Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-01 / 26. szám
1906. julius 1. KOVARVIDEK 3 Békességben hagylak hát galambom Ékessen zöldelő rozmaringom, Ki hiv szerelmeddel már nem táplált, Bús szivemtől messze, messze elvált. Kis kertembe rozmaringot ültettem, Este, reggel könnyeimmel öntöztem, Mégis lehullott a levele Árva kislány, kinek nincs szeretője. Sőt mint sirvirág is megvan énekelve a rozmaring, de már a költemény-szakok között nem valamennyi népdal: Lehullott a rozmaring levele, Magam is elhervadok mellette, Mellemre tűzöm száraz kóróját Úgy várom el halálom óráját. Rozmaringom arra van szoktatva, Télen, nyáron zöldeljen az ága. Ha meghalok lányok eltemessetek, A siromra rozmaringot vessetek. Vagy pedig: Rozmaringot ültetett sírjára, Úgy zokogott fölötte a babája Hajlik a rozmaring szál lefelé, Mintha az is csak őt kesergené. Ismert költőktől valók a következő nem kevésbbé mély értelmű versszakok: Rózsa nyílik temetőben, Rozmaringszál sirvermemben, Rozmaringszál kell csak nékem Halva fekszik a kedvesem. Cucor Gergely. Egy pár rozmaring szál, Mely a szélben himbál, Azt mondja, azt súgja, Hogy ő többé nincs már. Nemes Ö. Fonjatok szép koszorút, Fonjatok leánykák Halvány rózsaszál legyen Benne rozmaring szál, Rozmaring gyász pompa ág. Bajza F. A regebeli árvalányhajt is Édes vőlegénye, Jajgatva siratta Sirt ásván rozmaring Bokornak alatta Rozmaringak árnyékában Kelj ki! kelj ki! árvalányhaj! Tompa M. A magokat vízbe ölt szeretőkről mondja a székely népballada, hogy: Egyikből nőt muskátasznak A másikból rozmaring szál, Vizen felül emelkedtek, Ott is össze ölelkeztek. Tisza partján van egy hajó kikötve. Benne fekszik az én babám megölve, Jertek lányok öltöztessük bíborba, Temessük el őt rozmaring bokorba. Másutt Tompánál: A gyászos rozmaring, Ezen özvegy virág Előtt is mosolygó Színben áll a világ. Arany Jánosnál pedig Toldi özvegy anyjának: Rozmaring bokor van, Gyászos ablakában. A régi magyar énekek között. „A halál aratása“ cimünek 15-ik versszaka igy szól: Még a rozmaringok is, Rettegnek félnek is, Mert álnok s véletlen, Halál s kegyelmeden. ('Folyt, köv.) A tápszerek hygieniája. IV. közlemény. Minthogy az élelmiszerek alkatrészei az ember táplálkozásánál, illetve fehérje, a zsirok és szénhydrátok, a viz és a sók bizonyos arányban állanak, — és ez az arány a tejben van meg, — tehát a tej a legkitűnőbb tápszer. A természet is azt választotta a csecsemő táplálékául. A hüvelyes vetemények szintén jó táplálékszámba jutnak; kevésbbé a hús és a tojás, melyekben a szénhydrátok hiányzanak; míg a hüvelyes veteményekhez kevés zsírt kell kavarni, hogy jó táplálékot képezzenek, addig a húshoz és tojáshoz, szénhydratot tartalmazó burgonyát és cukortartalmú gyümölcsöt. Ez okból tisztán kenyérből sem lehetne megélni, ha a fehérje hiányt nem pótolnánk. A gyümölcs és zöldve- temények még szegényebbek fehérjében. A íenti tabella szerint a legmegfelelőbb emberi koszt keverékből álljon, olyanból, mely megközelítőleg tartalmazza a szükséges fehérje, szénhydrátok stb. arányos viszonyát. Fontos továbbá az egyes ételek emészthetősége is. Az életből tudjuk, hogy vannak nehezen és könnyen emészthető ételek. A következő táblázatból láthatjuk hogy a hús annál nehezebben emészthető, minél kövérebb; a spenót 1 ‘/2 óra alatt, a káposzta 4J/2 óra alatt emészttetik meg, érett alma 1 V2 alatt, beefsteak 3 óra, — körte lV2óra, — Cárfiól 1 1/2, — bab21/2> — kenyér 3 V2, — vaj 3V2,— tojás nyers 1 '/2, — tojás keményre főtt 31/2>— sajt 3*/2, — kalaráb 3 '/2, — lencse 2‘/2, - tej felforralt 2,— forralat- lan 21/2. - zsíros metélt 2V2, - dió 5,- rizs 1,— marhasült 3,- tojás nagyon kemény 5,— tojás lágy 3,— kácsapecsenye 4,— borsó 2 Va» — borsóleves lV2, sült hal 3,— főtt hal 21/2, — csibe 4,- borjú pecsenye 3,- burgonya sült 2V2>— burgonya főtt 372,— marhahús főtt 3V2 — szágó 11/2, — nyers sonka 3,- disznósült 4,— gyümölcs 5,— vadhús 1 V2)— kétszersült 2 óra alatt. Fiatal vetemények könnyebben emészthetek, mint az öregek. Zsíros elkészítése az ételeknek megnehezíti 1-2 órával az emésztést. De nemcsak az ételek minősége fontos, hanem az ételek által fejlesztett gázok mennyisége is; mert azon ételek, melyek sok gázt fejlesztenek, nehezebben emészthetők. Az élelmi szereket főzés, sütés és másokkal való keverés, elképzés által megváltoztatjuk, úgy, hogy könnyen emészthetőkké válnak, nyers liszt az ember gyomrát legfeljebb elpépesitené, de sütés által a keményítő tartalma dextrinné és cukorrá változik s könnyen elemésztetődik. A kenyérbél ez okból nehezebben emésztetik meg, mint a héja. A zöld vetemények és a gyümölcs, főzés, sütés által megpuhulnak, szövetük fellazul. Az emésztést előmozdító és hátráltató körülmények Fodor tanár szerint: 1. Hogy Ízletes eledelben adják a tápláló anyagot. Az Ízletes eledel ingerli a gyomor idegeit és emésztőnedvek elválasztására készteti; ennélfogva könnyebben és tökéletesebben emésztetik meg a gyomorban az étel, a test jól felhasználja a tápszer tápláló anyagát. Ellenben undort utálatot gerjesztő eledelek a gyomor működését hátráltatják s gyakran nem hogy táplálnának, de sőt a gyomor hurotját okozzák. 2. Az eledel ne legyen túlságosan sok. A mértéken felül való eledelt a gyomor nem képes megemészteni és azért az a gyomorban könnyen erjed, vagy megrohad s most megint ahelyett, hogy táplálna, még betegséget okoz. Különösen nem szabad olyan eledelekből sokat enni, miknek emésztése, tapasztalás szerint nehéz; igy pl. nagyon zsíros, cukros, rágós és kemény ételekből. 3. Az eledel jól elaprózva és megrágva jusson a gyomorba. A finom liszt jobban megemészthető mint a dara; az apróra vágott és zúzott hús jobban, mint a nagy darabokban lenyelt. A gyors evés is, mert a megrágást nem engedi, könnyen megrontja a gyomrot. 4. A tápláló anyag ne legyen sok emészt- hetlen anyaggal keverve, vagy emészthetlen burokkal bevonva, mert a gyomor nehezen bírja a nagy tömegből vagy a burokból az eledel tápláló részeit kivonni. Mennél közvetlenebbül és tisztábban kapja a gyomor a tápláló anyagot, annál könnyebben emészti meg. Azért táplálkozik az ember jól a hússal, tojással, spenóttal stb. mert ezekből a legnagyobb részben megemészthető eledelekből könnyen kivonja a gyomor a tápláló anyagokat; ellenben zöldségből, burgonyából stb. a sok emészthetlen közül kell a tápláló anyagot a gyomornak kivonnia, azért ily eledelekkel rosszul táplálkozik az ember. 5. Sok folyadéknak, valamint nagyon hideg italnak étkezés közben megivása zavarja a gyomor emésztőképességét, mert nagyon hígítja az emésztő nedveket. 6. Az ínyre és gyomorra ingerlőleg ható izgató szerek, pl. bor, sör, kávé, tea, bors, paprika, ecet, gyümölcs, mérsékelt mennyiségben, előmozdítják a gyomor munkáját, mert a gyomrot izgatva gyorsítják az emésztő nedvek elválasztását; nagy mennyiségben ellenben hátráltatják az emésztést, sőt megronthatják a gyomrot. 7. Nem helyes az egy napra való táplálékot egyszerre megenni, mert az egyszerre megevett sok eledel könnyen megterheli a gyomrot. 8. Munka és mozgás az étkezés előtt célszerű, mert eleveníti az emésztést. Alvás, valamint túlságosan erőltető munka mindjárt az étkezés után, hátráltatják az emésztést. 9. Télen jobban emészt az ember mint nyáron forró időben. 10. Az eledeleket változtatni kell időről- időre, különben megunja az ember, a megunt tápszert pedig nehezen emészti a gyomor. Ez okból célszerű az úgynevezett vegyes táplálkozás, vagyis az olyan táplálkozás, amely felváltva húst, gabonanemüt, hüvelyes veteményt, zöldséget, tojást, tejet stb. használ fel a test tápláló anyagainak szolgáltatására. 11. Betegség nagyon megváltoztatja az ember táplálékszükségletét, valamint emésztő képességét, azért a beteget orvos tanácsa szerint kell táplálni. Eladó belsőség épületekkel. Értekezhetni a tulajdonossal PUTNOKY REZSŐ ÚRRAL CZEG-LÉSDE3KT.
