Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-30 / 39. szám

1906. szeptember 30. 3 fontos tényezője a bortermelés, arra nézve olvasóinkat felesleges kioktatni, hiszen bárki is tudhatja, hogy a gabona mellett ez képezte főkiviteli cikkét az országnak, hogy az azért befolyt pénzen tudtunk csak valamelyes ipart teremteni itthon, a mely csekély mértékben bár, de mégis hozzá járult sok egzisztenciá­nak a kenyeret adásához. Egy évtizednél tovább sínylettük meg a természet csa­pását, de hála a Gondviselésnek és hála népünknek a szőlőtőkéhez való meleg és odaadó ragaszkodásának, még is ott vagyunk, hogy most évről-évre megújul­hatnak a régi idők kedélyes és vig szü­retei a melyek hagyományos vigassággal töltik el a hegyek szőlő termő derekát. A világhírű hegyalja megint csak ontja nedűjét, asszuboráért a világ minden tájékáról igyekszenek a vevők, hogy elárasszák vele a legmagasabb méltósá­gok ünnepi asztalait. Ez a nedv szerte viszi széles-e hazába a magyar föld áldott voltának hírét. Tudja meg a külföld, hogy Árpád népe boldog hazában él, melynek van még ezenkívül sok ki nem aknázott kincse, miket azonban ennek a földnek lakói csak akkor aknázhatnak ki, ha megfelelő eszközök is állanak rendelkezésükre. Ezen eszközök közül pedig elsősorban áll népünknek önbecsü­lése. Tudnia kell a magyarnak, hogy nemcsak a földjében van még sok, az emberiség javára válható terméke, hanem magában a magyar jellemben is van annyi megbecsülhetetlen vonás, mely felszínre kerülhet, ha kellő útmutatás, kellő erély és kellő ész vezetése alá jut. Nem kellene pusztulnia, vesznie ennek a népnek, nem kellene évről-évre mind- nagyobb számban Amerika felé vándo­rolnia, ha meg volna az országban az az ipar, mely foglalkoztathatná őket, mely kenyeret adna nekik. Ám ne térjünk ki olyan területekre, mik nem a jelen cikk keretébe tartoznak. Szóljunk még egy néhány szót a borbe­hozatalról, erről az országos csapásról, mely tetemes pénzünket, a verejtékkel megkeresett munka értékünket viszi kiíelé — Feuer einstellen! — hangzik erre min­denfelől a kommandó. Ugyanekkor, mintha a föld alól jöttek volna, két oldalt is előbukkan az ellenség és erős tűzbe veszi csapatunkat. Pár percnyi csatázás után az ütközetet elvesztettük. Mind­egyik ámul-bámul. Nem értik az összefüggést, miért hagyták abba az előttünk levő ellenség lövöldözését és igy módot nyújtottunk az el­lenségnek csapatunk leverésére. Az ezredes dühös, káromkodik. A köréje csoportosult tisz­teknek hadonázva magyaráz valamit és élénken integet a patak partja felé, a hova most lát­csöveikkel fordulnak: Mind elszörnyüködnek. Most megpillant engem és magához int. Oda­mentem. Ezredesünk megismételtette velem élőszóval az ellenségről küldött jelentésemet, azután ide adta a látcsövét, hogy nézzek a patak partja felé.- Szent Isten! Mit tettem én? Katona sapkának néztem fehér szalaggal a zöld fűre terített gyolcs darabokat, melyeket bizonyára szárítás végett terített oda egy mosónő, — Acht Tage Zimmer-arrest! — mondja az ezredes. Szalutáltam és megszégyenülten távoztam. Aznap este tudtomra adatott, hogy a ma­nőver alatt kocsi felügyelő leszek . . . Ennek az anyám fog legjobban örülni, ha megírom, hogy egy lépést sem megyek gyalog, mert kocsifelügyelő lévén, a manővert átkocsikázom. Oergely niklós. * ebből a hazából. Adjunk hálát a minden­hatónak, hogy ez idén is jó szüret lesz és igy gátat vethetünk az áldatlan bor behozatalnak, a mi ellen már azért is kell állást foglalnunk, mert ezzel sokféle hamisított bor kerül az országba, a mi azután azért is veszedelmes, mert ezen a példán okulva, sok magyar kereskedő is hasonló módon gyarapítja majd üzleti tőkéjét. Használjuk fel tehát a vidékünkön levő, szőlő termelésre alkalmas területeket siessünk azokat e célra meg mivelni hozzuk meg a szükséges anyagi áldozatot és ne hagyjuk parlagon heverni az alkal­mas területeket, mert a befektetett tőke és a teljesített munka bőven hozza meg rövid 3—4 év alatt a kamatját. _______________KÓVÁRVIDÉK___________ Al vás és pihenés. Felnőtt embernek nem kellene 7 óránál hosszabb időig aludni és csak később, azonban még éjfél előtt, ágyba menni. — A sok alvás rossz nedveket idéz elő, elkedvtelenit és mun­kaképességüket is kártékonyán befolyásolja. A késő órai és dús estebéd, másnapra izgatottá tesz és rosszulérzést idéz elő. Azt állítják, hogy egészséges ember nem álmodik; aki azonban kedves álmok jótékony hatását önönmagán ész­lelte, tudni fogja: mily jelentékeny befolyása lehet azoknak jólétükre. „Vannak fiatalító“ vagy „felfrissítő,“ másrészt „gyötrő“ vagy emésztő álmok. Az elsők eszményi életünket, életked­vünket emelik és ha csak addig is, mig a nap józan eseményei az álmainkra való visszaemlé­kezést eltörlik erősbitik és támogatják vállal- | kozó szellemünket, tetterőinket. Rossz, pusz- ; titó álmok azonban elgyengítik szervezetünket. Tény, hogy a természetellenes táplálkozás és életmód többé vagy kevésbbé rossz álmok által zavarja pihenésünket, az is közismert dolog, hogy némely tápláló szerek „vig,“ mások is­mét „nehéz“ álmokat idéznek elő. Vöröshagyma, zöld saláta és higtojásnak későn való élvezete például kellemes, ellenben sok sajt rósz, ijesztő álmokat idéz elő. Láng­eszű, vagy előszeretettel képzeletbeli világban élő, szellemes emberek máskép álmodnak, mint egy mészáros legény; a fejedelem is máskép, mint a paraszt. Az érzelmek is, melyeket az álmok nimbusának lehetne neveznünk más-más egyének és osztályoknál nagyon különbözők. Nyitott ablak mellett, hideg éjszakán amikor X tetemesen fázott, vig és csodálatos dolgokról álmodott; még pedig oly élénken, hogy álom alatt meszire kinyíltak szemei és mintegy önma­gát kérdezte, álom-e vagy való mindaz? Álmaink által könnyen megismerkedhetünk hajlamainkkal; megismerhetjük szenvedélyein­ket és gyöngeségeinket. A vacsorát 4-5 órá­val lepihenésünk előtt kellene megennünk és lehetőleg korán felkelnünk. A kora reggeli órákban jóval nagyobb kitartással bírunk dol­gozni, mint késő nappal. Nehéz szellemi munka, ha meg van a hozzá való képesség és kellő erély, ugyancsak legkönnyebben végezhető és legjobban is sikerül a korai reggeli órákban, jó, egészséges alvás után. Az alvás meglassítja az emésztés processzu­sát. A fekvés, alvás között és annak befolyása jólétünkre, más-más embereknél különféle: a legtöbb ember jobb oldalára fekszik és hátán fekve alszik el. A jobb oldalon való fekvés a gyomorra nézve alkalmatlan és gyakran, főleg felnőtteknél, háborgatja az emésztést. A balol­dalon való fekvés könnyen görcsöket, boszor­kánynyomást, vagy gyötrő álmokat okoz, mely utóbbiakból rendesen képzelt ütés, vagy lökés által szoktunk felébredni. A szív összeszoritása által a vérkeringés akadályoztatván, ennek kö­vetkeztében keletkeznek a mondott álmok és állapotok. Nagyon kövér embereknél vagy gyermekeknél ezen bajok kevésbbé lépnek fel; ezek majd a jobb, majd a baloldalon fekhetnek minden kártékony hatás nélkül. A szokás mint mindenütt, itt is nagy szerepet játszik, de mégis mondhatnék, hogy felnőtteknél a háton fekvés a legtermészetesebb, mert ezáltal sem mellünk, sem beleink össze nem szorittatván, természe­tes, könnyű lélegzés tétetik lehetővé. Legcél­szerűbb lenne éjjel fejünkkel szemben a fallal és mint 5 méternyi távolságra az ablaktól fe­küdni, az ablak felső szárnya pedig kissé nyitva álljon. Agyunk soha ne álljon sarokban, hanem keskeny részével a fal közepén; a fejrész, ha lehet, nyűgöt felé és nem az ablak irányában legyen. Ha a háló szoba csak egy személynek szolgál, legjobb, ha csak egy ablaka van. Az aki nyitott ablak mellett alszik, egy 15 négy­szögméter nagyságú hálószobában, mely 3 m. magassággal bir, jobban és egészségesebben fog aludni, mint másvalaki, 4 —5-ször oly nagy helyiségben zárt ablakok mellett. Ablak és ajtó között mindég légáram van, azért ágyunk mindég 3 zárt fal között álljon, hogy a léghu- zamot alvás között okvetlenül kikerüljük. Nagy hibát követünk el a lámpának hálószobánkban való eloltása által. A petróleum-párák nagy mérvben, rontják a levegőt, akadályozzák a könnyen való elalvásunkat, sőt lázat is idézhet­nek elő. A sok alvás sem előnyös; helyi bajo­kon kívül bátortalanná és bágyadttá teszi az embert. A boltozatos ágyak nem ajánlhatók, a levegőnek nehezebben való hozzáférése által. Kaut a nagy bölcsész azt állítja; ki 4-6 napot és éjjelt álmatlanul töltött, az a megőrii- lést már alig kerülheti ki; a tébolydái orvosok igazolják is ezen állítás helyességét és bizonyít­ják, hogy álmatlanság az elmebetegeknél van legikkább elterjedve. A felkelés ideje és annak módjából könnyen Ítélhetünk az egyén szellemi és testi jóléte fölött. Sok nagyon egészséges ember nehezen tud az ágyból kibontakozni, mig beteges emberek könnyen kelnek fel. Soha ne aludjunk, ha nem okvetlen szükséges, ide­gen ágyban. Utazás közben használjuk tiszta gyapjú takarót, hisz lehetséges, hogy az ágy, amelybe kerülünk, ragályos betegnek volt az ágya és puszta takarékosságból nem lön kel­lően fertőtlenítve; azonkívül tudjuk, hogy a legtöbb helyen csak a vászonáthuzatok lesznek mosva és tisztázva, a toliakban pedig ben ma­rad a betegségnek magva és anyaga. Gyapjú takarók köztt aludni a legajánlatosabb. Ezeket mindenüvé könnyen elvihetjük, nem izzadunk alatta s rendesen jókedvvel friss erővel ébre­dünk. Régi ismert szabály: „hideg fej, meleg lábak!“ Ideges, gyönge és öreg embereknek azonban ajánlható: a fej melegen a láb még melegebben tartassák. Oly szobában, ahol kisgyermekek avagy betegek alszanak, nem tanácsos hidegebb év­szakban ablakot nyitni; ilyen helyeken a mel­lette levő szobában lehet a felső ablakot ki­nyitnunk. Az ebéd után való alvás, főleg vízszintes irányban való fekvés mellett, fiatalemberekre nézve nagyon káros és inkább gyengit mint erősít. Egy karosszékbe való elalvás sokkal kevésbé káros. Sok ember ebéd után lószőr­rel párnázott karosszékben támaszkodva szo­kott aludni; ily alvás felnőtteknél egészséges és erősítő, de persze gyakran elvonja tőlünk éjjeli álmunkat, hacsak estig újabb munka kö­zött ki nem fárad testünk. Ki álmatlanságban ban szenved az lefekvés előtt vagy egy almát egyék, vagy pedig egy pohár citromlét igyék.

Next

/
Thumbnails
Contents