Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-02 / 35. szám

6 KŐVARVIDEK 1906. szeptember 2. Kedves barátom! nagyon ajánlom önnek, hogy azonnal távozzon el nemcsak a szerkesztőség helyiségeiből, hanem a fővárosból is, mert ha a rendőrség tudomást szerez az ön irodalmi tevékenységéről, önt azonnal a Lipót-mezőre szállítja. ' A poéta megrémülve ugrott meg és vissza ment H .... a. Szerelmes levél helyett zálogczédula. K. P. nevű ifjú udvarolt X. kisasszony­nak. A jkisasszony egy alkalommal rendezett műkedvelő színi előadáson közre működött. K. P. ur szeretete és tisztelete jeléül ez alkalomból egy csokorral óhajtott kedveskedni ideáljának, de nem lévén arra való pénze, téli kabátját csapta zálogba, hogy a csokrot meg­vehesse. Meg is vette a csokrot és egy kis rózsaszínű levélke kíséretében elküldte X. kis­asszonynak. Azonban pórul járt az ifjú ur, mert ami­lyen kellemesen hatott a kisasszonyra a cso­kor, annál kellemetlenebbül hatott reá a le­vélke tartalma, mert a kis rózsaszínű borí­tékba a zálogba csapott téli kabát zálogcédu­láját kapta, amelyet a szerelmes ifjú szórako­zottsága folytán helyezett el a borítékba a megirt szerelmes levélke helyett. KÖZGAZDASÁG. Útmutatás a peronospora elleni védekezésre. (Folytatás.) Az elrejtett, eltakart fürtökön azonban kevés vagy épen semmi védekező szer sem tapadhatott meg, tehát azok védtelenek maradtak a rájuk kerülő csirákkal szemben. Viszont az esővíz által lemosott csirák, a mint a levelekről, hajtásokról a viz leszivárog, a fürtökön lera­kodnak. A fürtök megtámadását különben még a földből elpárolgó nedvesség is nagyon elő­mozdítja. Zsendülő bogyók bántalma. 5. A fejlődésben levő zsendülő, meg eredő bogyók szintén áldozatul eshetnek. Ä peronospora, mely az előbb ismertetett módokon titokban befészkelte magát, a madárkás törpe bogyókról a levelekre is rákap, de még köny- nyebben rákap júliusban az épen maradt eddig megkímélt szemekre. A megtámadott erős növésben levő bogyók ráncosak lesznek, oldalukon besüppednek, ele­inte ólomszürkék, kékes-barnák vagy szürkés fakók, majd pedig vörösbarnák, csokoládé szí­nűek lesznek a megtámadás ideje s a szőlő fajták szerint. Ha száraz az idő akkor a meg­betegedett bogyók, — melyeken kívülről a peronosporának nyomát sem látni (csak a kocsá- nyukon jelentkezik néha), — megkeményszenek, megszáradnak, olyanok mintha cserzett bőrből lennének, végül leperegnek kocsányukról, vagy azzal együtt hullanak le, a mi ritkább eset. A Dunántúl azt mondják, hogy az ilyen bogyókat a szőlőkolera pusztította el. Ha pedig nedves idő jár, akkor a barna bogyók elrothadnak s barna leves húsúk szét­folyik. Ezt leves rothadásnak hívják az amerikaiak és franciák. A virágfürt-bántalmakat hogy lehet megismerni? Hogy megtudhassuk, mi baja a fürtöknek, mikor virágzás tájától kezdve pusztulnak, ajánl­hatunk egy igen egyszerű módot. Tegyük a pusztuló gyanús fürtöcskét tányérra kiterített nedves itatós papírra s borítsuk le pohárral vagy tágnyaku befőttes üveggel. Aztán koron­ként cseppentsünk kevés vizet a papír kiálló szélére, hogy az üveg alatt is nyirkos maradjon. Pár nap múlva kiütnek aztán a fürtön a peronospora fehér ágbogas szálai, ha ugyan ez volt a bántalom okozója. Ellenben ha nehány napi állás után nem a peronospora merev egyenes végükön ágbogas szálai fejlődtek ki, hanem a fürtöt, bogyóit apró szemölcsök lepték el, akkor a fakórothadás volt a betegségokozó. Lehet az is, hogy a fürtöt csak közönséges szürke penészek lepik el, ilyenkor valószínűen jégtől vagy valami más sérüléstől, rovaroktól szenvedett a fürt. A peronospora fellépése. Újabban mintha korábban jelentkezne, ezt tapasztalták sok helyütt Európa többi szőlőmi- ve)ő országaiban is. Ezért a védekezést is ehhez szabjuk. A peronospora megjelenése a leveleken vidékek szerint igen eltérő, akár egy hónap különbség is lehet, ez leginkább a hőmérsék­lettől függ. A virágfürtökön már jóval a nyílás előtt kell pusztítani, ezért a virágfürtöket mindjárt, a mint kibújtak, lehetőleg korán kezelni, per­metezni, porozni kell. Hogy a peronospora fejlődésnek induljon, az szükséges, hogy csirái elég tartós vizcsep- pekre találjanak a leveleken stb. Fák alatt, védett helyeken, a hova eső nem hull, vagy a hol igen kevés a harmat, nem igen fejlődik ki. Szüksége van továbbá melegre, nedves levegőre, A borús, ködös időjárás igen elősegíti fejlődését, mert a reggeli órákban a harmat nehezebben szikkad fel, vagy folyton apró vizcseppek válnak le a ködből. Ha sok a köd, már igen korán, májusban is fellép, ép igy az aljban fekvő ködjárta szőlőkben szintén korábban mutatkozik. A virágíürtök megtámadását ugyancsak a túlságos nedves, meleg s főleg ködös időjárás­nak tulajdonítom. A köd a virágfürtökön csep- pekre sürüdik s az oda kerülő spórák ezekbe a legzsengébb részekbe legkönnyebben befura­kodhatnak. A száraz szélnek nagy gyógyító ereje van, mert fölszáritván gyorsan a vizcseppeket a szőlőről, a csirák elhalnak. A szőlő valamely zsenge zöld részébe befuródott csirák tovább fejlődése sokáig tart, úgy hogy a betegség kitöréséig átlag 7 — 8 nap telik el. Ennyi időt tehát mindig hozzá kell adni az első fellépés napjához, hogy visszafelé szá­mítva az infekczió kezdetét megtudhassuk. A peronospora a csonkázás után szokott nagyon terjedni, mikor az oldal- vagy hónalj­hajtásokra veti magát s azokon rohamosan szaporodhat. Augusztusban, szeptemberben újból fellép­het s a vesszőérésnek is nagy ártalmára van. (Folytatjuk.) Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza) L. M. Budapest. A mint látja közöltük. A késedelem okát majd alkalmilag fogjuk tudatni. Szívélyes üdvözletünket küldjük. Csitt. A gazdasági tudósítói tisztség tisz­teletbeli állás, tehát ezért fizetés nem jár. Kedvezményes utazásra nem tarthat igényt. A főszolgabíró előterjesztésére a miniszter ne­vezi ki. K. P. Halmi. Az Ígért tárcákat várjuk. A közöltekhez hasonló lyókat is szívesen veszünk. L. E.-né. ígéretét várja türelmetlenül. Ne tessék tehát késni vele. Egy cigány leány. R. M. Egy pár nap múlva válaszolhatunk csak levelére. Legyen türelmes. Ipszilanti. Cikkét nemcsak hogy nem kö­zölhetjük lapunkban, de arra sem érdemes, hogy a kéziratát átolvassuk. 1295 I./1906. Árverési hirdetmény. Nagysomkút nagyközség képviselőtestüle­tének f. 1906. évi augusztus hó 19-én tartott rendes őszi ülésében 49/906. sz. alatt hozott határozata értelmében ezennel közhírré tétetik, hogy a heti és mindennapi vásárvám szedési jog a f. 1906. évi szeptember hó 30-án d. u. 3 órakor Nagysomkuton a községháza tanács­termében megtartandó zárt és nyilt árverésen a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni. A bérleti idő kezdődik 1907. január hó 1-én és tart 1912 évi december hó végéig terjedő 6 egymást követő évig. Kikiáltási ár a jelenlegi haszonbér vagyis 7409 korona 25 fillér. A feltételek rövid kivonata: 1. Árverelni szándékozók kötelesek meg­bízhatóságukat az árverés megkezdése előtt az árverés megtartására kiküldött bizottság előtt hatósági bizonyitványnyal igazolni. 2. Az árverés megkezdése előtt kötelesek árverelők a kikiáltási ár 10°/0-át készpénzben, vagy elfogadható értékpapírokban lefizetni, illetve zárt ajánlatához csatolni. 3. A zárt ajánlatok legkésőbb a kitűzött napon d. u. fél 3 óráig adhatók be, később érkezett és utóajánlatok figyelembe nem vé­tetnek. 4. A beérkezett zárt ajánlatok, csak a szóbeli nyilt árverés befejezése után fognak felbontatni. 5. Az árverésre vonatkozó részleges fel­tételek a hivatalos órák alatt a jegyzői hiva­talban megtekinthetők. Nagysomkút, 1906. aug. 24-én. Barna Benő Buttyán János jegyző. k. biró. 1182/906. Árverési hirdetmény. A községi képviselőtestületnek 55-906. szám alatt hozott határozata alapján ezennel közhírré tétetik, hogy a közs. közös temető bekerítéséhez szükségeltető 357 folyó méter kerítés elkészítése a legelőnyösebb ajánlattevő vállalkozónak a f. évi szeptember hó 9-én d. e. 11 órakor a községházánál tartandó nyilt árlej­tésen át fog adatni. Az elvállalt munka a f. 1906. évi október hó végéig elkészítendő és átadandó. A munka, illetve a vállalati össze­get a község csak 1907. évi január havában fogja a vállalkozónak kifizetni. Készítendő lesz 357 folyó méter kerítés és pedig úgy, hogy minden két méter távol­ságra egy-egy, két és fél méter magas és min­den oldalon 14 cm. szélességre kifaragott tölgy- faoszlop helyezendő el egy méter mélységben a földbe. Az oszlopokat 3 sor sima é s 2 sor tüskös kerítés dróttal veendők körül. A kerítés körülárkolandó egy méter szé­les és 50 cm. mély árokkal. Bánatpénzül köte­lesek vállalni szándékozók 50 koronát letenni az árlejtés megkezdése előtt. Nagysomkút, 1906. aug. 27-én. Nagysomkuti piaci árak. Az első kővárvidéki Műgőzmalom és olaj-gyár jelentése szerint. Búza új (100 kgr.) — 12 K 00-13 00 Rozs „ n n 10 „ oo-io-oo Tengeri n n 11 „ 00-12-00 Zab új « M 11 „ 00-12-00 Fömunkatäp«: ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonost BARNA BENŐ. Barna Benő, Buttyan János, jegyző. k. biró. Pénz­csomagoló papír raktáron kap­ható Morvay Gyula könyvnyom­dájában, Nagybányán.

Next

/
Thumbnails
Contents