Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-12 / 32. szám

1906. augusztus 12. KŐVÁRVIDÉK 3 metezés előtt a fodros levelek leszedendők s elégetendők. Nagykőrösről ezidei tavaszi salátakivitel nagyon szép eredményt mutatott fel. Április és május hónapokban naponkint 50 waggon sa­látát szállítottak Budapestre, Bécsbe, Grácba és másfelé. A bevétel tehát csak salátából 16—18 ezer korona. Most gondoljuk el, hogy mennyit vehetnek be ugorka és más konyhakerti növé­nyekből, melyeket hasonló mennyiségben állí­tanak elő. Igen! de Nagykőrös munkásnépe ezelőtt tiz évvel kiverte a határából a bolgár kertészeket. A gyümölcsfákon előforduló gyökérpenész egy gombabetegség. Ha a fa lombozata her­vadni kezd, megvizsgálva a gyökeret, fehér gombafonalakat találunk rajta. Ez a gyökér­penész, mely kénpor behintésével elpusztítható. Norvégiában újabban az elektromosság segélyével igyekeznek egyenesíteni a levegő­ben levő nitrogén és oxigén gázokat salétrom­savvá, melyet mészhez kötve, mint a salétrom­savas meszet műtrágyaként hasznosítanak. Az eddigi kísérletek már most is sikeresek és re­ményt nyújtanak arra, hogy a legbecsesebb és legnehezebben megszerezhető növényi táplá­léknak: a salétromnitrogénnak megszerzése könnyebb és olcsóbb eszközökkel elérhető. A lencsében és borsóban levő zsizsik - 'bár különböző állatfaj — ugyanazon eljárással ölhető meg anélkül, hogy a lencse magcsirázó képességéből veszítene. A magvakat kifeszitett likacsos szövet, vagy tüll felett kiteregetjük. 356-360 C. meleget bocsájtunk rajta keresz­tül, miáltal az állatok elpusztulnak. Ugyanazon eredményre vezet, ha a zsizsikes magvakat szénkéneg gőzökkel telt zárt edénybe tesszük. Szegeden kizárólag paprikát 279 holdon termelnek. Ez a fontos termelési ága Szeged­nek a mag csiráztatásától egész az őrlésig a szegediek munkája. A növekedő termeléssel mint­egy 4000 család foglalkozik. Keletázsiába való babkivitelünk kilátásai­ról Honkongból tüzetesebb tudósítást küldtek a minisztériuba. A spanyol király fényes fogadására mielőtt a múlt évben ott járt volna, az opera város­negyed összes kereskedői bizottságot szervez­tek, melynek célja a kirakatablakok és erké­lyek virágokkal való diszitése volt. Ezen alka­lomból a virágkereskedők nagyobb buzdítására az „Echo de Paris,“ amelynek kiadóhivatala abban a negyedben van, a legszebb és legsikerültebb diszitési elrendezésre dijakat tűzött ki. Talán sehol a világon nem szeretik annyira a virágokat, mint Angolországban, ahol renge­teg összegeket költenek virágokra és dísznö­vényekre. Különösen az orchideákat kedvelőik söröztek, az asszonyok édességeket kanalaztak s mig ezek tárgyalták a tábori misén jelen volt tiszti asszonyok toilettjeit — az urak vitatkoztak az ezredek sortüzén, hol esett hiba, hol volt a generális ur tulszigoru s a mellett a katona­zene valami zajosan instrumentált potpourit játszott — alig hallatszott a szó. Irén a tőlük harmadik asztalnál ülő bájos asszonyt figyelte a ki egy idősebb úrral együtt foglalt helyet, de csak elvétve szóltak egymás­hoz. Az öreg ur — belemerült az újságja olva­sásába, mig a bájos asszonyka egy meghatáro­zott pontról el nem terelte figyelmét. A széleshátu Korondy kapitány teljesen elfedte az Irén szemei elől azt a pontot s kilátása sem lehetett változást remélni, mert ha a századosnak egyszer alkalma nyílt valakit megcsipni a kinek elmesélhette a Bayrathi Wagner előadásokat, melyet egy cykluson át végig élvezett, akkor annak az ipsének szintén végig kellett azt hallgatnia s igy nem remélhette, hogy arról az oldalról jön segély m gfigyelése kiélesedésére, azért zajtalanul kissé hátrább tolta a székét s nyomban szemébe tűnt egy csinos bajuszu, feltünőleg sok csínnal öltözött fiatal ember, a ki állandóan azt a bájos fehér ruhás hölgyet szemlélte, aki éppen nem maradt közönyös iránta, mert, mikor az öreg ur fize­tésre szólitotta a pincért — a hölgy felemelte az asztalon heverő újságot, kifordította, hogy lelehetett olvasni a cimlapról „Pesti Hírlap“ s az övébe szúrt piros szegfű csokrot megigazí­totta. Még egy búcsú tekintetet vetett a fiatal ember felé s távoztak. Még kevesebb megfigyeléssel is lehetett sejteni az adott jelből, hogy a P. Hírlap piros nagyon s ennek a nagy előszeretetnek tulaj­donítható, hogy az orchidea tenyésztés terén Angolországé az elsőbbség. Nagyon természe­tes tehát, hogy ott, ahol a virágokat annyira kedvelik, ahol még a bérkocsis sem ül fel a bakra anélkül, hogy egy kis virágbokrétát ne tűzzön a gomblyukába, ahol minden mosóné rászán nehány pennyt naponkint virágokra — a virágforgalomnak — tekintve, hogy London­nak öt millió lakosa van, óriásinak kell lenni. S tényleg egész éven át óriási az, de legna­gyobb mégis karácsonykor, az úgynevezett „karácsonyi virágvásár“ alkalmával. Rohamos lépésekkel halad Angolország kertészete első­sorban Londonban. Az angolok leginkább a fe­hérvirágokat szeretik. (Folytatjuk.) HÍREK. Augusztus 11. Személyi hírek. Kemény Alajos kir. pénz­ügyigazgató, Nagy Gábor pénzügyi titkár és Mező Károly pénzügyi számvizsgáló községünk­ben időztek, a midőn a helybeli kir. adóhivatal­nál a szokásos rovancsolást megejtették. Az uj kir. ügyész. A megüresedett szatmári kir. ügyészi állásra Papp Béla nagykárolyi ügyvéd, a csengeri kerület volt országgyűlési képviselője van kiszemelve. Kitüntetés. Mint halljuk Róth Ferenczet a szatmári törvényszék kiváló elnökét Ő felsége legközelebb kúriai bíróvá nevezi ki s igy visszatér a fővárosba. A királyi kegy olyan férfit tüntet ki bizalmával, aki arra úgy szor­galmával mint tudományosságánál fogva méltán rászolgált. Szivünkből gratulálunk a kitűnő ki­nevezéshez. Kórházi bizottsági gyűlés. A községi kórházi bizottság a f. augusztus hó 9-én dr. Péchy Péter járási főszolgabíró mint a kórházi bizott­ság elnöke elnöklete alatt bizottsági gyűlést tartott. A gyűlésen jelenvoltak dr. Olsavszky Viktor kórházi igazgató, Hirsch Náthán b. tag, Buttyán János kórházi gondnok és Barna Benő kórházi ellenőr és bizottsági jegyző. A bizottság megállapította az 1907. évi költségvetést és hason célból áttette a községi képviselő testü­lethez. Tudomásul vette az 1906. évi költség- vetés jóváhagyását és a kórházi alapszabály jóváhagyása tárgyában leérkezett miniszteri le­iratban foglalt téves megjegyzés helyesbítése iránt előterjesztést tett. Szülők figyelmébe ajánljuk Rőser tan- és nevelő intézetét Budapesten alapittatott 1833-ban. szegfű jelige alatt lesz a közeledés első pontja s mig Irén ismét belevegyült a társaságba, el­határozta, hogy a lapot figyelemmel fogja ki­sérni s önkénytelenül elmosolyodott, mikor a virágárus leányka, egy vézna, sápadt alak, hervadt virágaival asztaluk mellett elhaladt s az egyik tiszt oda szólt neki „borítsa ki ide a kosarát s menjen haza aludni, hogy tovább fejlődjék.“ Bodor főhadnagy oda szólt neki „Karcsi a feleségemnek piros szegfűt válogass, mert az a kedvence. Irén arra a másik asszonyra gondolt s nem tűzte az övébe a virágokat — hanem mikor haza érkeztek vizbe helyezte, hogy meghosszabbítsa úgy is rövidre szabott életüket. Szánalommal eltelve azon ősz férfi iránt, ki annyi más példán nem okult s egy fiatal életet fűzött magához kit bizonyosan jobb sorsba is helyezett s aki ilyen nemtelenül él vissza azzal a jósággal. Elitélve a nőt a ki kalandvágy vagy talán érzékiségből az első jobb képű emberrel kikezd. Ezekkel a képekkel foglalkozva még álmában is tovább szőtte gondolatait. Csak harmadnapra remélte, azért egész nap türelmetlenkedett s idegesen várta a lapot. S bár fáradtnak érezte magát, de a férje fel­szólítására, hogy menjenek járkálni, nem tett ellenvetést, gondolta, hátha ismét betérnek a kávéházba s megfigyelését folytathatja. (Folyt, köv.) E kitűnő hírnévnek örvendő intézet magában foglal 3 osztályú felső kereskedelmi iskolát, mely teljesen egyenrangú az állami, községi és testületi felső kereskedelmi iskolákkal és négy osztályú polgári iskolát. Bizonyítványai állam­érvényesek és az egyéves önkéntességre jo­gosítanak. Vidéki tanulók az iskolákkal kapcso­latos nevelő internátusba felvétetnek. - Ér­tesítést küld Rőser János igazgató, Budapest, VI., Aradi-u. 10. Községi közgyűlés. Nagysomkut község képviselőtestülete f. hó 8-án rendkívüli köz­gyűlést tartott, a melyen alig jelent meg négy képviselőtestületi tag. A gyűlés lefolyása a kö­vetkező volt: A községi biró a gyűlés meg­nyitása után a jegyzőkönyv hitelesítésére Nyil­ván Miklós és Blága Tivadar képviselőtestületi tagokat kérte fel. Ezután tárgyalás alá kerültek az alábbi ügyek: A községi 1904. évi és a kórházi 1903. évi pénztári számadások meg­vizsgálására vonatkozólag hozott törvényható- ságu határozatokat, mely szerint az említett számadások helyeseknek találtattak és szám­adóknak a felmentvény megadatott, helyeslőleg vette tudomásul a közgyűlés. Kiss Ödön illető­ségét — tekintettel arra, hogy apja Kiss László Nagysomkuton négy évig adófizető volt — el­ismerte. Varga János építőmesternek a kért telepedési engedélyt megadta. Az országos községi törzskönyv-bizottság felhívására egy­hangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy a köz­ség nevét változatlanul fönntartja, azonban .azzal a hozzáadással, hogy a község neve a törzskönyvezett helynevek helyesírására nézve országosan kötelező szabályok szerint kötőjel nélkül egyszóba írva Nagysomkut alakban használtassák. Tehát ezután a község neve igy írandó. A községi közös temető bekerítése iránt kiküldött bizottság jelentését azzal ha­tározta visszaadni, hogy tájékoztassa magát, hogy mennyibe kerül annak dróttal és mennyibe kerül annak vesszővel való bekerítése, úgy, hogy a készítendő kerítés mellett egyideüleg élő sövény is létesittessék. Az eredményt annak utána jelentse be a közgyűlésnek. A községi közmunka összeíráshoz Blága Tivadar és Gecze Miklós képviselőtestületi tagokat küldte ki a közgyűlés. Ezzel a csekély érdeklődés mellett megtartott közgyűlés véget ért. Kivándorlás. Úgy látszik községünkben is nagyobb mérveket ölt a kivándorlás Amerikába. Az elmúlt hét folyamán Amerikába szóló út­levélért folyamodtak: Barna Tódor községi szolga, Herskovits Szináj tojás pakoló, Véber Ignátzné, községi másodbiró neje és Hirsch Béla férfi szabó. Országos vásár. Községünkben a folyó évi augusztus 15-én (szerdán) és 16-án (csütörtökön) országos vásár lesz. Az első napon barom vásár, a második napon kirakó vásár. Kereskedők és iparosok figyelmébe. A cs. és kir. hadügyminiszter a hadsereg ruházati és börnemü czikkeire pályázatot hirdet. E hirdet­mény fontos újításokat tartalmaz. így pl. egyes iparosok is pályázhatnak; a bőráruk tekinteté­ben a beszállítási év leghamarább tudomásra jutott árai vétetnek alapul; csak oly egyének adhatnak ajánlatot, illetve írhatnak alá, kik a szakmát értik és tényleg dolgoznak s e tekin­tetben az ellenőrzés szigorú lesz. Az ajánlatok a debreczeni keresk. és iparkamarához szept. 7-ig nyújtandók be. Házvétel. A néhai Sándor Vilmos tulajdo­nát képezett belsőséget épületekkel megvette dr. Simon Miksa helybeli ügyvéd. Amerikából vissza vándoroltak. Gecze Juon, Hosszú Simon, Bálmos György és Lakatos Sándor varulyai lakosok együttesen indultak el a nagyutnak az uj hazába Ámerikába. Azonban utazási tervüktől önkénytelenül el kellett államok, a mennyiben Fiúméból vissza utasították őket azon indokból, hogy a vizsgáló orvos valami szembajt konstatált náluk. Szegény emberek hasztalan tették meg a hosszú és költséges utat, csupán azért, hogy a tenger vizét lássák. Mint értesülünk ennek dacára még egyszer megfogják kisérleni a kivándorlást. Színészet Nagysomkuton. Szabadhegyi Aladár színigazgató kiváló társulatával folyó augusztus hó második felében kezdi meg községünkben előadását. Műsorát a fővárosi színházak legki­válóbb darabjaiból állította össze. Színre kerül­nek: Gűl baba, Dancigi hercegnő, Bolygó görög operettek. Új messiás dalmű, Smólen Tóni, Forgószél kisasszony énekes bohózatok, Zsába

Next

/
Thumbnails
Contents