Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-16 / 37. szám
4. KŐ VÁR VIPÉK 1906. szeptember 1 6. Vége a vakációnak. Annnak a boldog időszaknak, melynek a tanulók annyira örülnek s melyet a tanítóktól oly sokan irigyelnek, vége van; e hó 15-én beállott az uj tanév s e héten már kezdetét veszi a rendes tanítás. Az uj tanév elején ahho^ a nagy munkához, mely a tanítóra, tanulóra egyaránt vár, szívből kívánunk mindkettőnek erőt, munkakedvet, kitartást, hogy fáradozásaikat siker koronázza. Országos vásárok. A folyó szeptember hónapban a következő helyeken lesznek: Beregszászon 15-ét magában foglaló szerdán, Bik- szádon 19-én, Csengerben 29-én, Denglegen 17-én, Fehérgyarmaton szept. 29. hetének hétfőjén. Jánkon szept. 2-ik csütörtökén, Kraszna- bélteken 28-án, Mátészalkán 29-ike hetének hétfőjén, Nagykárolyban 16-a hetének hétfőjén, Nagymajtényban 18-án, Szatmáron 29-e hetének kedd és szerdáján. Községi közgyűlés Községünk képviselőtestülete f. évi szeptember hó 13-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés, habár több tárgy volt kitűzve gyorsan folyt le. A következő ügyeket intézte el: 1. A járványkórház építési anyagának — az újonnan kijelölt és a község által megvett telekre való leszállításával felmerült 251 korona költséget — az előre nem látott költségek terhére utalványozta ki a képviselőtestület. 2. A közös temető bekerítésére beérkezett Smilovits Mendel ajánlatát kiadta egy bizottságnak, hogy annak elfogadha- tására nézve tegyen a legközelebbi közgyűlésnek javaslatot. 3. Amennyiben a községi 1906. évi költségelőirányzat végérvényesen megállapítva még a községhez le nem érkezett, megbízta a képviselőtestület a községi elöljáróságot, hogy a községi pótadót 41 százalékban vesse ki és szedje be, mint aminő százalékot a képviselőtestület a költségvetés tárgyalása alkalmával megállapított. 4. A községi elöljáróság előterjesztése alapján 1460 kor. 39 fillér községi közmunkát bevehetlenség cimen leírásba hozni rendelt. 5. A debreceni siket-némák gyámolitó egyesületének kérelme folytán évi 10 korona segélyt szavazott meg. 6. Amennyiben a törvényhatósági utón a község belterületén épülés alatt álló hid medre az eddigi eredeti medertől eltérően terveztetik, mi által a kajkána patak partja és az ott levő községi közlekedési ut veszélyeztetik, a községi biró javaslatára utasította a községi elöljáróságot, hogy az állami építészeti hivatalt erre sürgősen figyelmeztesse. 7. Gróf Teleki Jenő tűzoltó főparancsnok által a tűzoltóság szervezése tárgyában tett előterjesztésének részletes kidolgozásával gróf Teleki Jenő főparancsnokot és Barna Benő községi jegyzőt bízta meg azzal, hogy a legközelebb tartandó közgyűléshez részletes javaslatot terjesszenek elő. 8. Smilovits Mendel vállalkozónak a járványkórház építésére vállalatidijából 500 koronát utalványozott ki. Színészet. Folyó hó 7-én pénteken tartotta Szabadhegyi Aladár a nagysomkuti városi színház igazgatója társulatával az utolsóelőtti előadást, mely alkalommal „Az uj messiás“ került színre. A szereplők élükön a direktorral oly kitünően játszottak, hogy ismét csak az elismerés hangján kell erről a társulatról megemlékeznünk . . . Mielőtt az utolsó előadásról mondunk kritikát, meg kell emlékeznünk még egyszer ennek a társulatnak derék igazgatójáról, a ki fáradtságot nem ismerve, arra törekszik, hogy a közönségnek széppel s minden jóval a mit egy vidéki színpad nyújthat, kedveskedjék. Minden egyes tagja híven támogatja őt ebben. A mely társulatnak olyan tagjai vannak, mint Bodrogy Lina, Képes Laura, Sarkady, Szigethy, Pintér, stb. egy olyan társulat megérdemli a közönség jóakaratu támogatását, elismerését. De, már az utolsó előadásnak egy külön bekezdést kell szentelnünk. Olyan kedves meglepetésben volt része Nagysomkut közönségének, a melyre ^egyáltalán nem számítottunk s a mely igazán, kellemesen lepett meg bennünket. Szerafin Panika urhölgy, Szerafin Elemér ur, városunk derék polgárának testvérhuga szives közreműködésével utolsó előadásként a „Piros bugyeláris" került színre. Remek volt Szeiáfin Panika játéka. El voltunk készülve szép, kedves játékra, de szépnél-szebbet, kedvesnél-kedveseb- bet, kellemésnél-kellemesebbet, csak egy olyan kedves művésznő nyújthat, mint amilyen Szeráfin Panika. — Bámultuk művészetét — s bár nem mindegyikünknek jutott az a szerencse osztályrészül, hogy egy fővárosi művésznő játékában gyönyörködjünk, mégis már a színpadon való első fellépése alkalmával meggyőződhettünk róla, hogy csakugyan a főváros egyik színpadának egy volt, kiváló művésznője gyönyörködtet bennünket. Szerafin Panikának, könnyed, ügyes mozdulatai, természetes beszédmodora, előadása, kellemes hangja már az első felvonásban feltűnt és figyelmünket annyira lekötötte, hogy szinte rosszul esett, mikor az első felvonás után a függöny legördült s alig vártuk a második felvonás kezdetét. Sok tapssal jutalmaztuk a művésznő játékát, tüntettünk, mellette a tetszészaj hangos nyilvánítása miatt többször kellett játékát megszakítani mind a három felvonásban, de ezek a tapsok mind kevesek arra, hogy az ő játékát, az ő művészetét megháláljuk, vagy megjutalmazzuk. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, hogy az összes szereplők kitünően megállták helyüket a „Piros bugyeláris“-ban. Szabadhegyi mint „községi biró“, Bágyoni mint „Pennás jegyző“, Főbb mint „Héjas ispán“, Szigethy mint „manipulás őrmester“, Sarkadi mint „Peták káplár“, Pintér mint „Kapitány“, Pásztohy mint „Kósza Gyurka“ szerepeiket igen jól játszották. Úgy a többi szereplők is. A nagybányai nagyszálló építésével szeptember 5-én foglalkozott az ottani városi közgyűlés. A részletes tervek és költségvetés elkészítésével igen viharos terjengős vita után a közgyűlés Jámbor és Bálint műépítészeket bízta meg s egyúttal utasította a gazdasági s pénzügyi bizottságot, hogy a részletes tervek s költségvetés alapján az épület remélhető jövedelmezőségéről tegyen jelentést. E kérdésnél a képviselők egy része a részletes tervek s költségvetésre vonatkozó megbízás ellen főleg az okból foglalt állást, mert nincsenek tájékozva arról, hogy a nagyszálló fog-e jövedelmezni vagy nem ? Arról azonban az ellentábor szónokainak igen nyomós érvelésük dacára sem sikerült meggyőzni őket, hogy a jövedelmezőségről még csak megközelíthető számítás sem eszközölhető mindaddig, mig a készítendő költségvetés alapján biztosan nem tudjuk, hogy az épület 400.000, 450.000 vagy esetleg 500.000 koronába fog-e kerülni ? Uj állami iskolák. A folyó évben vármegyénkben a következő községekben épültek és nyittattak meg állami iskolák u. m.: Domahidán, Hagymásláposon, Hosszufaluban, Hiripen, Lac- faluban, Lippón, Nagynyiresen, Oláhgyürüsön, Sikárlón és Somkutpatakán. A tüdóvész pusztítása. Most adta ki a belügyminisztérium a tüdővészről szóló 1904-ik évi pontos kimutatást. E szerint az egyetlen évbev hazánkban 77.923 ember halálát okozta ez a rettenetes betegség. Idén májusban Budapesten 343-an haltak el tuberkolózisban. Ugyancsak 1906. májusában az egész magyar birodalom területén 7651 tüdőbajos ember halt meg. A tulajdonképeni Magyarország területén legtöbb áldozatot a Duna-Tisza közében szedett a gümőkór, ahol májusban 1525 ember halt el benne, legkevesebbet, 475-öt, a Tisza jobbpartján. Szabályrendelet a husvizsgálatról. A földmi- velésügyi minisztériumban szabályrendelet készül a husvizsgálat rendezése dolgában. A iöldmi- velésügyi minisztérium az anyaggal már készen is van, a tervezetet már ki is nyomatták és egy szeptember hónapban tartandó szakértekezlet elé fogják terjeszteni. Az ankéten részt vesz a földmivelésügyi misztérium állategészségügyi főosztálya, továbbá a kereskedelmi és iparkamarák kiküldöttei, meghívott állatorvosok és közélelmezési szakírók, husiparosok és állatkereskedők. A szabályrendelet rendelkezik a közvágóhidak építéséről, a közfogyasztásra szánt állatok életben való megvizsgálásáról, azok levágásáról, a levágott állatok húsának és szerveinek megvizsgálásáról, továbbá a vágólajstromokról, a mészárosokról, a husárusitás- ról, a marhalevelekről, a hatósági husszékekről, a husnemüek és hústermékek elkészítéséről és elárusitásáról, a szárnyasokról, halakról és vadakról és a belföldi husszállitásról. A rendelet életbe fogja léptetni a laikus husvizsgálók osztályát, akiket a rendelet nem állatorvos husvizsgálónak nevez. E nem állatorvos husvizsgálók részére külön utasításokat bocsát ki Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter. A laikus husvizsgálókat a fővárosi és a modern vidéki vágóhidakon fogják kiképezni. A kurzusok valószínűleg a jövő év elején fognak kezdődni. A kenyér betegsége. Az újabb századok haladásával mind több lesz a különféle betegségek száma is. Elég gondot ád az emberiségnek az emberi nyavalyák gógyitása is, de baj az is, ha az ember főtápláléka, a kenyér beteg. Minden étel romlását a penészgomba okozza, azt már régebben tudjuk. Egy angol vegyészeti intézetben megfigyelték, hogy a fehér kenyér hamarabb romlik és ebből azt következtették, hogy a fehér liszt érzékenyebb a levegő hatása iránt, mint a barna, vagyis rozsliszt. Azt hiszik, hogy mesterséges erjesztés, amely a kenyér sütéséhez okvetetlenül szükséges, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a kenyér megromoljék. Nehezen állapítható meg tudniillik a határ, amely a szeszes erjedést az ecet erjedésétől megkülönbözteti. Innen van az, hogy a kenyérben a romlás föltételei már az elkészítésekor megvannak és természetes, hogy az erjedési folyamat befejezésével csak élvezhetetlenebbé válik. A sebtapaszok veszedelme. Egy orvosi folyóirat érdekes és megszivelni való dolgot ir a sebtapaszok könnyelmű használatáról. Marpman dr., angol orvos többféle sebtapaszt vizsgált meg, melyek hosszabb idő óta hevertek a gyógyszertár fiókjában, vagy pénztárcában és valamennyiben óriási mennyiségben találtak élős- dieket. Ez magyarázza meg az orvosoknak észleletét, hogy a tapaszszal leragasztott seb többnyire gennyedésbe megy át. Eddig azt hitték, hogy a tapasz dezinficál, de most kitűnt, hogy ez a felfogás téves. Az angoltapaszra ugyanez áll és ha nyállal ragasztják le, akkor meg épen rossz szolgálatot tesz, mert a nyál tele van bomlasztó szerves részecskékkel. Az Írni nem tudók és a posta. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter rendeletet bocsátott ki a m. kir. posta és távirda hivatalokhoz, amelyben utasította azokat, hogy írni, olvasni nem tudó egyének könyvelt posta küldemények átvételére meg nem hatalmazhatok s oly egyének részére kiállított meghatalmazásokat a m. kir. posta- és táviró hivatalok el nem fogadhatnak. Kitüntetett munkás. Szép ünnepély folyt le e hó 5-én Krasznabélteken. Szilágyi László, 75 éves, példás viseletű s szorgalmáról környék- szerte ismert munkás volt az ünnepelt, a kinek Eötvös Róbert főszolgabíró a község lakosainak nagyszámú jelenlétében adta át a földmivelésügyi minisztérium részéről kiállított oklevelet és 100 koronás pénzjutalmat. A könnyekig megindult agg munkás helyett dr. Bohus János lelkész mondott köszönetét a magas kitüntetésért. Gyászhir. Fényes Béláné, szül. Papolczy Matild, e hó 5-én, hosszas szenvedés után, élete 45, boldog házassága 27-ik évében Szinér- váralján elhunyt. Temetése e hó 6-án ment végbe a r. kath. egyház szertartása szerint. Halálát édesanyja, férje és nagykiterjedésü családja gyászolja. Egy szerkesztőségből. Csomay Győző szerkesztő a „Szatmárnémeti“ szerkesztőségéből kilépett. Egyben Dénes Sándor ügyvédjelölt, mint belmunkatárs lépett a lap kötelékébe. Az első magyar halottégetó. A halottégető felállításának eszméjével már évek óta foglalkoztak hazánkban. A székesfőváros pénzügyi bizottságának egyik ülésén, mikor az óbudai temető céljaira szolgáló terület megvásárlásáról volt szó, Polónyi Géza indítványozta először a krematórium felállítását. Polónyi indítványa óta hónapok múltak, el, de a krematórium ügye sehogysem tudott dűlőre jutni. Az indítványnak nagyon sok ellensége volt. Időközben megalakult a halottégetők társasága, akik elhatározták, hogy ha a fővárosban nem lehet, akkor vala
