Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-12 / 32. szám
1906. augusztus 12. KŐVÁRVIDÉK 3 metezés előtt a fodros levelek leszedendők s elégetendők. Nagykőrösről ezidei tavaszi salátakivitel nagyon szép eredményt mutatott fel. Április és május hónapokban naponkint 50 waggon salátát szállítottak Budapestre, Bécsbe, Grácba és másfelé. A bevétel tehát csak salátából 16—18 ezer korona. Most gondoljuk el, hogy mennyit vehetnek be ugorka és más konyhakerti növényekből, melyeket hasonló mennyiségben állítanak elő. Igen! de Nagykőrös munkásnépe ezelőtt tiz évvel kiverte a határából a bolgár kertészeket. A gyümölcsfákon előforduló gyökérpenész egy gombabetegség. Ha a fa lombozata hervadni kezd, megvizsgálva a gyökeret, fehér gombafonalakat találunk rajta. Ez a gyökérpenész, mely kénpor behintésével elpusztítható. Norvégiában újabban az elektromosság segélyével igyekeznek egyenesíteni a levegőben levő nitrogén és oxigén gázokat salétromsavvá, melyet mészhez kötve, mint a salétromsavas meszet műtrágyaként hasznosítanak. Az eddigi kísérletek már most is sikeresek és reményt nyújtanak arra, hogy a legbecsesebb és legnehezebben megszerezhető növényi tápláléknak: a salétromnitrogénnak megszerzése könnyebb és olcsóbb eszközökkel elérhető. A lencsében és borsóban levő zsizsik - 'bár különböző állatfaj — ugyanazon eljárással ölhető meg anélkül, hogy a lencse magcsirázó képességéből veszítene. A magvakat kifeszitett likacsos szövet, vagy tüll felett kiteregetjük. 356-360 C. meleget bocsájtunk rajta keresztül, miáltal az állatok elpusztulnak. Ugyanazon eredményre vezet, ha a zsizsikes magvakat szénkéneg gőzökkel telt zárt edénybe tesszük. Szegeden kizárólag paprikát 279 holdon termelnek. Ez a fontos termelési ága Szegednek a mag csiráztatásától egész az őrlésig a szegediek munkája. A növekedő termeléssel mintegy 4000 család foglalkozik. Keletázsiába való babkivitelünk kilátásairól Honkongból tüzetesebb tudósítást küldtek a minisztériuba. A spanyol király fényes fogadására mielőtt a múlt évben ott járt volna, az opera városnegyed összes kereskedői bizottságot szerveztek, melynek célja a kirakatablakok és erkélyek virágokkal való diszitése volt. Ezen alkalomból a virágkereskedők nagyobb buzdítására az „Echo de Paris,“ amelynek kiadóhivatala abban a negyedben van, a legszebb és legsikerültebb diszitési elrendezésre dijakat tűzött ki. Talán sehol a világon nem szeretik annyira a virágokat, mint Angolországban, ahol rengeteg összegeket költenek virágokra és dísznövényekre. Különösen az orchideákat kedvelőik söröztek, az asszonyok édességeket kanalaztak s mig ezek tárgyalták a tábori misén jelen volt tiszti asszonyok toilettjeit — az urak vitatkoztak az ezredek sortüzén, hol esett hiba, hol volt a generális ur tulszigoru s a mellett a katonazene valami zajosan instrumentált potpourit játszott — alig hallatszott a szó. Irén a tőlük harmadik asztalnál ülő bájos asszonyt figyelte a ki egy idősebb úrral együtt foglalt helyet, de csak elvétve szóltak egymáshoz. Az öreg ur — belemerült az újságja olvasásába, mig a bájos asszonyka egy meghatározott pontról el nem terelte figyelmét. A széleshátu Korondy kapitány teljesen elfedte az Irén szemei elől azt a pontot s kilátása sem lehetett változást remélni, mert ha a századosnak egyszer alkalma nyílt valakit megcsipni a kinek elmesélhette a Bayrathi Wagner előadásokat, melyet egy cykluson át végig élvezett, akkor annak az ipsének szintén végig kellett azt hallgatnia s igy nem remélhette, hogy arról az oldalról jön segély m gfigyelése kiélesedésére, azért zajtalanul kissé hátrább tolta a székét s nyomban szemébe tűnt egy csinos bajuszu, feltünőleg sok csínnal öltözött fiatal ember, a ki állandóan azt a bájos fehér ruhás hölgyet szemlélte, aki éppen nem maradt közönyös iránta, mert, mikor az öreg ur fizetésre szólitotta a pincért — a hölgy felemelte az asztalon heverő újságot, kifordította, hogy lelehetett olvasni a cimlapról „Pesti Hírlap“ s az övébe szúrt piros szegfű csokrot megigazította. Még egy búcsú tekintetet vetett a fiatal ember felé s távoztak. Még kevesebb megfigyeléssel is lehetett sejteni az adott jelből, hogy a P. Hírlap piros nagyon s ennek a nagy előszeretetnek tulajdonítható, hogy az orchidea tenyésztés terén Angolországé az elsőbbség. Nagyon természetes tehát, hogy ott, ahol a virágokat annyira kedvelik, ahol még a bérkocsis sem ül fel a bakra anélkül, hogy egy kis virágbokrétát ne tűzzön a gomblyukába, ahol minden mosóné rászán nehány pennyt naponkint virágokra — a virágforgalomnak — tekintve, hogy Londonnak öt millió lakosa van, óriásinak kell lenni. S tényleg egész éven át óriási az, de legnagyobb mégis karácsonykor, az úgynevezett „karácsonyi virágvásár“ alkalmával. Rohamos lépésekkel halad Angolország kertészete elsősorban Londonban. Az angolok leginkább a fehérvirágokat szeretik. (Folytatjuk.) HÍREK. Augusztus 11. Személyi hírek. Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Nagy Gábor pénzügyi titkár és Mező Károly pénzügyi számvizsgáló községünkben időztek, a midőn a helybeli kir. adóhivatalnál a szokásos rovancsolást megejtették. Az uj kir. ügyész. A megüresedett szatmári kir. ügyészi állásra Papp Béla nagykárolyi ügyvéd, a csengeri kerület volt országgyűlési képviselője van kiszemelve. Kitüntetés. Mint halljuk Róth Ferenczet a szatmári törvényszék kiváló elnökét Ő felsége legközelebb kúriai bíróvá nevezi ki s igy visszatér a fővárosba. A királyi kegy olyan férfit tüntet ki bizalmával, aki arra úgy szorgalmával mint tudományosságánál fogva méltán rászolgált. Szivünkből gratulálunk a kitűnő kinevezéshez. Kórházi bizottsági gyűlés. A községi kórházi bizottság a f. augusztus hó 9-én dr. Péchy Péter járási főszolgabíró mint a kórházi bizottság elnöke elnöklete alatt bizottsági gyűlést tartott. A gyűlésen jelenvoltak dr. Olsavszky Viktor kórházi igazgató, Hirsch Náthán b. tag, Buttyán János kórházi gondnok és Barna Benő kórházi ellenőr és bizottsági jegyző. A bizottság megállapította az 1907. évi költségvetést és hason célból áttette a községi képviselő testülethez. Tudomásul vette az 1906. évi költség- vetés jóváhagyását és a kórházi alapszabály jóváhagyása tárgyában leérkezett miniszteri leiratban foglalt téves megjegyzés helyesbítése iránt előterjesztést tett. Szülők figyelmébe ajánljuk Rőser tan- és nevelő intézetét Budapesten alapittatott 1833-ban. szegfű jelige alatt lesz a közeledés első pontja s mig Irén ismét belevegyült a társaságba, elhatározta, hogy a lapot figyelemmel fogja kisérni s önkénytelenül elmosolyodott, mikor a virágárus leányka, egy vézna, sápadt alak, hervadt virágaival asztaluk mellett elhaladt s az egyik tiszt oda szólt neki „borítsa ki ide a kosarát s menjen haza aludni, hogy tovább fejlődjék.“ Bodor főhadnagy oda szólt neki „Karcsi a feleségemnek piros szegfűt válogass, mert az a kedvence. Irén arra a másik asszonyra gondolt s nem tűzte az övébe a virágokat — hanem mikor haza érkeztek vizbe helyezte, hogy meghosszabbítsa úgy is rövidre szabott életüket. Szánalommal eltelve azon ősz férfi iránt, ki annyi más példán nem okult s egy fiatal életet fűzött magához kit bizonyosan jobb sorsba is helyezett s aki ilyen nemtelenül él vissza azzal a jósággal. Elitélve a nőt a ki kalandvágy vagy talán érzékiségből az első jobb képű emberrel kikezd. Ezekkel a képekkel foglalkozva még álmában is tovább szőtte gondolatait. Csak harmadnapra remélte, azért egész nap türelmetlenkedett s idegesen várta a lapot. S bár fáradtnak érezte magát, de a férje felszólítására, hogy menjenek járkálni, nem tett ellenvetést, gondolta, hátha ismét betérnek a kávéházba s megfigyelését folytathatja. (Folyt, köv.) E kitűnő hírnévnek örvendő intézet magában foglal 3 osztályú felső kereskedelmi iskolát, mely teljesen egyenrangú az állami, községi és testületi felső kereskedelmi iskolákkal és négy osztályú polgári iskolát. Bizonyítványai államérvényesek és az egyéves önkéntességre jogosítanak. Vidéki tanulók az iskolákkal kapcsolatos nevelő internátusba felvétetnek. - Értesítést küld Rőser János igazgató, Budapest, VI., Aradi-u. 10. Községi közgyűlés. Nagysomkut község képviselőtestülete f. hó 8-án rendkívüli közgyűlést tartott, a melyen alig jelent meg négy képviselőtestületi tag. A gyűlés lefolyása a következő volt: A községi biró a gyűlés megnyitása után a jegyzőkönyv hitelesítésére Nyilván Miklós és Blága Tivadar képviselőtestületi tagokat kérte fel. Ezután tárgyalás alá kerültek az alábbi ügyek: A községi 1904. évi és a kórházi 1903. évi pénztári számadások megvizsgálására vonatkozólag hozott törvényható- ságu határozatokat, mely szerint az említett számadások helyeseknek találtattak és számadóknak a felmentvény megadatott, helyeslőleg vette tudomásul a közgyűlés. Kiss Ödön illetőségét — tekintettel arra, hogy apja Kiss László Nagysomkuton négy évig adófizető volt — elismerte. Varga János építőmesternek a kért telepedési engedélyt megadta. Az országos községi törzskönyv-bizottság felhívására egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy a község nevét változatlanul fönntartja, azonban .azzal a hozzáadással, hogy a község neve a törzskönyvezett helynevek helyesírására nézve országosan kötelező szabályok szerint kötőjel nélkül egyszóba írva Nagysomkut alakban használtassák. Tehát ezután a község neve igy írandó. A községi közös temető bekerítése iránt kiküldött bizottság jelentését azzal határozta visszaadni, hogy tájékoztassa magát, hogy mennyibe kerül annak dróttal és mennyibe kerül annak vesszővel való bekerítése, úgy, hogy a készítendő kerítés mellett egyideüleg élő sövény is létesittessék. Az eredményt annak utána jelentse be a közgyűlésnek. A községi közmunka összeíráshoz Blága Tivadar és Gecze Miklós képviselőtestületi tagokat küldte ki a közgyűlés. Ezzel a csekély érdeklődés mellett megtartott közgyűlés véget ért. Kivándorlás. Úgy látszik községünkben is nagyobb mérveket ölt a kivándorlás Amerikába. Az elmúlt hét folyamán Amerikába szóló útlevélért folyamodtak: Barna Tódor községi szolga, Herskovits Szináj tojás pakoló, Véber Ignátzné, községi másodbiró neje és Hirsch Béla férfi szabó. Országos vásár. Községünkben a folyó évi augusztus 15-én (szerdán) és 16-án (csütörtökön) országos vásár lesz. Az első napon barom vásár, a második napon kirakó vásár. Kereskedők és iparosok figyelmébe. A cs. és kir. hadügyminiszter a hadsereg ruházati és börnemü czikkeire pályázatot hirdet. E hirdetmény fontos újításokat tartalmaz. így pl. egyes iparosok is pályázhatnak; a bőráruk tekintetében a beszállítási év leghamarább tudomásra jutott árai vétetnek alapul; csak oly egyének adhatnak ajánlatot, illetve írhatnak alá, kik a szakmát értik és tényleg dolgoznak s e tekintetben az ellenőrzés szigorú lesz. Az ajánlatok a debreczeni keresk. és iparkamarához szept. 7-ig nyújtandók be. Házvétel. A néhai Sándor Vilmos tulajdonát képezett belsőséget épületekkel megvette dr. Simon Miksa helybeli ügyvéd. Amerikából vissza vándoroltak. Gecze Juon, Hosszú Simon, Bálmos György és Lakatos Sándor varulyai lakosok együttesen indultak el a nagyutnak az uj hazába Ámerikába. Azonban utazási tervüktől önkénytelenül el kellett államok, a mennyiben Fiúméból vissza utasították őket azon indokból, hogy a vizsgáló orvos valami szembajt konstatált náluk. Szegény emberek hasztalan tették meg a hosszú és költséges utat, csupán azért, hogy a tenger vizét lássák. Mint értesülünk ennek dacára még egyszer megfogják kisérleni a kivándorlást. Színészet Nagysomkuton. Szabadhegyi Aladár színigazgató kiváló társulatával folyó augusztus hó második felében kezdi meg községünkben előadását. Műsorát a fővárosi színházak legkiválóbb darabjaiból állította össze. Színre kerülnek: Gűl baba, Dancigi hercegnő, Bolygó görög operettek. Új messiás dalmű, Smólen Tóni, Forgószél kisasszony énekes bohózatok, Zsába
