Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-01 / 26. szám
III. évfolyam Nagysomkut, 1906. Julius 1. 26-ik szám. Egész évre.................................8 Fél évre ........................................4 Elő flasotósi ár: K Negyed évre Egy szám ára 2 K 20 fillér Főszerkesztő: Dr. Olsavszky Viktor. Felelős szerkesztő: Barna Benő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagysomkut, Telekl-tér 388. sz. MEGJELEN HINDEN VASÁRNAP. Az idei aratás. A földm. minisztériumhoz beérkezett híradások szerint mint a hivatalos szaklap írja az ország megannyi részében a lehető legjobb aratási kilátások vannak. Ez mindenesetre örvendetes jelenség, tekintve, hogy az utóbbi esztendőkben elszomorítóak voltak hazánkban a viszonyok; hol tikkasztó nagy szárazság, hol hűvös, nedves időjárás, hol meg jégeső akasztották meg az egész ország előnyére váró jó terméseket. Megszenvedte a gazda, megszenvedte a munkás és megszenvedte a polgárság, mely kénytelen-kel'etlen, mindent jó drágán fizetett meg. Hála az Istennek, az idén valóban kielégítő aratásra van kilátás, ami természetesen az olcsósághoz vezet. A szegény emberre amúgy is istencsapás az egyre növekvő és fokozódó drágaság minden téren; s ha még egy-egy rossz termésesztendő is járul ehhez, akkor éppenséggel nem tudja megfizetni az élelmi-szereket. Sajnos a jó termés-kilátás még nem minden. Mellette settenkedik állandóan a sors csapása, mely még a jó aratási kilátást is tönkre silányitja. Ilyen sorscsapás manapság az aratósztrájk, mely évről- évre jobban kisért, egyre terjed s alig lehet ellene sikeresen védekezni. Már télen gyakorta szó esett róla és nem hiába. Most, hogy már csak néhány nap választ el az aratástól, egyre nagyobb tért hódit s mind több helyen üti fel fejét az arató-sztrájk. Vidékünk birtokosai meg vannak kiméivé még ezidőszerint a sztrájktól, de nézetünk szerint csupán azért, mert vidékünkön a búza- és általában az aratni való termény nagy .. csekély mennyiségben termeltetik. Ha higgadtan mérlegeljük a dolgokat, a sztrájkolóknak a legtöbb esetben nincs igazuk, mert nem számolnak, vagy nem akarnak számolni a gazda sokoldalú és számos esetben nem igen irigylendő költségeivel. A legtöbb helyen jó bánásmódban, kielégítő munkadijban, megfelelő részésedésben részesülnek az aratók. De hát sztrájkolni kell, mert hát felsőbb helyekről, lelketlen izgatok részéről erre rá biratnak, nem tudván azt, hogy minő károkat okoznak maguknak, a gazdáknak, de főleg a szegény szükes viszonyok között élő embertársainknak. Ha meggondolnák a sztrájkolok, hogy mit tesznek, ha jól fontolóra vennék cselekedetüket, nyilvánvalóan önmaguk is megrettennének ettől. Régi dolog, hogy erőszakos uton-módon célhoz érni nehezebben lehet, mint higgadt, megfontolt lépésekkel. Ha az arató munkások kizárólag a saját körükben hánynák meg az ügyeket és nem hallgatnának izgága, munkától irtózó agitátorok szavára, — kiknek nincs mit veszteniük — bízvást egyszer s mindenkorra elállanának a sztrájkok legkegyetlenebb ágától az arató sztrájktól. Eléggé fájdalmas és ez már ősidőktől természetünkben van, hogy nálunk állandó a széthúzás, az egymásnak való kellemetlenkedések szeretete, a zsörtölő- dés, pártoskodás. A helyett, hogy egyöntetűen, karöltve, vállvetett munkával oda törekednénk, hogy Magyarország nagygyá, hatalmassá tételét egyre előmozdítsuk: ellenségeskedünk, sztrájkolunk, hogy senkinek ne legyen semmije, főleg pedig hazánk örökké egy helyben mozdulatlanul álljon. A „KŐYÁRYIDÉK" TÁRCÁJA. Zöld Bandi. Nagyon sötét az est .. . Az égen nincs [csillag Egy sáros utcában Zöld Bandi most ballag. Gyilkos féltékenység üldözi, kergeti, Mióta Nagy Zsuzsát oly nagyon szereti. Felsóhajt: »ha igaz, hogy hűtlen s hogy [megcsal, Az igaz Istenre esküszöm, hogy meghall« Megáll egy ház előtt, benéz az ablakon. Elfogja szerelmes szivét a fájdalom. A csalfa Nagy Zsuzsa mást ölel, mást [csókol. Hófehér arcája pirkad a sok csóktól. * Haza fut Zöld Bandi szive mély sebével. »Alszegi Péter mi számolunk az éjjel !■ A kését keresi, ki feni s elrejti. „Meghal az, ki az én rózsámat szereti! “ „Kedves jó gyermekem ! Mire a kés néked? Azt biz el nem viszed! Azt bizony leteszed!“ „Sötét az éjszaka, sok az ellenségem! Éds’ apám én féltem kés nélkül az éltem /“ * Csók titán csók csattan... Nyílik a kis ajtó... „Áldjon meg az Isten! Védjen meg a bajtól/“ Alighogy kilépett Péter az utcára, Szerelmes szivén az éles kés áljára, * Búsan kong a harang, temetnek... temetnek. Fiatal leányok koporsót emelnek. Alszegi Péternek holtteste van abba’ Kiséri a falu apraja és nagyja, A gyászos koporsót gyászos lány követi. A holtat zokogva siratja, könnyezi. A gyászos koporsót leteszik a sírba. A gyászos leányzó felkiált sikoltva. „Édes jó Péterem ! Megyek én is veled /“ Leomlik Nagy Zsuzsa és szive megreped. * A gyilkos Bandira ráverték a vasat. Fekete tömlőében a szive meghasadt. Nagy Tamris. Riviérái útirajzok. — Irta: Mán Lajos. — (Folytatás.) Vannak azután az egyes családoknak különálló s gazdagon diszitett kriptái is számtalan mennyiségben. A szegényebb néposztály úgy, mint nálunk a hideg földbe temetkezik. Ezek mindegyikének is szebbnél-szebb és csak márvány síremlékeik vannak. Templomot az idő rövidsége miatt csak egyet néztünk meg a Domot. Ez is mint Olaszország többi temploma, el van halmozva kincseket érő művészi remekekkel. Itt nyugosznak szt. Lorenzo hamvai. Genuában is egyébként mint minden olasz városban rendkívül sok és szép templom van. Ilyen kellemes volt innen Uervibe való kirándulásunk, mely útnak megtétele villanyos vasúton 3/4 órát vesz igénybe. Gyönyörű villái s tengerparti sétányaival nemsokára egyik legkedvesebb üdülőhelye lesz az arra került idegeneknek. Itt láttuk idáig a legszebb pálmákat, mindenütt az utak mentén még pedig 1 pálma, 1 narancsfa váltakozva. Ugyancsak ezen a kiránduláson láttam először 5 — 6 nagy öszvért is hatalmas két kerekű taliga elé fogva s rendkívül nagy terhet vontatva. Követésre méltó példa ; sok időt és sok munkaerőt lehet vele megkímélni. Genuában csak 1-2 öszvér van