Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-19 / 33. szám
4. KŐVÁRVIDÉK 1906. augusztus 19. junk be, 20 nap múlva a legpompásabb ligueur használatra kész. A hatvanas években egy francia abbé járt az alíöldön, ki hires volt a kutak helyének megválasztásáról. Szép pénzt is rakott zsebre, Írja egy akkori följegyzés, mert minden kimutatott kuthelyért egy arany tiszteletdijat kapott. Akik az abbé kútkeresési eljárását figyelemmel kisérték, azok látták, hogy a kuthe- lyet jelölő csőveket mindig olyan helyen ütötte le, ahol vakondurások legsűrűbben voltak, Ha a vakondurások az egész tájon egyforma sűrűn látszottak, akkor több helyen egyenlő mélységben egy-egy porrátört oldatlan mészszel telt mázatlan cserépfazekat ásatott, melyeket előbb tartalmával együtt pontosan mérlegelt és számozott, valamint a földben helyeiket jelölő csőveket is ugyanazon számmal látta el. 24 órai földbenlétel után a fazekakat külön-külön tartalmukkal együtt újra megmérlegelte s amelyik fazék súlya 24 órai földben állás alatt legtöbbet gyarapodott, annak a fazéknak a helyét jelölte ki kuthelyül. A francia igen célszerűen járt el, mert mind a két körülmény a földben levő víztartó rétegnek a felszínéhez való közelségének jele. A vakond ott szeret túrni, ahol a talajban legtöbb földi giliszta tartózkodik. A giliszta pedig ott van legnagyobb számmal, ahol a talaj az alulról feljövő vizpáráktól legjobban át van nedvesítve. Valamint a porrátört mészszel telt fazekak közül is az nyer legtöbbet súlyában, amelyik a legtöbb vizpárát szívott fel. Kertekben, faiskolákban ásandó kutaknál mellékes dolog az, hogy hol találunk leghama- rább vizet. Fődolog az, hogy a kút bőviztartó és a kertnek olyan részén legyen, hogy a vizet a kertnek bármely részére könnyen elvezethessük. Hadrián római esászár kertje 12 mérföld- nyi területtel bírt, melyben hegy, völgy, patak, vízesés, szökőkút, délszaki növények, virágok milliói, fürdőházak, nyaralók a természet és az emberi ész és kéz remekei válogatták egymást. Jóízűen nevetett erre a háziasszony. „Bizony én nem felelek róla, hogy az ilyen helyes szobaleányt nem honorálják egy kis elismeréssel az urak. De hogy a Zólyom őrnagy, nem tudom milyen nevű kapitány barátja meg sem lát - arra már esküt mernék tenni. Kár érte, hogy olyan mogorva, szótalan, mert megakadhat az asszony szem rajta olyan szép szál ember.“ Amint az első tállal belépet Irén s megindult azt körül hordozni, a kezdet nehézségeivel küzdött, a tálca remegett a kezében, a servér eszközök megzörögtek rajta, úgy, hogy a háziasszony félve nézett reá, hátha elárulja magát, mit a vendégek bátorító tekintetnek gondolhattak a gyakorlatlan szobaleány számára. De gyorsan leküzdötte zavarát s nesztelenül végezte munkáját, mig a százados háta mögé került, ki annyira belemélyedt vitájába a háziúrral egy sztratégiai szempontból szükséges útvonal kiépítéséről, hogy nem vette észre a közelében várakozó leányt, mig az meg nem szólalt: „parancsoljon“. A közvetlenül mögötte hangzó szóra hirtelen felemelte a fejét a százados, egy pillanatra néma meglepetéssel bámultak egymásra s ép oly gyorsan felugrott helyéről „Irén te vagy az?“ s már a másik pillanatban karjai között tartotta az elalélt feleségét. III. A történeti hűség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy Bradácsné most nem szidta össze a szobaleányát, amiért a tálakat elejtette s azok foltot ejtettek a szőnyegén. HÍREK. Augusztus 18. Fóispáni látogatás. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja és neje e hó 14-én látogatást tett gróf Teleki Géza nagybirtokos és gróf Teleki Pál országgyűlési képviselőnknél Pribékfalván. E hó 15-én pedig községünkben gróf Teleki Sándor nagybirtokos és dr. Péchy Péter járásunk főszolgabirájánál. A vármegyei székház előcsarnokában a restaurálás alkalmával baloldalon elhelyezett táblán tudvalevőleg Kristóffy József és Nagy László neve is szerepelt. A törvényhatósági bizottság annak idején elhatározta, hogy ezen neveket a márványtábláról eltávolíttatja s a nevek helyére tulipánokat véset. A közgyűlés eme határozatának meghozatalától a két név feketelepellel volt leboritva egész mostanáig, amikor is megkezdették a munkálatokat, hogy a határozatoknak megfelelőleg a fenti neveket lecsiszolják s ezek helyét a hazafias érzés sym- bolumával -tulipánnal — töltsék be. Tanitógyűlés. A szamosujvári egyházmegyéhez tartozó szatmár-ugocsamegyei gör. kath. néptanító-egyesület f. évi augusztus hó 24-én tartja meg rendes évi közgyűlését Nagybányán, a gör. kath. iskola épületében. A belügyi kormány és a városi tisztviselők fizetésrendezése. A Figyelő jelenti: A belügyi kormány a létesítendő belügyi reformokkal kapcsolatban gondoskodás tárgyává tette a városi és vármegyei tisztviselők fizetésrendezési kérdésének az állam részéről való megoldását és támogatását is, miután a kormány meggyőződése, hogy intelligens és megbízható tisztviselői kartól csakis kedvező anyagi viszonyok mellett várhat eredményes munkálkodást. A kormány a városok állami dotációjának keretében a tisztviselők fizetésrendezése céljából ott, ahol szükségesnek mutatkozik, indokolt és méltánylást érdemlő esetekben a hozzájárulási összeg arányában megfelelő összeget bocsát a törvényhatósági költségvetések rendelkezésére. Kincstári vadászterület bérbeadása. A nagybányai m. kir. főerdőhivatal kerületébe tartozó alábbi területek vadászati jogának az 1906. évi szeptember hó 1-től számítandó 20 évre terjedő bérbeadása iránt a m. kir. földmivelésügyi minisztérium erdészeti főosztályának tanácstermében (V. Zoltán-utca 16. sz. II. 6. Bp.) folyó évi agusztus 25-én d. e. 10 órakor zárt írásbeli versenytárgyalás fog tartatni. 1. kapnik- bányai erdőgondnoksághoz tartozó 13923. kát. holdnyi és a vele összefüggő horgospataki erdőgondnoksághoz tartozó mintegy 13847. kát. hold vadászterület. 2. A tőkési erdőgondnoksághoz tartozó 13077. kát. holdnyi vadász- terület. A legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok. Most hívta fel a belügyminiszter a törvényhatóságokat, hogy a kir. adóhivatalok által részükre augusztus 31-éig megküldendő legtöbb adót fizetők kimutatása alapján a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékét állítsák össze. Az összeállításnál a következőkre hívja fel a törvényhatóságok figyelmét: Az állami egyenes adó csupán egyszeres összegben mutatható ki, mert azok, kik az adó kétszeres számításának kedvezményét igénybe venni kívánják, jogosultságukat az igazoló választmány előtt maguk tartoznak igazolni. A lelkészek adóösszegébe nem foglalhatók azok az adótételek, melyek valamely az illető lelkész által kezelt mise vagy más alapítvány, templomi vagyon jövedelme után fizettetnek, hanem kizárólag csak azok az adóösszegek, melyek a lelkészek személyes adótartozásait képezik. Egy szatmári honvédtiszt találmánya. Thury György szatmári főhadnagy, régebbi kutatatás nyomán olyan összetételű egyszerű anyagot talált, mely a szárnyasok tojásainak tulajdonságait egyesíti s emellett darabonkint csupán egy fillérbe kerül. A feltaláló találmányát úgy a bel- mint a külföldre már szabadalmaztatta s legelőször a hadseregbe fogják azt bevezetni. A találmányt Budapesten már vegyelmezték is. Érdekes, hogy a mágnás és a gentry-kaszinó főszakácsai nem tudták felismerni, hogy melyik omlett készült a feltalált s melyik igazi tojásból ? Babona. A magyar nép körében, mint mindenütt, rendkívüli módon el volt terjedve azelőtt a babona. Különösen az alföldi nép között nem volt az életnek egyetlen mozzanata sem, amelyhez valami babona, valami monda, hit, történet, kuruzslás ne fűződött volna. A vasút és a nyomtatott betű mai korában kivész a babona a nép körében is és általában már csak az öregek meséiből tudnak róla egyet-mást, de hinni csak kevesen és azok is alig hisznek benne. Bűvész, varázsló, boszorkány, lélekidéző azelőtt jóformán minden faluban volt. És hogy a régibb korban mennyire féltek tőlük az emberek, mutatja a sok szerencsétlen boszorkány-pör. A boszorkányról szóló babonáknak se szeri, se száma. A boszorkány éjjel nem tud abba a házba bemenni, amelynek az ajtóját sóval meghintett seprű támasztja, vagy ha az ajtó sarkához kés, kanalat, villát dugtak. A megrontott tehenet, lovat doronggal jól meg kell verni, mert ez az állat nem érzi, hanem a benne levő boszorkány. A beteg ember ruháit megütik, verik, vagdalják, amig rongygyá lesz, azután bevetik a tűzbe. Különben, ha megrontott embert kocsin akarnak vinni, akkor akármilyen jó lovakat fogjanak is be, nem bírják azok a kocsit egy lépésnyire sem. Ha valaki Szent-György napján éjfélkor kölest vet el a háza előtt, akkor egy évig semmi veszedelem nem éri a házát. Ugyancsak a Szent-György nappal kapcsolatos ez a költői babona: Ha valaki Szent- György nap éjjelén kimegy a keresztutra úgy, hogy soha hátra nem tekint, akkor éjfélkor az ördög egy könyvet nyom a kezébe. Ezt a könyvet kinyitja, amikor ugyancsak vigyáznia kell. Mert ha ennél a szónál nyitotta ki: arany, akkor az ördögök annyi aranyat visznek neki, amennyit csak kíván, de ha a kinyitott lapra só, kő vagy más efféle van írva, akkor ezt is annyit hordanak rá, hogy agyonnyomja a terhe. Nagyon sok monda szól a burokban, vagy foggal született gyermekről, ami mindig szerencse. Nem kisebb az akasztott emberrel kapcsotatos babonák száma. Ha akasztott ember ruhájával megtörölgetnek egy lovat, akkor a paripa mindig kövér és szép, fényes szőrű lesz. Szerencsét hoz az akasztott ember ujja is. Különösen a kofák mondják, ha valamelyikhez tódul a vevő: Nem csoda, mert akasztott ember ujja van nála. Ha Szent-György nap előtt megzen- dül az ég. akkor hirtelen a földhöz kell csapnia, vagy valamivel ütnie magát az embernek, mert akkor egy évig semmi része sem fájhat, így esett meg egyszer Debrecenben, hogy ilyen alkalommal a piacon a kofák, mint egy adott jelre, seregestül a földhöz csapták magukat. Sok igen régről származó monda maradt fönn máig is. Állandó műkedvelői kiállítás. A „Magyar Műkedvelők Társulata“ közgyűlési határozatából kifolyólag felhívja mindazokat, akik a november hó 15-én megnyíló kiállításon résztvenni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat legkésőbb szeptember hó 1-ig jelentsék be, mert ezentuli bejelentések figyelembe nem vétetnek. Akik a rajzolással, a festészettel, a szobrászattal, a fényképészettel vagy a kézi ügyességre valló egyébb munkák egyikével — nem hivatássze- rüleg — foglalkoznak még legszerényebb munkával is résztvehetnek. Mint értesülünk az igazgató-választmány legközelebb összeül, hogy a hölgybizottságot, amely iránt élénk érdeklődés mutatkozik, megalakítsa. A társulat irodája jelenleg Kerepesi-ut 17. szám alatt van. Érdeklődőknek prospektust szívesen küld a társulat igazgatósága. Jegyzői gyűlés. A vármegyei községi és körjegyzők egylete e hó 14-én tartotta meg közgyűlését Nagybányán a városháza tanácstermében. A gyűlés részletes lefolyásával külön cikkünkben foglalkozunk. Országos vásár Nagybányán. A Szent-István napi országos vásár Nagybányán f. hó 27., 28. és 29-én lesz. Egy tanító ünneplése. Sinka Lajos krassói ev. ref. tanító, a nagybányai ref. egyházmegye tanítótestületének és a magyarországi ref. tanítók orsz. egyesületének elnöke, 36 évi sikeres működése után nyugalomba vonult. A nagybányai ref. egyházmegye tanítótestülete í. hó 30-án Szinér- váralján tartandó diszgyülésén búcsúzik el szeretett elnökétől. E közgyűlésre meghivattak: a kir. tanfelügyelőség, a közoktatásügyi minisztérium, a nagybányai ref. egyházmegye, a tiszántúli ref. egyházkerület, a krassói ref. egyház, a magyarországi tanítók orsz. bizottsága, a ref. tanítók orsz. egyesülete, a szatmárvármegyei
