek állami támogatásra szükségük van s amelyek erre érdemesek, az állami támogatásban része­sülhetnek. Ez egy oly vívmány, mely óriási haladást jelent a múlttal szemben. Mindazon rosszakaratú kritika dacára, melyben bizonyos oldalról az iparfejlesztési törvényt részesitették ez meg fog felelni a célnak. Joggal bizhatunk abban, hogy a kötelező állami iparfejlesztés uj szárnyakat fog adni a munkának, elsősorban a gyári munkának. Sok száz millióról van szó, olyan milliókról, amelyeket produktiv munkákba fognak befektetni és amelyek nyomán uj kere­set, uj élet fakad, amely befektetésnek ered­ménye az kell, hogy legyen, hogy 1917-ben, midőn az önálló vámterület meg lesz, élni is tudjunk ezzel a háromszáz esztendő óta nélkü­lözött állapottal. Dacára a mi aránylag oly kicsiny iparunk­nak, Budapest mégis Európa egyik legjelenté­kenyebb ipari városa. Épen azért joggal elvár­hatja az ország, hogy az iparfejlesztési törvény által nyújtott kedvezményekben a kormány elsősorban a vidéket fogja részesíteni. Azt a vidéket, amelyet a nemzeti élet fellendülése óta elhanyagoltak azért, hogy minden jót és minden szépet a fővárosnak adhassanak. Büszkék is vagyunk a mi szép fővárosunkra, de azt tartjuk, elég volt már a dédelgetésből. A nemzet élet­erejét ne aknázzuk ki egyedül a főváros javára, de jusson ebből a centrumból valami a vidéknek is. Termőföldben, ércekben, fákban, anyagban gazdag hazánk mindenfelé rendelkezik olyan vidékekkel, amelyek bizonyos iparágak megho­nosítására kiválóan alkalmasak. Ezek a kiválóan alkalmas területek parlagon hevernek; sem bányákat nem nyitnak, sem gyárakat nem emel­nek. A kik az iparfejlesztési pénzek felett ren­delkeznek elsősorban ezek elhagyatott vidékek felé irányítsák figyelmüket és tegyék lehetővé, hogy iparvállatok keletkezzenek itt. Amidőn az állam el van szánva rá, hogy ily jelentékeny összegekkel fogja segélyezni az uj iparvállatokat, kevésbbé van szükség külföldiek alapításaira. Ha a becsületes és hozzáértő magyar vállalkozást kellő mértékben fogja támogatni az állam, akkor rövid néhány esztendő alatt virágzó nagy magyar gyáripar lesz, amely az osztrák versenyt nagy mértékben ki fogja szorítani és az önálló vámterület életbeléptetése után, azt teljesen pótolni is fogja tudni. Ha diszkréten és becsületesen fognak élni diszkrécionális joggal, az iparfejlesztési törvény nyomán áldás fog fakadni. HÍREK. November 3. Tisztelettel kérjük., hogy lapunk jelen, számúhoz csatolt posta xitalványon ki­tüntetett hátralékos előfizetési dijjat most lehetőleg postafordultával megküldeni szíveskedjék, hogy mi is fedezhessük a lap előállítási költségeit. Csak egy virágszálat! Esdve kérjük a mi jó közönségünket, hogy rója le azt a szent vámot, amelyet a szegénysorsú tüdőbetegek megmen­téséért tőle kérnek. Ne dobják el azt a befi­zetési lapot vagy utalványt, melyet a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület (Budapest, IX., Lónyay-utca 47. sz.) a napokban szétkül­dött és ha valóban csak egy virágszál váltság­díját is, de küldjék el. Azt mondja Mikszáth, hogy még most is siratjuk a mohácsi csatát, ahol 25.000 magyar veszett el és közönnyel, ölbe tett kezekkel, siváran nézzük ennek a derék egyesületnek fáradhatatlan tevékenységét, melylyel minden évben annyi magyart tudna megmenteni, ahány a mohácsi csatasikon elvér­zett, ha a közönség a halottaknapi koszorúból egy szál virág árát valóban elküldi. Fogja el a sziveket az emberszeretet meleg érzete é« ha nehány krajcárral is; de áldozzunk! Nem szabad a magyarnak pusztulnia! Filléreket vagy koronákat egyforma mélységes hálával fogad a József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület, mely az ország minden tájáról, tehát tőlünk is vesz föl majd gyógyitóházában (már épül az első) betegeket. Rákóczi ünnepély községünkben. Községünk is, mint az ország minden része ünnepélyt rendezett Rákóczi és bujdosó társai szentelt hamvainak hazaszállítása alkalmából. Már október 27-én délelőtt tűzte ki a lakosság a nemzeti- szinü lobogókat házaikra, továbbá a főszolgabírói hivatal, kir. járásbíróság, róm. kath. templom, községháza, az állami iskola és a többi középü­letekre. 29-én délelőtt 8 órakor Veszprémi Sándor r. kath. plébános gyászistenitiszteletet tartott, amelyen a főszolgabírói hivatal, kir. járásbíróság, kir. adóhivatal, községi elöljáróság és a m. kir. pénzügyőrség testületileg vett részt. A templomból az egész közönség az állami iskolába ment, ahol az állami iskola tanítói kara rendezett igen szépen sikerült ünnepélyt. Az ünnepélyt egy kuruc dal nyitotta meg amelyet Szűcs Gyula, Zsilinszky István, Hirsch Sándor és Virányi Ferenc énekeltek. Ezután következett Veres József állami iskolai igazgató igen szép és nagy hatást keltő emlékbeszéde. Ezután a közönség énekelte a hymnust. Utána ismét kuruc dalt énekeltek. Ezt követte Mikes keservének Rákóczi sírján: szavalta Zsilinszky István állami tanító. Végül a Rákóczi induló, mely után a közönség eltávozott. Este •/* 6 árától '/a 7 óráig a községben levő összes házak ablakai kivoltak világítva, némely helyen a Rákóczi képe az ablakokba helyezve, ami igen impozáns látványosságot nyújtott. Takarékpénztárak egyesülése. A Szinérváraljai Takarékpénztár Részvénytársaság legközelebb egyesülni fog a Szatm árvármegyei takarékpénz­tárral. Az egyesült takarékpénztárak Szinér- váralján fiókot nyitnak. A harmadik egyetem és Debrecen. Szerdán Veszprémy főispán elnöklete alatt nagy érte­kezlet volt, amelyen kimondták, hogy rendkívüli közgyűlést hivatnak össze, a harmadik egyetem létesítése ügyében és lehetőleg fél millió koronát szavaznak meg annak létesítésére. Mozgalmat indítanak, hogy az egyletek és bankok nagyobb összeggel járuljanak hozzá. A kormánynál sür­gősen eljárnak, hogy Debrecen nyerje el a harmadik egyetemet. Kereskedők és iparosok figyelmébe. A buda­pesti jobbparti üzletvezetőség 2400 kgr. kötél­áru szállítására irt ki pályázatot. Ajánlatok november 15-ig nyújtandók be. Lemondás. Gróf Berchtold Arthur és Kende Zsigmond vármegyei közigazgatási bizottsági tagok ebbeli állásukról lemondottak. Országos vásárok. Feketeardón november 5, és 6-án; Visken november 5, és 6-án; Kraszna- bélteken november 6-án; Királyházán november 7 és 8-án; Munkácson november 12 és 13-án; Tisza-Ujlakon november 14 és 15-én; Csen- gerben november 16-án. Gondatlanság által okozott emberhalál. Nap­nap után történnek szerencsétlenségek a szülők vigyázatlansága és gondatlansága folytán. Ilyen eset történt legújabban Nagynyiresen október 30-án Pop János a Gyorgyika házában, ahol ennek 4 éves György nevű gyermeke magára hagyatva a szobába játszott és a tűzhelyen volt fazekat forró lúggal magára húzta. A reá ömlött forró lúg következtében oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy f. november hó 1-én iszonyú kínok között meghalt. Országos vásár. Községünkben a legköze­lebbi országos vásár f. november hó 7. és 8-án fog megtartatni és pedig 7-én szerdán barom­8-án csütörtökön pedig kirakóvásár. Kanyaró járvány Csolton. A szomszédos Csőit községben is fellépett a kanyaró betegség. A múlt hét folyamán 18 megbetegedési eset for­dult elő. Lépfene Kóvár-Hosszufaluba. Décse László hosszufalusi lakos udvarán egy tehén elhullott, ennek okául lépfene állapíttatott meg. Ez okból nevezettnek udvara zár alá helyeztetett.

Next

/
Thumbnails
Contents