Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-28 / 4. szám
1906, január 28. KOVARVIDEK 3 közül a következőket emeljük ki, annál is inkább, mert a Nagy István körjegyző által a jegyzői illetmények kifizetésére vonatkozó előterjesztett szabályrendelet tervezettel, minden jegyző által rég óhajtott kívánsága teljesittetik. Az előterjesztett szabályrendelet ugyanis kimondja, hogy a jegyzők összes illetménye a nagykárolyi kir. adóhivatal által fizettessék ki az alispán utalványára havi, illetve negyedévi előleges részletekben. A jegyzői fizetés alapját képezné a községek által évnegyedenként előleges részletekben a nagykarolyi kir. adóhivatalhoz befizetendő jegyzői fizetés és mellékjárandóság. Azon község, a mely a jegyző járandóságát pontosan negyedévenként a negyedév első hónapjának nyolcadik napjáig be nem fizetné — az összeg 5u/0-os kamattal közigazgatási utón hajtandó be. A közgyűlés az előterjesztett szabályrendeletet egyhangúlag elfogadta azon módosítással, hogy a jegyzők járandósága nem a nagykárolyi kir. adóhivatal által, — hanem az illetékes kir. adóhivatal által — járásonként — fizettessék ki. Nagy István körjegyző kérdést intéz az egyleti elnökhöz, hogy adjon felvilágosítást arra nézve, hogy minő elintézést nyert a Szinérváralján tartott jegyzői gyűlésen hozott azon határozat alapján megszerkesztett és a közjegyzői kényszer ellen irányuló vármegyei alispánhoz intézet előterjesztés? Elnök kijelenti, hogy a mennyiben az előterjesztés nem az ő nézete szerint szerkesztetek meg azt alá nem irta és be nem adta. Becsky Sándor körjegyző követelte a hozott határozat értelmében az előterjesztés beadását, mert az elnök köteles a közgyűlés határozatát végrehajtani. A közgyűlés az elnök kijelentését tudomásul vette azzal, hogy egy újonnan készítendő előterjesztés beadására elnök köteleztetek. Ezután következett a tisztujitás. Bodoky Béla egyleti elnök a maga és tiszttársai nevében megköszönve az eddigi bizalmat eddig viselt állásáról a maga és tiszttársai nevében lemond. A közgyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel, elnökül újból Brodoky Bélát, alelnökül Komoróczy Jenőt, első jegyzőnek Szabó Dezsőt, másod jegyzőnek Nagy Istvánt, pénztárnokul Farkas Lászlót választotta meg. A nyugdíj választmány tagjaiul pedig rendes tagoknak: Komoróczy Jenőt, Orosz Árpádot, Bodoky Bélát, Nagy Gyulát, Szabó Dezsőt, póttagokul Finta Sándort és Hadady Józsefet választotta meg és ezzel a közgyűlés véget ért. A közgyűlés berekesztése után nyomban értekezleti elnökül Farkas László választatott meg, a ki az értekezletet megnyitván, felhívta • az értekezletet, hogy mondja ki az értekezlet, hogy az alkotmány védelem tárgyában csatlakozik-b a jegyzői kar a vármegyei tisztviselők e tárgyban hozott határozatához vagy sem? Bodoky Béla indítványozta, miszerint az ország válságos helyzetére való tekintettel a községi jegyzők szigorúan ragaszkodjanak a törvényekhez és ne menjenek be könnyelműen politikai dolgokba. Komoróczy Jenő nem látja célszerűnek, hogy a jegyzői kar ezen értekezleten kimondja, hogy szolidaritást vállal a vármegyei tisztviselőkkel és hogy csatlakozzék a vármegyei tisztviselők tiszti értekezletén hozott határozathoz, mindaddig mig a jegyzői kart nem biztosítja a vármegyei jóléti bizottság, hogy a jegyzőket felfüggesztésük esetén teljes mértékben kárpótolni fogja. Avagy mondja ki az értekezlet, hogy az önként befizetett adók átvételére és hadkötelezettségüknek önként eleget tenni kívánók adatainak kiszolgáltatására vonatkozó kormányrendeleteket, végrehajtása előtt a községi képviselőtestületek elé terjesztik, mint a jegyzők fizetésének utalványozására jogosulthoz és ha a képviselőtestületek biztositandják a jegyzőket, hogy felfüggesztésük esetén is, járandóságokat hiány nélkül kifizetik, akkor csatlakoznak a megyei tisztviselők határozatához, mert családos ember nem teheti ki magát az esetleges nélkülözésnek. Noé Miklós körjegyző indítványozta, hogy az értekezlet tekintet nélkül ezen körülményre mondja ki. Az értekezlet szótöbbséggel a Bodoky Béla és Komoróczy Jenő összefoglalt indítványát fogadta el. A trágyadomb elhelyezéséről, készítéséről, — s a trágya kezeléséről.- Gazdáink figyelmébe. A napokban községünk azon felén jártam, hol a lakosok leginkább földmiveléssel foglalkoznak. S láttam, sok — nagyon sok gazda a trágyadomb elhelyezésére, készítésére — a trágya kezelésére, egy csep gondot sem fordít .. . A trágya legbecsesebb részét — a trágyalevet — semmibe sem veszi, csak úgy engedi - némelyik még az utcára is folyni... Ez is indított arra, hogy ezekről egyet- mást gazdáinknak elmondjak . . . * * * A növény azokat az anyagokat, melyekre szüksége van, kiveszi a földből. Ezeket az anyagokat — ha azt akarjuk, hogy földünk tovább is teremjen — nekünk pótolnunk kell. Ezt a pótlást mondják trágyázásnak . . . Trágyázni lehet különböző anyagokkal. Legközönségesebb s legelterjedtebb trágyázó szer az istálló trágya. Ez aztán többet ér, minél jobb takarmány után készült. Különböző állatok trágyája — különböző. Azért igen helyesen cselekszik azon gazda, ki a különböző állatok trágyáit összekeveri . . . A trágya okszerű kezelésénél első a trágyadomb helyének megválasztása. Ez — se nagyon közel, se igen messze ne legyen az istálóhoz . . . Ne legyen közel, mert az ereszről az eső és hóié rá folyva, a trágya legdrágább részét, a trágya zsírját, kimossa — annyira, hogy nekünk csak a kimosott szalma marad. Messze se legyen, mert azzal csak a trágyának az istállóból való kihordását nehezítjük meg. Olyan helyre se tegyük, hová eső vagy akármilyen viz is szokott gyűlni. Ha csak lehet dombon s az istálló északi oldala felül legyen . . . Ha már a helyét megválasztottuk — jő az elkészítése. Nagysága mindig az állatok mennyiségétől függ . . . Egy állat számára rendesen 4 m2.-t számítanak . . . Van 6 drb. jószágom. Egy részére 4 m2. 6 részére, 6X4-24 m2. terület szükséges . . . Veszek egy 1 méteres karót s mérek vele 6-ot hosszúra, 4-et szélességre s ezt a tégla- alakú helyet körül határolom. — Ha ez megtörtént — felásom. De csak egy félméternyire! A fenekét lejtősre csinálom s hogy a trágyalé ne menjen a földbe s a földből se jöhessen a talajvíz a trágyámra, a trágyagödör fenekét agyaggal vagy kővel jól kiverem. Utána szalmával hintem be, hogy a nap hevétől meg ne repedezzék . . . Ha ez is megtörtént — hagyom száradni. Azután csinálok hig agyag habancsat s vele az esetleges repedéseket beöntöm . . . Most elkészítem az oldalát. A trágyadomb gödrébe, a trágyadomb szélétől körülbelül 15 cm-nyire karót ütök, mely melé — deszkát állítok. Ezután a deszka s a trágyadomb széle közti részt agyaggal esetleg kővel — kitömöm, a deszkát elveszem . . . Ha a trágyadomb lapályon van, hogy a viz alá ne mehessen — körül árkolom. S hogy az igy elkészített trágyadomb a nap hevétől, széltől még jobban védve legyen, — no meg aztán azért is, hogy a trágya ne érjék oly hamar, — a trágyadombot eper vagy akác fával körül ültetem. Ennyit a trágyadomb elhelyezéséről s készítéséről . . . Lássuk a trágya kezelését! Ez már az istállóban megkezdődik. Ha azt akarjuk, hogy trágyánk legyen, ne sajnáljuk állatainktól a szalmát. Almozzunk bőven ! S ha az állatok a szalmát jól összevágták — hordjuk ki a trágyadombra. De egyszerre csak a trágyadomb egyik felébe ! . . . így nem lesz úgy kitéve a nap száritó hatásának s a benne levő szalma sem fog oly gyorsan rothadni . . . A trágyadombot a mikor csak lehet, jószágainkkal tapottassuk meg. Erre azért van szükség, hogy a trágya bomlása ne történjék olyan gyorsan. Ha nagyon gőzölög, rakjunk reá vagy négy ujjnyi földet. Ha pedig a meleg időjárás mellett szárad — öntözzük . . . Még ha földet teszünk reá, akkor is jó egy kicsit meglocsolni! . . . A trágya igy kezelve három hónap alatt teljesen megérik . . . A trágya levét legjobb egy gödörbe, melyet trágyakutnak neveznek, összegyűjteni. Hízott sertések darabonként vagy tömegesen eladók „Első Kóvárvidéki Mügözmalom rés Olajgyárban“_ NAGYSOMKUTON.
