Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-26 / 13. szám
4 KŐVÁRVIDÉK 1905. márczius hó 26. Névnapi tisztelgés. Veress Józsefet, állami iskolánk közszeretetban álló igazgatóját neve- napja alkalmából sokan üdvözölték. Próbabál. Rosenberg Lajos oki. táncztanitó tanfolyama befejeztével a nagyvendéglő termeiben április hó 2-án nagyszabású próbabált ren- ; dez. Személy-jegy 1 korona; Család-jegy (3 személyre) 2 korona. E próbabálra ez utón is felhívjuk a n. é. közönség és lányos mamák figyelmét. Képviselő választók összeírása. Az 1906. évre ; szóló képviselőválasztók névjegyzékének össze- j írására községünkben e hó 28-án ült össze az illetékes bizottság gróf Teleki Sándor elnöklete alatt. Újból benyújtott peticzió. A Kúria annak idején alaki hibák miatt visszautasította volt a Bay Lajos nagybányai megválasztott képviselő mandátuma ellen beadott peticzfót. A kisebbségben maradt Szappanyos Gerő dr. hívei kö- j közül: dr. törökfalvi Pap Elemér és még 16 választó polgár ujra'beadta a peticziót a Kúriához, kérve a választás megsemmisítését. A j peticziónálókat Bencsik József ügyvéd képviseli. Sikkasztás. Herskovits Samu fericsei lakos egy órát, egy pár fülbevalót és egy gyűrűt adott át javítás végett Schwartz Jakab helybeli órásnak. Amikor az átadott tárgyakért jött, az órás azzal fogadta, hogy — eladta azokat. — Sikkasztás vétsége miatt feljelentette a bíróságnak. Bemászott az ablakon. Bardai Lujza nagy- somkuti czigányasszony e hó 19-én fényes nappal bemászott a Bucsumán Juon nagysomkuti lakos házának ablakán és az összeszedhető ruhanemüekkel tovább állt. A csendőrség elfogta és átadta a járásbíróságnak. CSARNOK. Versek. Hogyha néha . . . Hogyha néha elmerengek Az egyhangú sötét éjben, Tengerszemü, barna kis lány Mindig eszembe jutsz nékem. S eszenbe jut veled a múlt, A boldog, de röpke percek, Amelyek, mint álomképek Tovatűntek, elröppentek. Sajgó szivem úgy fáj belé, Sorsomon úgy elkesergek . . . Én még sokszor visszasírom, Te - tudom —» rég elfeledted. Mint a macska . . . Mint a macska: úgy hízelegsz, Pedig tudom, hogy nem szeretsz, Hazud’ szemed, amig nevet, Hazud’ ajkad, mig hizeleg - .^rva szót sem hiszek neked. Ha majd busán nézel reám S várod: szóra mint nyílik szám S mig szavamat némán lesed, Könnyel telik meg két szemed: Akkor - akkor hiszek neked. Nemo. Gondolatok. A szerelem felold minden köteléket, a házasság befold mindenféle léket . . . Törvény elleni izgatás miatt tett a csendőrség feljelentést Varga József nagysomkuti lakos ellen, ki társait arra igyekezett rávenni, hogy a csendőröknek ne engedelmeskedjenek. Egy tanító tragédiája. Magyarláposon f. hó 12-én, agyonlőtte magát Dani Tivadar 36 éves görögkeleti tanító, akit nemrég választottak meg az aradmegyei jószáshelyi kerületbe tanítónak. A szerencsétlen ember a rendőrségnek czimzett levelében azt Írja, hogy egyre üldözték, mert a magyar kultúra előmozdításán fáradozott és ez az üldözés kényszeritette a halálba. A tragikus sorsú tanító néhány évvel ezelőtt jutalmat kapott a kormánytól, mert a magyar nyelvet sikerrel terjesztette a románok között. Halála nagy részvétet keltett. Figyelem. Az általánosan elösmert Osesr és Bauer czégnek mai lapszámunkban megjelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. Ismét tűz Csolton. Simon Mózes csolti lakos lakóháza e hó 19-én éjjel 12 órakor kigyuladt és leégett. A ház tőszomszédja a jegyzői irodának és bizony, volt dolga a jegyzőnek a sok iromány biztonságba helyezésével. E hirrrel kapcsolatosan szükségét érezzük megjegyezni, hogy Csolton rövid idő alatt ez már a harmadik tüzeset. Jó volna talán, ha az illetékesek kettőzött éberséggel figyelnének, hátha valami nyomára akadnának e gyakori tüzek keletkezési okainak. Mert itt nem elég konstatálni, hogy az ok ismeretlen. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki munkálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irdája Szatmáron, Batthyányi - utcza 1. szám alatt van. Piaczi árak az 1905. évi márczius hó 23-iki országosvásár alkalmával : Búza - (100 kgr.) - 18 K 40-1850 Rozs — „ „ — 16 „ 80—17.00 Tengeri „ „ — 18 „ 20-18‘30 Zab - • „ „ - 14 „ 00-14-05 Paszuly „ „ — 28 „ 00—28’20 Szarvasmarha és lóban nagy volt a felhajtás; a nagy felhajtáshoz képest azonban a kereslet nem volt eléggé élénk. Sertésben, — tekintve a járásban elrendelt számos zárlatra, felhajtás és kereslet egyaránt lanyha volt. * Egy német közmondás azt tartja: Boldogulj és hagyj másokot is boldogulni. A nemzet- ; közi gyakorlat pedig ezt: Boldogulj a mások boldogtalansága árán is. ■ *' ’■* I Justitiát, az igazság istenasszonyát, bekötött szemmel festik. A kép akkor volna teljes, ha a fülét is bekötnék es mankót adnának a kezébe. * Minden órában születik valahol valaki és minden órában meghal valahol valaki. A születés is, a halál is fájdalmaknak okozója, igy az emberiségnek egyetlen egy fájdalommentes órája sincs. * A vakon születettnek fogalma sem lehet: mit mindent nem láthat; a siketnémának : mit mindent nem hallhat; a műveletlen embernek: mit mindent nem lát, nem hall, nem tud. * Az önkénytelen sóhajtás nem egyéb, mint a léleknek közvetlenül megnyilvánuló imádsága, j És ha fogad is a nyelv, az agy : a lélek a bá- j natával, panaszával, vágyaival Istenéhez fordul. ! * Miképp a havasi gyopár, ez a szép vadvirág, nem élvezi a napnak igazi melegét sohasem, úgy vannak szivek, amelyeket szintén örök hidegség vesz körül és a szeretet igazi melegében nem részesülnek sohasem. * A boldogság olyan, mint a délibáb. Mesz- sziről: látszik; közelről: nincs. Komor. KÖZGAZDASÁG. A vetőgépekről. A géptechhika mai fejletsége mellett a gazda azon kényelmes helyzetben van, hogy válogathat a jobbnál-jobb mező- gazdasági gépek és eszközök között s olyant szerezhet be, a melylyel viszonyai között a legjobb munkát végezheti. Gépeink, eszközeink oly tökéletesek már, hogy azokon újabban lényegesebb módosítások alig várhatók s csak arra kellene törekedni, hogy ezen kitűnő eszközök mentül szélesebb körben való elterjedtségnek örvendjenek. így különösen a vetőgépek elterjedése nagyon kívánatos, a sorbavetés számos előnye miatt. Ugyanis soros vetésnél a mag eloszlása a talajban sokkal «egyenletesebb s igy minden növénynek a lehető legmegfelelőbb tenyész- terület biztosítható, szabályozható továbbá a vetés mélysége is, a kettő pedig a növények egyenletes kelését, fejlődését és érzését eredményezi. A géppel való vetésnél a megtakarított mag 25-30%-ot tesz ki, a mi ha tekintetbe vesszük azt, hogy vetőgéppel rendes használat mellett évente mily nagy területet lehet bevetni jelentékeny pénzösszegben fejezhető ki. Kevesebb vetőmag szükségeltetik tehát, egyrészt, mert géppel sokkal tökéletesebben lehet a bizonyos kiszámított mennyiséget elvetni, másrészt, mert éppen a növények igényeinek megfelelő tenyészterület és mélység jellemzik azt, hogy a magvak sokkal nagyobb százaléka kel ki és fejlődik növénynyé s igy tehát kevesebb vetőmag is elegendő, mint a szórva-vetésnél. A vetés sokkal lejárhatóbb a mi megint az egyes káros gombabetegségek elhatalmasodását gátolja meg avagy legalább is mérsékli azok kártételeit. Mivel az egyes növényekhez a levegő és világosságjobban hozzáférhet, erőteljesebben fejlődnek s a gabonafélék nem dűlnek meg oly könnyen. Mindezen elmondottak befolynak végül a termésátlagok növekedésére is. Fentiek alapján elmondható, hogy a vetőgép minden gazdaságnak, nélkülözhetetlen eszköze, mely nélkül rendszeres gazdálkodás el sem képzelhető. Ma már mi nálunk is annyira jutott a kulturális haladás, hogy a vetőgépet minden nagyobb gazdaságban bizonyosan ott találjuk ; hanem ez még nem elég, mert a kisgazdaságokban nincs az még kellően elterjedve, ott a hol legnagyobb szükség lenne arra, hogy mentői jövedelmezőbb gazdálkodás legyen folytatható. Okul vetik, hogy drága és igy kisebb gazdaságokra elviselhetlen kiadásokat ró. Az tény, hogy a vetőgép kisebb a gazdaságok által be nem szerezhető, egyrészt nagy költség miatt, másrészt azért, mert azt ott tökéletesen kihasználni amúgy sem bírnák s igy kamatozatlanul feküdne benne a pénz s igen hosszú idő szükségeltetne ahhoz, hogy az mégterüljön. De éppen azért, mivel a kisgazdáknak csak egypár hold elvetni való földjük van, lehetővé válik annak szövetkezeti utón való beszerzése, mely esetben nemcsak a vetőgépek, de más a rendszeres gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen s mégis egyesek által meg nem vehető eszközök is könnyen beszerezhetők. Ilymódon a kisgazdák is azon helyzetbe jutnak, hogy jobb, tökéletesebb gépekkel mivelhetik földjeiket és ezáltal jelentékeny módon befolyhatnak a termésátlagaik emelkedésére, de eltekintve a szövetkezeti utón való beszerzéstől, az egyes gépgyárak mamár oly kisebb gépeket is konstruálnak, a melyek direkt kisgazdaságok számára vannak szánva s oly egyszerű szerkezetűek és olcsók, hogy még szegényebb kisgazdák által is könnyen beszerezhetők. Vannak például kézierőre berendezett kapáló gépek 4-5 soros vetőgépek stb., melyek mind jó és tökéletes munkát végeznek. A vetőgépek igen sokfélék, melyek egymástól többé-kevésbbé különböznek, vannak a melyek direkt csak bizonyos talajviszonyok közé valók s vannak olyanok is, a melyek minden körülmények között alkalmazhatók. Alábbiakban két igen jó vetőgép leírását adjuk, melyek egyike a „Hungária Drill,“ másika pedig a „Mosoni Drill“ sorvető gép. Ezen két vetőgép igen nagy elterjedtségnek örvend, mert egyszerű, erős szerkezetük, jó munkájuk és mérsékelt áruk lehetségessé teszik azt. A „Hungária Drill“ merítő korongos rendszerre berendezett vetőgép. Vetőszekrényében elhelyezett vető tengelyén minden sor számára egy-egy merítő korong van alkalmazva, melyek igen egyszerű módon kiválthatók és a szükség szerint másokkal pótolhatók, mivel minden géppel 3 féle merítő korong szerelvény jár, egy W. jegyű az összes gabonanemüek elvetésére, egy R. jegy, apróbb mélyedésekkel, kissebb magvak számára s végül egy K. jegyű, amely nagyobb magvak elvetésére szolgál. A gép könnyen szállítható s a vető szerkezet működése egy e czélra szolgáló emelő rúd segélyével gyorsan szabályozható. Ezen vetőgép különösen sik talajokra való, a hol gyors és tökéletes munkát végez. A „Mosoni Drill“ nevű sorba vetőgép már inkább hegyes vidéken használtatik, mivel úgy
