Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-03-12 / 11. szám

4 KŐVÁRVIDÉK 1905. márczius hó 12. Szerkesztóváltozás. Dr. Komáromy Zoltán ügyvéd a „Szamos“ főmunkatársa megvált a lap szerkesztősége kötelékéből; Komáromy Zoltán a „Szatmár-Németi“ czimü lapnak lesz felelős szerkesztője. Véfe a farsangnak, a mulatós, bohókás idő­szaknak. Kialusznak a báli csillárok, elnémulnak a vig zene hangjai. A báli ruhák ruhatárba és a bálok a kedves emlékek honába vándorolnak. Itt a böjt, melyen a bűnös emberiség magába száll s fejét - a bünbánás jeléül — hamuval hinti meg . . . Eljegyzés. Schönfeld Henrik szatmári keres­kedő eljegyezte Illés Hermina kisasszonyt. Tűz volt csolton, e hó 7-én éjjel. Kigyuladt és leégett a Silberman Lipót csűrje. A kár mintegy 200 korona. A csendőrség erélyes nyomozásának eredményeként kiderült, hogy a tüzet Silbermannak Togye Ignát nevű cselédje gondatlanságból idézte elő. Feljelentették a járás­bírósághoz. Képviselöválasztók összeírása. A vármegyei központi választmány folyó hó 2-án Nagy László alispán elnöklete alatt ülést tartott, a melyen megalakították a f. évi képviselőválasztók össze­írására kiküldött bizottságokat. Az összeírást a vármegye területén márczius 20-tól, április 5-ig kell eszközölni. Az összeíró küldöttség névsora a nagysomkuti választó kerületben a következő : Az 1-ső összeirási szakaszba: Elnök: Bradoffka Frigyes Kapnikbánya. Rendes tagok: Weisz Jenő Felsőbánya, Hirsch Ernő Kapnikbánya. Póttagok : Lengyel Andor Szakálasdombó, Orbán Andor Karulya. A 2-ik összeirási szakaszba: Elnök: Gróf Teleki Sándor Nagysomkut. Rendes­tagok: Szeráfin Elemér Nagysomkut, Pap István Sárosmagyarberkesz. Póttagok: Szabó Ernő Sárosmagyarberkesz, Szabó Albert Koltó. A 3-ik összeirási szakaszba : Elnök: Mán Lajos Nagysomkut. Rendes tagok: Barna Benő Nagy­somkut, Lengyel Béla Hosszufalu. Páttagok: Erdős Aurél Csőit, Keresztény Lajos Hagymás- lápos. A 4-ik összeirási szakaszba: Elnök: Brunner Károly Pribékfalu. Rendes tagok: Syllaba Ernő Jeder, Rácz Dezső Hosszufalu. Póttagok • Péter János Pusztahidegkut, Ungur Jakab Pribékfalu. Zsebtolvajlás. E hó 2-án Ágoston Tódor berkeszpataki lakos zsebéből 18 koronát kilop­tak. Jelentést tett a csendőrségnél az esetről, s a csendőrségnek sikerült a tettest Butuza Vaszalika személyében kideríteni. Megindították ellene a törvényes eljárást. Szerencsétlenség a vasútnál. E hó 3-án Bustya- házán elütötte a vonat Matrin János munkást, kinek a gép kerekei ballábát a térden alul metszették el, mig jobblába térden felül tört ketté, azonkívül az esés következtében fején is súlyos zuzódásokat szenvedett. A nagy vér- veszteség következtében a szegény ember meg­halt. Visszautasított peticzió. A Kúria választási bizottsága Pais Andor elnöklete alatt a napok­ban vette tárgyalás alá a beadott peticziók egy részét. Ezek közül a Bay Lajos mandátuma ellen beadott peticziót visszautasította. Elveszett egy Veress József névre kiállított tanítói nyugdíj-befizetési könyvecske. Tulaj­donos kéri a megtalálót, hogy azt neki átadni szíveskedjék. Végzetes szerencsétlenség. A lovak kifogásá­val foglalatoskodott Domokos Sándor, Szabó Ernő sárosmagyarberkesz! körjegyző kocsisa; amikor az egyik ló a fején oly szerencsétlenül rúgta meg, hogy másnap agyrázkódás követ­keztében, iszonyú kínok között meghalt. A szerencsétlent ép az előtti napon ajándékozta meg felesége egy fiu-gyermekkel. így aztán özvegyén kívül három árvája maradt. Országos vásár lesz községünkben f. hó 22. és 23. napján. Kézrekerült ludtolvaj. A csendőrség kézre- keritette Varga Juli czigánynő személyében a tolvajt, aki Márkis Sándortól e hónap elején libáit ellopta. Átkisérték a bírósághoz. Remekmű. Megjelelent az »Érmelléki első szőlőoltvány telep« árjegyzéke 15-ik évfolyam, rendkívül díszes kiállítás, számos képpel és gazdag tartalommal, mely nemcsak az árakat, hanem mindenkinek, aki a szőlészet iránt nem is érdeklődik, szükséges gyakorlati utasításokat is tartalmaz. Ez a mü bemutatja és bőven ösmerteti az országban oly rohamosan terjedő sodronyfonat és tüskés sodronykeritések alkal­mazását is 12 képben. Aki czimét egy levelező­lapon tudatja, annak ^ingyen és bérmentve kül­detik meg. Czim: „Érmelléki első szőlőoltvány telep“ Nagy-Kágya (Biharm.). Ezen telepnek mai számunk hirdetési rovatában közölt „Szőlő­lugast ültessünk“ czimü hirdetésünkre felhívjuk olvasóink nagybecsű ügyeimét. A nagysomkut vidéki anyakönyvi kerület statisztikája február hóról. Születtek : 20. Toho- tán Jánosnak „János“, febr. 2-án (Somkut- pataka); 21. Fáiul Jánosnak „István“, febr. 1. (Jeder); 22. Both Vazulnak leány (utónevet még nem kapott), febr. 4. (Somkutpataka); 23. Fáiul Orsolyának „Flóra“, febr. 6. (Jeder); 24. Laár Máriának „Tivadar“, febr. 10. (Fericse); 25. Pap Jánosnak „Simon“, (utólag anyak.), (Som­kutpataka); 26. Kovács Farkasnak „Mária“, (ut. akv.) (Jeder); 27. PrunaJóbnak „Juliánná“, febr. 19. (Jeder); 28. Buda Györgynek „Anna“, febr. 18. (Somkutpataka); 29. Lupuez György­nek „Margit“, (ut. akv.), (Somkutpataka); 30. Malye Andrásnak „Anna“, febr. 19. (Jeder); 31. Hődre Timótnak „Mária“, febr. 18. (Jeder); 32. Máries Jánosnak „Rozália“, (ut. akv.) (Jeder); 33. Indre Györgynek „Vazul“, febr. 25. (Nagy­Körtvélyes); 34. Krisán Jánosnak „Tivadar“, febr. 27. (Somkutpataka). - Házasságot kö­töttek: 5. febr. 13-án Ávrám Vazul és Petrán Agápia (Nagy-Körtvélyes); 6. 17-én Torna Vazul és Ávrám, Anna (Nagy-Körtvélyes); 7. febr. 17. Átyim György és Petrán Mária (Nagy-Kört­vélyes); 8. 22-én Ávrám György és Dán Anna (Nagy-Körtvélyes); 9. febr. 23. Átyim Todor (Hovrilla) és Szuszé Agágia (Somkut­pataka); 10. febr. 24. Dán Vazul és Ávrám Anna (Nagy-Körtvélyes); 11. febr. 24. Ávrám Gergely (Nagy-Körtvélyes) és Both Anna (Som- kutpatak). - Meghaltak : 15. febr. 5. Lennyán Jánosné, Átyim Anna 22 éves, tüdőgümőkorban, (Fericse); 16. febr. 9. Gergelyné sz. Argyelán Anna 46 éves, tüdőgyuladásban, (Jeder); 17. febr. 10. Bánkos Vazul 19 éves, vizibetegség- ben, (Jeder); 18. Bullán Illés 43 éves, tüdő­gümőkorban (Somkutpatakán). Eltűnt leány. Mandelbaum Sámuel szatmári kereskedő 19 éves Olga nevű leánya a napok­ban eltűnt szülei házától. Valószínű, hogy pilla­natnyi elmezavarában öngyilkosságot követett el. Figyelem. Az általánosan elösmert Osers és Bauer czégnek mai lapszámunkban meg­jelent hirdetésére ez utón is felhívjuk olvasó- közönségünk figyelmét. Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök. Elvállalja mindennemű mérnöki mun­kálatok végzését és építmények tervezését. Műszaki irdája Szatmáron, Batthyányi - utcza 1. szám alatt van. Vásári zsebnaptár 1905. Húsipari és állat­forgalmi évkönyv az egyes napokra eső vásárok pontos jegyzékével. Ingyen és bértmentve meg­küldik minden mészáros, hentes, állatkereskedő czimére, aki legalább félévre előfizet a Mészá­rosok és Hentesek Lapjára. Előfizetés félévre 6 kor. - Kiadóhivatal: Budapest, VII. kerület Erzsébet-körut 2. Piaczi árak az 1905. évi márczius hó 6-iki hetivásár alkalmával : Búza - (100 kgr.) - 18 K 40-18'60 Rozs — „ „ — 16 „ 80—16‘90 Tengeri „ „ — 18 „ 20—18'30 Zab - „ „ - 14 „ 00-14'05 Paszuly „ „ — 28 „ 00—28'40 CSARNOK. Maroknyi nép volt . . . Maroknyi nép volt, számra törpe, De lelke mélyén a nagy tett lakott S titáni harczban verte tőnkre A zsarnokot . . . s szétzúzta a bakót! Szabadság fényes, biztató sugára! - Te lelkesitéd bú=te!t szívüket S az égre írtad aranyos betűkkel A szent nagyoknak ékes nevüket! S gyász szállt a hősök nemzetére . . . Ők felhozák a fényes csillagot S a gyáva nép nem lát az égre, Könnyes szeme már hályogot kapott. Szabadság fényes, biztató sugára! Mikor töltőd a sziveket tele? Hirdetve, hogy nem rabnak született: csak Gyalázat, hogy más nép vak eszköze! Oh mondd, hogy nem folyt vér hiába, Hogy győzni újra a szívekbe térsz S nem lesz, hogy őseit gyalázva, A nép fejéről tépje a babért! Szabad nép, független magyar hazában, Ez lett a mi dicső diadalunk; Hogy hire szerte szálljon a világon: Szabad a nép, mert magyarok vagyunk! m 1848. márczius 15. „Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag, Te, a népek hajnalcsillaga!“ Petőfi. 1848. február havában kiütött a franczia forradalom. Ennek a hire márczius elején hozzánk is eljutott . . . S hogy találta hazánkat? Szomorú, nagyon szomorú állapotban. Hazánk csak úgy nyögött az elszegényedési rendszer járma alatt. A magyar nép, mint Petőfi mondja: „úgy vonta görbedt derekával a rab­igát, mintha csak állat és nem ember volna.“ Végre akadt a hazában egy férfi, ki jobb­jában karddal, baljában a szabadság zászlajával, kiáltá: „Szabadságért harczoljunk! Legyen sza­badság, egyenlőség, testvériség!“ Gondolhatni, hogy hatott ez rájuk!? Föl­riadtak . . . S mi történik? Az ifjúsághoz szegődnek. Kibérelnek egy vendéglőt s abban gyüléseznek. Ott beszélik meg, mit kíván a magyar nemzet. Mit kiván? Az úrbéri terhek megszüntetését. A törvény­előtti egyenlőséget. A sajtószabadságot. Az évenkénti országgyűlést Budapesten. Azt, hogy a katonaság esküdjék meg az alkotmányra. A magyar katonákat ne vigyék külföldre. Továbbá a vallásegyenlőséget. A két fejű sas helyett a magyar czimert. A fekete­sárga lobogó helyett a háromszinü magyar zászlót. . . Ezt kívánja a magyar nemzet! Kossuth, Petőfi, Jókai és mások a nemzet eme kívánságát 12 pontban röviden össze­foglalják. Felolvassák a népnek, ki azt a leg­nagyobb örömmel s lelkesedéssel fogadja. Végül elhatározzák, hogy holnap — ha csak lehet, - életbe is léptetik. Ez történt 1848. márczius 14-én. Márczius 15-én még nem is virradt, már is gyülekezni kezdtek a vendéglő előtt. Fel­olvassák a 12 pontot. Majd Petőfi lép az emel­vényre s szavalja a „Talpra Magyar“-t. A hatás leírhatatlan ... A kormány fegyverrel fenye- getődzik. Hasztalan . . . Petőfi ismét elszavalja „Talpra magyar“-ját s megy a tömeggel a nyomdába, hogy a 12 pontot meg a „Talpra magyar“-t kinyomassa. A nyomdatulajdonos nem

Next

/
Thumbnails
Contents