Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-10 / 2. szám
2 K Ő V A R V I D E K 1905. január 10. lalkozás tisztes, becsületes, nemzet és élet fentartó voltát. Meg kell magyaráznunk ezekkel az apró gyermekekkel is, hogy az iskolateremben minden, amit szemük lát, kezük érint, amit magukon hordoznak,-a kérges tenyerű iparos izzadtságos munkája nélküle nem léteznénk, mert ő maga a természet. Sárból, porból, piszokból, hulladékból alkot ő természethez hasonló szépet, eszményit. Meg kell magyaráznunk má- ezekkel az apró felüekkel is, hogy az iparos nem nézi, vájjon az anyag, mit fel akar dolgozni, szép-e, rut-e, alacsony vagy magas származásu-e ? Csupán arra törekszik, hogy mindannyiunknak használjon s az emberiség millióit étellel, itallal, ruhával eh láthassa. És ezt a tanítási rendszert folytatni kell egészen a világ megteremtőig: az Istenig, ki a legnagyobb iparművész volt, mikor a világot hat napon át megteremtette. . . » Az iparos az Isten munkása, tehát tisztelnünk kell, mert ha ennek ellenkezőjét tesszük, úgy Isten ellen vétkezünk. A teremtő minden országába széjjel árasztotta munkásait, hogy minden ország szeresse első sorban a maga iparosait. Ép ezér- kell szeretnünk, támogatnunk nekünk, magyaroknak ekő sorban a magypr iparost.. Ilyes elbeszélő, mesélő és oktató rendszer- ben kell elvetnünk a magyar ipar iránti szeretetnek magvait a népiskolákban. Az elhintett magvakat szabadjára nem hagyhat* juk azokat ápolnunk kell, hogy gyökeret hajtva a középiskolában törzsekké, a felsőbb iskolákban egyetemes, terebélyes fákkal növekedhessenek. A középiskolákban az ipar általános ismereteivel, annak nemzeti mi- sziójával kell megismertetni az ifjúságot. E tantárgyat kötelezővé kell tenni a középiskolában ! Az általános ismeretek elméleti tanitása mellett különös haszonnal jár ipari műhelyeknek, telepeknek megszemlélése nem egyszer-kétszer. mintegy szórakozásból, hanem esetről-esetre gyakran és pedig, komoly oktatás s gyakorlati tapasztalat Rászorította ajkát a kicsiny, fehér kézre és fölállt. Isten vele, barátom, Isten vele. Már menni akart, noha keze még ott feküdt a férfi kezében, — így válunk, Éva? Hisz ez lehetetlen. Valamit kell, hogy mondjon nekem. Nézze, én nem tudok. Őrült vagyok és nem tudom, mi megy végbe bennem. Valószínű, hogy mihelyt innen elmegyek, rettenetesen bánni fogom, amit tettem. Mondja, ha a küszöbéhez érve úgy érzem, hogy itt a helyen maga mellett: visszajöhetek-e ? — De hisz ez bolondság? — nevetett az asszony. Gyerekjáték 1 Ám próbálja meg, menjen a küszöbig. A férfi a fejét csóválta, — Nem értett meg. Éva. Nekem igen könnyű lenne itt maradnom. Elhiszi! ugye? De félek: rnaga^ megcsal engem. Látszólag olyannak vesz, aminőnek adom magam s amilyennek a hirem után ismer. De en úgy sejtem — és ez az, amitől félek, — hogy maga nem elégszik meg velem igy. Maga nekem támad, kiforgat, átgyur, valami olyat csinál belőlem, ami magának megfelelő lesz, de nekem magamnak nem. En megszoktam a rosszaságomat és szeretem őket. Maga már is látja ezt és megvet titkon és nagy ujjitásokon töri a fejét. Jgazam van ? szerzés céljából. Afelsőbb iskolákban jogakadémiákon és egyetemeken külön e célra rendszeresített tanszék hirdesse az ipari tudomány szabadságát, dicsőségét. Természetesen itt már magasabb iparpolitikai szempontoknak kell elbírálás alá jutna. Hisz fugyisoly sivár felsőbb iskolai rendszerünk, tegyük gyakorlativá azt iparpolitikai tanszék elállításával ? Ezen általános iskolai nevelésnek kettős irányban fogjuk érezni becses értékét. Egyrészt nemzedéket kapunk, mely az ipar iránt érzékkel viseltetve ténylegesen is támogatni fogja a magyar ipart és ez lesz kulcsa majd a fogyatékos hazai ipar párto- lási kérdés oly régóta vajúdó megoldásnak) .másrészt el fogjuk érni azt, hogy az iskolázottak közül többen fogják adni .magukat ipari pályára. És igy lesz magasabban iskolázott iparos-osztályunk, mint van németországban, vagy angliában, mely helyeken igen nagy az érettségizet és egyetemet végzett iparosok száma. Az iparoktatás másik nagy útja a tulajdonképeni szakoktatás ipart űzők részére, minden fokon ingyenes oktatással. Alsó, közép és felső fokú ipari szakiskolák létesítendők. Alsó foknak az ország minden városában s nevezetesebb községében középfokuak minden nagyobb gócponton, felsőfokuak az ország geografiailag felosztott nagyobb területein állitandók hl. A tanrendszer megállapítása és ez iskolák belső szervezetnek részletes taglalása ezúttal nem feladatom. Annyit azonban szükségesnek tartok kiemelni, hogy ez iskolákban a gyakorlati irány mellé az elméletinek is helyt kell adni. Fontosnak tartom, hogy az egyes szakok gyakorlati és elméleti tanításán felül gondot kell fordítani mindazokra az általános tantárgyakra is, melyeknek ismerete nélkül ir.ai modern ember nem élhet meg. Végül különösen hangsúlyoznom kell, . hogy az ipar történelme melleit nagy súly fektetendő a magyar nemzet történelmének tanítására. Mert jól jeAz asszony meghajtotta a fejét és mosolygott. — Nincs igaza En nem vagyok más, mint a többi asszony. Es a rosszaságait szeretem. En nem is akarok több lenni magának, mint valaha valaki más. En szeretni akarom és akarom, hogy maga is szeressen. Csak szeressen és hagyjon békét az egyéniségének. Nekem nincs is egyéniségem. Semmi. Csak csókolózni szeretnék nagyon, nagyon halálosan, mindég. Szeretném, ha halottá csókolhatnám, mint ahogy elképzeltem ezt magamban titkon, ábrándozva, mint egy kis leány— már évekkel ezelőtt. Hát higyje el! Odahajtotta fejét a férfi vállára és nézett iá meleg, könnyes tekintettel. — Hát fél tőlem ? Ne féljen 1 En oly jó és ártatlan vagyok- Nem akarok semmit. Csak egy kicsit jól bánjon velem, Szei essen ! A melegen buzgó szavak elkábitották a férfit, a ragyogó szemek sugara beleüzött a leikébe. Némán ölelte át az asszonyt és tartotta magánál, mint egy gyermeket, meghitten, jóságosán, gya- nakodás nélkül. Az pedig akkor már érezte, hogy megkezdődött a harc életre-halálra. A gyönge kis vértelen keze már ott settenkedett titkon a hóditó óriás glóriája körül, hogy szép csendben, óvatosan levegye a homlokáról és a saját fejére tegye. gyezzük íreg, feladatunk nem csak az, hogy szakképzet munkássá, hanem a nemzet aktiv elémévé is kell tennünk emelnünk a magyar iparost. Ez legyen a mi vezér fonalunk az ipati szakoktatás szervezésénél. És e körülmény fetette nagy horderővel bin mert a magyar nemzetállam kiépítésénél nem mellőzhető az iparosság. Velük számolnunk kell, már csak nagy számuknál fogva is. Az ipar nagyon alkalmas arra, hogy a nemzetállam eszméjét megerősítse, de egyúttal veszedelmesen alkalmas arra is, hogy az azzal foglalkozókat a nemzetközi és nemzetiségi eszmék karjaiba csalogassa. Égy uj honalapitásleszen az iparosságnak magyarnak megmaradt részét a magyar állam eszméhez való ragaszkodásra megszilárdítani s eltévelyedet részét visszahó- ditáni. Az uj honalapitásnak pedig legnagyobb eszköze : az iskola, rnég általánosan véve a nemzet, szorosan véve az iparosság részére. Hygi na. Irta : Doktor. Egy jelentékeny angol oivos azt állította, hogy a betegeknek több mint fele része oly betegségekben szenved, melyek a maguk személyének evés és ivás tekintetében való elhanyagolásából avagy az egészségtani szabályok, teljes ismeretlenségéből, főleg tisztaságra és szellőztetésre nézve veszik eredetüket. Ha mindenki önmagára jobban ügyelne és különféle egészségtani szabályokat követne, sok betegség nem lépne fel oly gyakorisággal és halandóság is kisebb lenne. Sok éven át a hygiena szabályait alig tanulmányozták, sőt az orvosok is kevésbbé ismerték, És mégis mennyi szolgálatot tett az a kevés is az emberiségnek, ami ismeretes volt, ha alka’rraztatot. Manap hygieniai ismeretek, nem csak az orvos számára, hanem mindenkire nézve okvetlen szükségesek. A lakosság túlságos nagy száma egy-egy közponlott képező nagyvárosban, az a könnyűség, melylyel egymással érintkeznek, az élelmiszerek oly sokféle hamisítása s végre az éghajlat és lakásváltozás, amiknek ma az ember gyakori esetben alávetve van, mind megannyi körülmény, mely a hygiena szükségességét rendkívül nagy mértékben igazolja. Az egészség megzavarása gyakori esetben a gyomorban veszi kezdetét. Sok gyermek*egészsége a dajka, avagy más a gyeimek első gondozására hivatott személy tudatlansága által veszélyeztetik. Közismert dolog mennyire, kedvelik a gyermekek az édességeket, nyalánkságokat, de kevesen vannak, kik iparkodnának a gyermeket ezen rossz és ártalmas szokásról, mely a zsenge gyomrot csak gyöngíti elszokhatni. Csecsemők csak tejjel és elscsorba nanyatejjel tápláltassanak. Felnőteknél nehezen emészhető élelmiszerek # alkohol tartalmú italok, túl fűszerezett mártások valamint a sok létező, étvágyat gerjesztő szerek, mindmegannyi tényezői a gyomorbetegségeknek, hasmenés, hurot avagy gyomortágulásnak, stb. A jólérzés egy második elmaradhatlan kelléke a friss levegő. Lakosztályaink legtöbbje el van telve ártalmas levegővel. Nyilvános intézetek, iskolák^ tehát mindazon helyeken, hol sok ember gyü| össze, hol az elégő anyagok egyesülnek kilégzésünk és bőrünk kipárolgásának anyagával, a levegő mindig a legrosszabb és kellő szellőztetés hiányában alig alkalmas, sőt gyakran szerfölött ártalmas is a belélegzésre. £Sok nó és sok lábadozó beteg megmagyatáznatlan félelemmel viselteik a friss levegő iránt, bezárkóznak lakásaikba és
