Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-10 / 2. szám
IBM. Január 10. 4 badelvüpárti képviselőnek is lesz ellenjelöltje. — Nagysomknton Pap József szabadelvüpárti képviselővel szemben gróf Teleki Pál lép fel a dissiden- sek programmjával, de állítólag nemzetiségi jelölt js lesz. Vonalátadás. A batiz—szatmári uj vasútvonalat múlt hó 28-án adták át a forgalomnak. Az uj vonal kiépítése a szatmári vasútra nézve nagy jelentőségű dolog, nemcsak anyagi szempontból, mert ezáltal a vasúttársaság horribilis évi bérfizetéstől menekül meg, de főleg az okból mert az államvasutak vonalénak igénybevétele, nagyban efolyásolta a kedvező vasúti forgalmat. Szerkesztő változás. A Szatmár németi szerkesztőségében változás állott be. Málray Lajos eddigi felelős szerkesztő helyét Ferencz Ágoston főmunka- társ foglalta el; társszerkesztő lett dr. Schik Elemér. Képviselőválasztás. A küszöbön levő képviselő- választások alkalmával több vármegyei lap azt irta, hogy a nagybányai választó kerületben gróf Teleki Géza és Stoll Béla is felépnének képvislő- jelöltül. Mint illetékes forrásból értesülünk, e hitek nem felelnek meg a valóságnak. Felekezeti Iskolai hatóságok portómentesége. A Kereskedelmügyi miniszter 1904. évi 54,636. sz- rendelete szerint a felekezeti tanítók fizetésének kiegészítésére és korpótlékának fedezésére az 1893: XXVI. t.-cz. alapján engedélyezett államsegélyekre vonatkozó nyugtákat a lelkészek iskolaszéki elnöki minőségökben, az iskolaszék nevében a m. kir. adóhivatalokhoz „oktatási ügyben portómentes“ záradékká portómentesen küldhetik be. Ha a levélboritékon nem az iskolaszék szerepel feladóként, Vagy a hivatalos levél külzete nem a megfelelő záradékkal láttatik el, az eljárás postajövedéki kihágást képez és a vonatkozó szabályok szerint biráltatik el. Csarnok. Iga? mesp. Nemes, jó lelkű uralkodó volt az egy szerű király szerette népét módfeletti, Sz'\ vének minden sugallata arra ösztökölte, hogy boldognak lássa őket. Ennek okáért tehát elrendelte, hogy nagy birodalmának minden lakója kivétel nélkül jelenjék meg a lakomán, melyet a jó király rendez. Mu lásson az Isten adta nép ! Elérkezett a lakoma napja s a népek özönével tódultak oda. Kivételképen a király minisztere fogadta az érkezőket, mi alatt a jó király a belső termekben mulatott a megjelentekkel. Volt minden bőven, amit csak szem-száj kívánhatott, szóval lehetett is mulatni. S csodálatos bár, jöhetett boldog-bol dogtalan, egyaránt nyílott ajtókra talált, mert a király paiancs szerint a miniszter egykedvűen bocsájtá be őket. A midőn két nyomorult sok sebtől vérző, mankós koldus jött, haiagosan rántotta ki kardját s dühtől reszketve kiáltott rájuk már messziről. — Vissza — vissza,! A két koldus azonban mitsem törődött a miniszter órditozásával, ellenben hivatkozva árra, hogy a király akarata szerint nekik jogukban van sőt kötelességük, hogy eljöjenek, be akartak hatolni a királyi termekbe. Ám a miniszter nem engedett s ellen is szállt vitézül. Többször feléjük is sújtott kardjával, a mit azonban szerencsére a két koldus mankójával felfogott^ A nagy zajra aztán kitódult a nép s velük a kiváncsi király. — Miért nem engeded be őket? — kérdé a király lágy hangon miniszterétől. A miniszter szörnyen elvörösödött s kifelé tuszkolva a két nyomorultat, ne hogy beszélhessenek, válaszolt : — De felség, az istenért! felségednek nem szabad ismerni őket! Mert az egyik engem tesz tönkre, a másik mindkettőnket A király azonban bízva erejében a két nyomorulttal szemben, most az egyszer nem hitt minisztere szavának De azért mégis haragosan szólitá meg a két bizalmatlan külsejű toprongyost — Ki vagy te nyomorgó, sápadt és hiányos csúf! Az félve, remegve és szégyenkezve mondá: — Én az igazság vagyok ! — Hát te, te sok sebtől vérző, elha. ny agolt, íekélyes test, te ki vagy? Ez bálran, felemelt fővel és harsány engon felelt: — Felség, én a nép vagyok ! _________kövarvidek _________ Kü lönfélék. A részeg ember törvénye. Nagyjelentőségű társadalmi törvény lépett éleibe január elsején Angsában. A mikor néhány hónappal ezelőtt a parlament elfogadta az uj törvényt, nem is keltett valami nagy feltűnést, mert a nagy közönségnek fogalma sem volt róla, hogy miről van szó. Csak most látják az emberek, hogy az állam milyen hatalmas fegyvert 90«rzett magának e törvénynyel az iszákosság ellen, a melynek pusztítását Angliában is érzik, bár a társadalom sehol sem küzd olyan energiával a részegség ellen, mint épen a brit birodalom. Eddig a részegség Angliában is csak úgy volt vétség, ha a részeg ember botrányt okozott. Ha közbotrányt nem okozott viselkedésével, ha nem verekedett, vagy nem bántalmazta a árókelőket, nem lehetett bántani. Ezentúl azonban, ha valaki kelleténél többet iszik, úgy hogy lerészegedik, a rendőrség letartóztathatja, sőt köteles is letartóztatni, Ha olyan férfi vagy asszony ré- szegedik le, a ki hét évnél fiatalabb gyermekről köleles gondoskodni, az egyszeri részegségért egyhónapi börtönre ítélhető, a kit részegségeit háromszor elitéllek, az a krónikus íészegek listájára kerül s fényképét a rendőrség átadja a kerület va amennyi korcsmárosának. Ha ezután akárhonnan akar szeszt beszerezni, pénzbírságra, később pedig börtönre ifélik. A kerület korcsmárosait szintén szigorúan megbüntetik, ha ilyen részeges ember nek pálinkái adnak. Az első esetben kétszázötven korona, azután öts ,áz korona pénzbírságra Ítélik őket, s ha ez sem használ, hat hónapig terjedhető börtönt kapnak. Az ellen az asszony vagy férfi ellen, a ki a részegek listáján szerepel, házastársa válópört indíthat s a bíróság kimondhatja a válást a panaszos fél javára. A törvény nem tartalmaz intézkedést arra az esetre vonatkozólag, ha úgy a férj, mint a feleség részegesek s a fekete listára kerültek. Az uj törvény hívei hivatkoznak Norvégia példájára, a hol ennél is szigorúbb törvényes in tézkedésekkel úgyszólván teljesen megszüntették a* pálinkaivást. Az 1894. junius J 4-iki törvény szerint, a melyet egy 1897. április 6-án hozott rendelet egészít ki, Norvégiában a pálinkát kétszázötven liternél kisebb mennyiségben kizárólag a szamlag nevű emberbaráti egyesületek árusíthat, ják. A pálinka eladásából befolyó jövedelem nem az egyesületé, hanem az államé, úgy hogy Norvégiában senkinek sem érdeke, hog/ a nép pálin kát igyák. Sőt az egyes községeknek joga van, hogy területükön a pálinkának kocsiban való eladását megtiltsák. Uj szamlag csak úgy keletkez- heti k, ha a község lakosságának fele beleegyezik. A tizenöt évnél idősebb férfiak és nők egyaránt szavaznak. A jóváhagyást minden öt esztendőben meg kell újítani, Pályaudvarokon 1895. óta egyáltalában nem szabad pálinkát árulni s a vasútnak nem szabad.részeg embert szállítania. Minthogy a norvég törvény a pálinkának poharankint való eláru- sitását nem en gedte meg meg, sokan azt hitték^ hogy üvegekben ugyanannyi fog elfogyni. De ez nem következett be. Ellenben az a jó hatása megvolt a törvénynek, hogy mosl már a legritkább esetek közé tartozik, hogy valakit részegségért elfognak. Gyógyszertárakban csak orvosi rendedre lehet alkoholt kapni. A legérdekesebb azonban, hogy Nörvág'ában még a büntetőtörvénykönyv s az alkohol ellen való harcot szolgálja. Épen most 1905. január elsején lépett életbe a norvég büntetőtörvénykönyvnek egy novelája, a mely szerint a részegség bűntett elkövetésénél nem enyhitő, hanem súlyosító körülmény ha előre megfontolt szándékkal van összekötve. Feleségének kérésére a törvényszék a részeg embert gondnokság alá helyezheti s menedékházban vagy fegyházban internálhatja. E mellett megfoszthatják attól a jogából, hogy gyermekeit nevelje. E szigorú és céltu. datos törvényes iníézkedéseknek hatása nem is, maradt el. 1816-tól 1840-ig Norvégiának egy lakosa átlag nyolc liter pálinkát fogyasztott évenkint 1896.tói 1898 ig az évi állag 1 -1 literre szállt le Nálunk az átlagos szeszfogyasztás most is annyi mint a me nnyi Norvégiában az alkoholellenes tör vény élet beléptetéss előtt volt. Köziga2gatác. Közigazgatási statisztika. Letűnt egy év; község közigazgatásában is lezárták a z 1904. évre szóló munkálkodást. Előttünk a könyvek, képei az esztendőnek. ‘Lássuk, mit végeztek az elmúl esztendőben? Közigazgatási iigydarab. Beérkezett 2147; ezek közül elintéztetett 2138 ; elintézetlenül maradt az 1905. évre. 9. Kézbesítési ügyek. Beérkezett : a) A kir. bíróságtól 985. b) Különféle hatóságoktól 846. c) A kir. adóhivataloktól fizetési meghagyások: 383. Összesen 2214 drb. Kézbei sitve left 2201. Kézbesítésre vár az 1905. évben 13. Kisebb polgári peres ügyek. Beéikezett 464 panasz. Tárgyalás előtt megszűnt 278, Ítélet hozatott 148 ügyben; felebbezés utján a kir, jbiró sághoz áttétetett 38. Mezőrendőri ügyek. Beérkezett 19. Tárgyalás előtt megszűnt 15. ítélet hozatott 4 ügyben; ezekből kifolyólag kiszabatott 50 korona; befolyt 20 korona ; elzárásra átváltoztatott 30 korona pénzbüntetés. Kivándorlás, Az 1904. év folyamán 2 Amerikába való kivándorlásra szóló útlevél adatott ki. Es pedig Ködre Sándor és Hirsch Sámuel Mózes részére. Iskolázás. Az elmúlt év folyamán igen sok volt az igazolatlanul mulasztó iskolai és óvodakötelesek száma. A köz ségi elöljáróság a mulasztók szüleire összesen 112 korona pénzbüntetést szabott ki. Ebből befolyt 24 korona, bevehetetlenség folytán töröltetett 88 ko róna. Ezen számok csak szeptember havától számítandók, Szerkesztő : Barna Benő. Főmunkatárs: Borgida Józaef.
