Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-04 / 5. szám
2 KO VAR VIDÉK 1906. február 4. alkalom bőven e vidám napokban meg emlékezni azokról, kiknek szemeit a vakító fény, a csillogás-villogás bántaná; ellenben jól esnék látniok egy-egy szolid, halvány sugarát, mely bevilágítana korom fekete hajlékukba és reményt fakasztana szivükben, lelkűkben. A gyermekek idegessége. Napjainkban nagyon terjed a panasz gyermekeink ideges főfájása iránt. Dr. Bresgen ezen jelenség okait négy csoportba osztja. Az első csoportba számítja az agy és agybőrnek betegségeit, a mint ezek felnőtteknél és gyermekeknél előfordulnak A második csoportba számítja az általános testi gyöngeséget, előidézve részben rósz nem elégséges és rendetlen táplálkozás által. Ide számíthatók továbbá különféle emésztési zavarok is. Ez utóbbiak oka legtöbb esetben a tápanyagok elnyerése, anélkül, hogy azokat kellően megrágnák, mi gyermekeknél nem épen ritka jelenség. Ehhez járul még azon körülmény is, hogy gyermekeinknek megengedünk sokat inni. A gyermekeknél gyakran előforduló gyors elnyelése az eledelnek leginkább a szülők figyelmetlenségére vezethető vissza, kiknek még arra is kell szigorúan ügyelni, hogy a rendes étkezési időn kívül a gyermekek ne egyenek. A főfájás okainak 3-ik csoportja a legnagyobb részt az iskolát terheli. Dr. Bresgen elsősorban az oktatásnak a korai reggeli órákban való siettetés által, nem lehet eléggé alapos, a mely hiányosság, még egyébb visszás állapotokhoz is vezet, különösen télen az oktatásnak reggeli 8 órakor való megkezdése nagyon korai, nemcsak, hogy a gyermekekre nézve nem előnyös a korai felkelés, de előfordul az is, hogy a gyermekek megj jelenésekor az iskolában az iskolatermek még nincsenek eléggé fűtve és a világosság sem alkalmas még az oktatás megkezdéséhez. A szemek tulterheltetése főfájást okoz. .n szellem tulterheltetése főfájást okoz. A szellem tulterheltetése még inkább jár ezen bajjal. Dr. Bresgen véleménye, hogy a gyermekek szellemi tulterheltetését az iskolában általában véve nem annyira a tananyag sokasága okozza, hanem inkább annak nem alkalmas beosztása. A tulterheltetéshez hozzájárulhat még azon kívül a tanórák helytelen beosztása is, ha pl. a nehezebb és köny- nyebb tantárgyak nem váltják fel egymást helyes és kellő felosztásban. Az előadó rósz beosztást lát abban az általános újításban is, hogy már a középiskola első éveiben a 10 — 12 éves gyermekek folytatólagos oktatásban részesülnek a 8 —10 óráig terjedő délelőtti órákban, a mi nagyon is alkalmas szerinte az ifjúságnál az ideges főfájás terjesztésére. A gyermekek szellemi tulterheltetése azonban maguk a szülők által is annyira gyarapittatik, hogy az eljárásuk gyorsan ideges fejfájást teremt. Első sorban a zene az, a melynek a gyakorlásához, különösen a lánykák tulzsenge korban és a kellőnél több időn át késztetnek szülőik által; továbbá leginkább a jobb körökben nem ritkán előforduló magán órák idegen nyelvekben vagy más iskola keretén kívül álló tantárgyakban. A szellem netáni tulter- heltetésének ellensúlyozását dr. Bresgen a test kiképzésében látja, de ügyelnünk kell arra, hogy az egyik vagy másik alkalmas testgyakorlat ne fajuljon üres sporttá, a mi főleg a divó biciklire nézve legyen említve. Egyéb okok, melyek ideges főfájást idéznek elő, az orr, a fülek, szemek, a fogak és a torok megbetegedése. Mindebből látjuk mily számos indító oka van a főfájásnak. Ha tehát saját gyermekeinkkel jót akarunk, úgy azokat az iskolai éveikben .kell legnagyobb figyelemmel kisérijühlí. Különösen fontos, hogy a tanítóknál megtudakoljuk a gyermek szellemi tehetségét és felfogását, mert felfogásától függ, hogy szabad-e a gyermeket az iskolai köteles munkáján kívül még magán tantárgyakkal, nyelv és zeneoktatással terhelni. Gyakran mondjuk a gyermeket lustának, hanyagnak, ösztökéljük folyton munkára, — pedig visszamaradásának igazi oka testi gyengeségben rejlik. HÍREK. Február 3. Nagyon kérjük igen tisztelt előfizetőinket a hátralékos előfizetési dij mié lő h bi befizetésére. Kinevezés. Bottlik Géza járási számvevőt a m. kir. honvédelmi miniszter tartalékos hadapród tiszthelyettessé nevezte ki. Előléptetés. Szalay Gusztáv helybeli csendőrt a csendőr kerületi parancsnokság címzetes őrsvezetővé léptette elő. Uj királyi ügyész. Lapunk egyik előző számában megírtuk, hogy Őfelsége a király Sichfler Antalt, ki az igazságügyminiszteriumban, mint albiró működött, a szatmári kir. ügyészséghez ügyészi minőségben nevezte ki. Az uj kir. ügyész azonban csak hivatali esküjét tehette le, mert szolgálattételre újból berendeltetett a minisztériumba. Most, mint a hivatalos lap e hó 23-án megjelent száma közli a szatmári kir. ügyészség vezetőjéül dr. Batsay József nyitrai járásbirót nevezte ki á királv. Petíció. Szilágycsehben 1905. február hó 16-án megtartott országgyűlési képviselő pótválasztás érvénytelenítése iránt elrendelt s 1905. évi deczember hó 21-én felfüggesztett vizsgálat folytatása 1906. évi február hó 15-én lesz. A vizsgálattal megbízott Kölcsey Sándor debre- czeni kir. Ítélőtáblái biró segédletére jegyzőkönyvvezetőül és tolmácsul ismét Mais Győző helybeli kir. járásbirósági aljegyző rendeltetett ki. Az ez évi sorozások. Bihar honvédelmi miniszter leiratot intézett a vármegyei és városi törvényhatóságokhoz, a melyben elrendeli, hogy az állandó sorozóbizottságok a fősorozás czél- jából legyenek állandó készenlétben, és pedig 1906. március 5., április 3., május 21-22. és Somát, a ki tégedet nevez apjának. Meg azt a Sneidert!^- Éppen ezt akartam — szól az iró, — hogy tudjam meg, hogy hol áll a szivedben az a singes kereskedő, a kit a legközelebbi látogatása alkalmával úgy elsingelek evvel a pipaszárral, hogy azt sem tudja, hogy te fiú vagy leány vagy! — Csillapulj, Leó — szól a nő, kendőjét megigazítva — csillapulj Leócskám, úgy árt az arcodnak, mert úgy elborzad az a szakái s meg bajuszszálaid is mind szét kezdenek állani! Csillapulj, Leócskám, nézd azt a gyermeket, hogy folynak le arcáról a könnyek! Egy percre csend lett a kis szobában, mindenki elhallgatott, csak az óra ketyeg, az is olyan sántítva lépked, mert Leó mindig megszokta igazítani, hogy ne zavarja őt, kivált akkor, midőn,a gondolatok kiapadhatatlan forrásának egyik kis ere jut költői eszébe. Ilyenkor minden nyugszik irószobájában, csak a tolla serceg hajmeresztőén, ilyenkor még a macskát sem tűri meg a szobába, mert ha lépdelni kezd, akkor a gondolat mind megakad, mint a galvanó plasztikába az áram, ha a fémet a sorból kivesszük. Egyik sem meri megkezdeni a beszédet. Leó, az iró, pepita nadrágját nézegeti, olykor felborzadt bajuszszálait igazítja meg. Frida, a kicsiny szobában hordja szét tekintetét, ha valami rendetlenséget találna, azt megigazítaná, ezzel tán megengesztelné férjét. Oda megy az íróasztalhoz és a poros papírdarabokat rendezgeti, hirtelen az iró, a még komor férj rá kiált: — Frida, hagyj békét azoknak, mert azok csak engem szeretnek! Megijed, mikor egy piros kovert kerül neje kezébe; magában mondja: az a Sneiderné levele! — Frida, kérlek az istenért, hagyd el azokat a papírokat! Frida, mintha semmit sem hallana, csak vizsgálja a leveleket, hirtelen belepillant abba a piros kovertbe. Hirtelen az iró feltalálja magát és eszeveszetten kiáltja: — Frida, az imádott tej fut ki! Bánja is az asszony, ha a tej fut is ki, csak azt szeretné tudni, hogy a tej-e az imádott vagy én ? Mindkettő, felel Leó — tán igy lerázhatom a nyakamról. Öröm riválgás között fut ki az asszony a konyhára. Hol is hagytam el, szól örömmel az iró, czeruzáját keresi az Íróasztalán. Igen — a személyeknél. Frida a neje; ez valami különös, ha megtudja, hogy mi vagyunk leírva a darabban, mit fog majd csinálni!? Én nem tudom, hogy miért jár ide hozzám az a Sneider. Valami pokoli gyanú mind azt súgja fülembe, hogy a Fridához jár és én a férj ezt bevettem a darabba; de éppen ez csinálja a bonyodalmat, hátha az nem igaz?! De akkor miért vet olyan szép tekintetet a nőmre? Hej Sneider, elverlek én téged, csak gyere ide. Hát te asszony, pokoli faj, te szükséges rósz, igy csalsz meg?! Engem az írót, kinek még most kezdenek nyílni a dicsőség virágai, kit még ezután fog az elismerés környezni, engem csalsz meg! - De nem, az nem lehet, Frida nem oly asszony, a ki mást szeretne. Hát te Leó oly féltékeny vagy, na légy okos, ne higyj a gyanúnak, hiszen az tán nem is igaz. — így töprenkedik az iró, kék czeruzáját fülétől elvéve, kezd javítgatni; ezalatt neje hirtelen visszalopódzik és hirtelen háta mögé lép és nézegeti a darabot, melyet férje oly figyelmesen olvasgat. Felbőszül, mikor látja, hogy őt a férje a színpadra vitte azzal a Sneiderrel és a kis fiával. Erőt vesz magán és olvasgatja tovább. — Jaj te Leó, azt gondolod, hogy én téged megcsaltalak. Hát azt a Sneidert mért írtad oda ? Nekem azt a szerepet adtad, hogy én megcsaltalak, és egy mást szeretek, ez még sem járja; ilyet feltételezni egy hű nőről. — Mi az, — hát itt vagy, - nem is tudtam, miért leskelődsz a hátam mögött, ez nem illik egy asszonyhoz. — Nem illik egy asszonyBúzát konkolyozni a legmagasabb árban vásárol és vetnivaló búzát ----------- illetve kitisztítás végett elvállal az ====== „Első Kővárwidéki üSőgősmalom és Qiajg^ár* -.......... . NAGYSOMBLÜTON. =
