Kővárvidék, 1906 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-14 / 2. szám
1906. január 14. KOVARVIDEK 5 „Nagysád, ah ön elbódit, Nagysád, öleljen át, A tiszt csak egyszer hódit, A tiszt szivekbe lát. Nem kell ma látja cécó, Nem kell csak egy pár szép szó, Nem kell egyéb, csak egy csipetnyi tak-ti-ka !“ — Katalint pedig Kuruncziné adta . . . Egészen jól! Bányai is, meg - tudod — mind igazán kitettek magukért . . . Somkut is megmutatta, hogy tud a művészetért lelkesedni s színészeit, ha azok megérdemlik — fel tudja karolni. — Na s aztán Eötvösnének, lelkem, nincs párja . . . Az egy valóságos angyal! Ez — tudod — mindenütt ott van, ahol csak segíteni kell. Áldja is meg az Isten érte ! Képzeld csak, édesem, most is mit tett? Ez a jóságáról, kedvességéről, végtelen emberszeretetéről az egész „Kővárvidék“-en ismert úrnő, látva színészeink nyomorúságos állapotát, hozzáfogott az utolsó előadás jegyeinek elárusitásához . . . — Na? — S képes volt a vendéglő nagytermébe annyi s oly intelligens közönséget hozni, a mennyi még ott szinielőadáson nem volt . . . Tudod? Még a kik az előadásra nem jöhettek is, megvették jegyeiket! Mert — Eötvösné árulta . . . S fogadni mernék azt is ő csinálta ki, hogy a „Szilveszter“ esti mulatság tiszta jövedelmének felét — színészek kapják. — Szép, nagyon szép volt Eötvös Róbertné úrnőtől .. . Drága lélek! Hát ő nemcsak a szegény óvódás, iskolás gyermekekre — de még szegény színészeinkre is gondol . . . Micsoda szív s minő lélek lakozhatik benne! ? — S aztán, mint hallom, még az igazga- tónénak egy remek szép kamélia csokrot is hozatott. . . No, de hát — szó, a mi szó — színészeink mindezt, meg is érdemelték . . . Jól játszottak! Én sajnálom is őket . . . Sok jó estét szereztek „Kővár“ közönségének . . . Snagy missziót teljesítettek községünkben! Igen — még majd elfelejtem kérdeni — hogy találtad magad „Szilveszter“ estélyén ? — Nagyszerűen ! . . . — Hát a „Volapük“ nyelvet tudod-e már? — Hadd el, a múltkor próbáltam az urammal, de sehogy sem ment . . . — Te? Tizenkilencedikén lesz a gör. kath. iskolában valami jótékonycélu mulatság - gyertek el! . . . — Ha csak lehet! — Igen! Hát ebbe a hosszufalusi mulatságba kivel mentek ? — Az ma este lesz, ugy-e? — Igen! . .. Gyertek velünk! — Majd megbeszélem az urammal . . .-Jó - jó! — De már megyek is . . . Szervusz! — Isten veled! - a viszontlátásig! Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Mális Istvánnénak Rotyotyókevén. Nagyságos Asszonyom tévedésben van, mert becses urának bizonyosan nem záklyás-fenét, hanem fáklyás-zenét adtak, mert bizonyára felvilágosítással akartak szolgálni. És ha ez, amint Nagyságos Asszonyom panaszkodik, nem sikerült, egyéb orvosság nem létezik: Furasson egy ártézi kutat a becses férje fejébe. M. Z. Telepes-Hidegkut. Elvagyunk bájolva, hogy a minden jelesek jelese: nap és hold, az összes bolygók fényárban úszó testvére, felkereste szegény szerkesztőségünket kéziratával. Tekintsen minket alázatos rabszolgáinak, a kik lábainál fetrengünk s a mig talpa nyomait csókoljuk, szent áhítattal irányítjuk szemünket fenkölt eszményi bűvkörben tobzódó, kifejezhe- tetlen értékű személye felé. Gyönyörrel olvastuk kéziratát s minden őseink csontjaira esküszünk, hogy hasonló remekmű nem került kezeink közé. De ha kinyomatnók, a közönség minta gyanánt tekintené és azt követelné, hogy ne közöljünk mást, csak ami hozzá hasonló. De minthogy tízezer év alatt sem kerülne ehhez a cikkhez hasonló újságunkba: Remegve küldjük vissza e kéziratot s kérjük ezerszer bocsánatát, avval az igazán alázatos szólammal, melyet a chinai használ: „Lásd, kezem a lábamon s szolgája vagyok a szolgádnak.“ Felhércz János, Pukfalván. Hogy holdtöltekor a holdat, kik töltik ki ? ! Hát kik tölthetnék ki mások, mint a lunatikusok. Gorman Oszkárné, Ebetén. Hogy ön az idén ehessen jövő évi uborkát, azt nem hisszük, de hogy kitűnő, előre látó gazdaasszony, azt statályuk- Kon. Lámpion Erazmus. Hát bizony igaza van. Mikor Binbikét az apja kérdeite: „Tudod-e édes fiam, mi az a nap ? „Hogy ne, édes apám, szólt a kis Bimbó, egy akadémia tudóshoz illő komoly biztossággal: Ugy-e édes apám, az a nap a holdvilág. Főmunkaiárs: ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Nagysomkut, 1906, évi január hó 9-ik napján. Gámentzy János, kir. bir. végrehajtó. 488-1905. vht. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy nagysomkuti kir. járásbíróság 1905. évi Sp. 169/7. számú végzése következtében Dr. Nyilván Viktor ügyvéd által képviselt Csocsán Lászlóné javára Gece Illés s társai ellen 67 korona 20 fillér s jár. erejéig 1905. évi október hó 19-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2070 koronára becsült következő ingóságok u. m.: tehenek, tulkok, lovak nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek nagyilondai kir. járásbíróság 1905. évi V. 283/T. számú végzése folytán az eddig összesen 44 korona 70 fillérben biróilag már megállapított valamint a még felmerülendő költségek erejeig Kisnyiresen alperesek lakásán leendő eszközlésére 1906. évi január hó !7-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alól is elfognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, jelen árverés az 1888. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Nagyilonda, 1905. évi deczember 17-ik napján. Almás, kir. bir. végrhjtó. Sömörbetegek olyanok is, kik sehol gyógyulást nem találtak, kérjenek prospektust és hiteles bizonyító leveleket teljesen ingyen. ROLLE C. W. gyógyszerész, ALTONA- BAHRENFELD. (Elbe.) 718—1905. vht. szám. Árverés hirdetmény. Aulirott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagysomkuti kir. járásbíróságnak 1900. évi sp. 98 4. számú végzése következtében Dr. Nyilván Viktor ügyvéd által képviselt Szakálas község házipénztára javára Tárcza János ellen 552 korona s jár. erejéig, 1900. évi julius hó 14-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1440 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: szarvasmarhák nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagysomkuti kir. járásbíróság 1905. évi V. 15. számú végzése folytán 552 korona tőkekövetelés erejéig, Szakállos községben adós lakásán leendő eszközlésére 1906. február hó 3=ik napjának délutáni 3 órája határidőül kitüzetik es ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az éri.vett ingóságok az 1881. rendkívüli olcsó árak mellett esetleg apró havi részletek ellenében kaphatók Nagysomkuton SAUBER S.-né és TÁRSA cégnél. A hires Ángyai készítmények: Számtalan jO^ "1^ CWTCS ráír -j Angyabköszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje 2 kor. - Angyabkenőcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. — Angyabfagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 2 kor. Számtalan hálalevél. — Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: gyógyszertár, Hatvanóan. - Postai szétküldés naponta!
