Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-03-12 / 11. szám
1905. márczius hó 12. 3 határozathozatalra nincs szükség, amennyiben az 1890. évi I. t.-cz. e részben részletesen intézkedik. Előadónak azon javaslata pedig, hogy a viczinális és községi utak felügyeletére és javítására utkapai'ók alkalmaztassanak: elvben elfogadtatik és jövő tiszti értekezleten hoznak majd határozatot, hogy hány utkaparói állás rendszeresítése lesz szükséges. Ezután Keresztény Lajos felolvasta a múlt tiszti értekezleten nyert megbízás alapján jegyzői lak és irodák építése tárgyában a vármegye törvényhatósági bizottságához intézendő felterjesztést. E felterjesztés a következő: „Tekintetes vármegyei törvényhatósági bizottság! Szatmár vármegye nagysomkuti járásának jegyzői kara által tartott tiszti értekezleten elhatároztatott, hogy ezen járásban a körjegyzői székhelyeken jegyzői lakosok s ezzel együttesen alkalmas anyakönyvi és iroda helyiségek, valamint megfelelő számú tanácstermek felépítése szükséges, kivéve Nagysomkut nagyközséget, továbbá a sáros- magyarberkeszi, hosszufalui és jederi körjegyzőséghez tartozó községeket. Ezen indítvány felvetése abból kifolyólag származott, hogy a fentebb említett községet és három körjegyzőséget kivéve, e járás összes körjegyzőségeiben jelenleg oly szégyen- teljes, alkalmatlan s még a közegészség legcsekélyebb kívánalmainak sem megfelelő jegyzői irodák és lakások vannak, a mi a hivatali tekintély, iratok és okiratok alkalmas elhelyezése s a közegészség tekintetében alkalmasaknak számba sem vehetők; sőt vannak oly körjegyzői irodák is, mint pl.: a törökfalusi körben, a melyek egyszerű szalma tetővel ellátott viskónak nevezhetők. Ezen felterjesztésből kifolyólag oda terjedne az értekezlet határozatából kifolyólag előterjesztett kérelmünk, hogy azt a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés alkalmával beható tárgyalás alá venni s ezen járás körjegyzői székhelyein uj megfelelő körjegyzői lakások és irodák építtetésének szükségességét elvben kimondani s a községek képviselő testületéit ezen úgy törvényes és szabályszerű tárgyalására utasítani méltóz- tassék.“ A felterjesztést az értekezlet elfogadta és a törvényhatósági bizottsághoz felterjeszteni rendelte. Ugy-e kérem ismernek olyan képet, amelyik mesz- sziről csendélet, mosolygó baraczkokkal és remek szőlőíürtökkel; közelről meg hajh! — lyukas, papucs . . . Én vagyok kérem az a remek szőlőfürt.. . és sajnos, én vagyok az a lyukas papucs is . . . Azt hiszem, hogy csak a Kerepesi-uton lehet valaki olyan bolondul őszinte. Itt minden őszinte és minden kiabál. Őszinte a sok boltos, aki nyíltan bevallja, hogy a Kerepesi-uton muszáj csalni, őszintébb még a koldusnépség is mert sokkal szemérmetlenebb mint más utczában. Megihletett ez a borzatsztó nagy őszinteség .. . ... A Juczika bájos csacsogását alig hallgattam. Csak az járt az eszembe, hogy én itt most mindjárt, ezen a szent helyen igazat fogok mondani.- Juczika . . . milyen benyomást keltettem én . . .- Ne izetlenkedjék fiatal ur . . .- De mégis ? . . .- Ó! Ha az a darab sikerülni fog . . . Éppen ez a darab lógott az én lelkiismeretemen . . .- Jól van Juczi! Maga tehát engem megvet. A darabból nem lesz semmi. Abszolúte nem is Írok, nem is irtani, sőt nem is fogok Írni darabot . . . Sétál velem holnap is vagy nem ? Juczika rám nézett. Az a nedves szempár az én eredendő bűnöm . . .- Ugye tréfál ? . . .- Nem tréfálok. Bár tréfálnék . . . ! Ezek után elnök a jövő értekezlet előadójául Ungur Jakab pribékfalui körjegyzőt jelölvén ki', — az értekezletet berekesztette. ______________KOVAR VIDEK_________ Fe lhívás előfizetésre. Egy negyedév a nagy mindenségben, az idők végtelen árjában, hol századok tűnnek, századok vesznek el: — igen csekély idő. De egy negyedév egy lapnak, egy kezdő lapnak életében, amely nem kecsegtetve magát vérmes reményekkel, az erős küzdés jegyében indult meg: mégis valami. Egy negyedév talán elég arra, hogy a lap olvasói megítélhessék, vájjon az a lap megfelelt-e kötelezettségeinek? vájjon beváltotta-e tett ígéreteit? nern tért-e el programmjától, melyet zászlajára irt. Egy negyedév előtt, amikor útnak indítottuk lapunkat, úgy mondottuk, hogy a hasábjain megjelenendő minden szó, minden betű rugója a hazaszeretet lesz. Közérdekű, társadalmi eszmék fejtegetését tiiztük zászlónkra. Községünk és az egész Kővárvidék minden érdekének előmozdítására indult meg lapunk. Az ipar és kereskedelem ügyei előbbreviteléért küzdeni - tűzte ki czélul. Szépirodalmi részével szórakoztatni kívánta az olvasót. Ennek elérésére neves irók műveit szereztük közölhetésre. Egy negyedév rövid idő, de talán mégis elég lesz arra, hogy azok, akik olvasták lapunkat, véleményt mondjanak: ha vájjon megfeleltünk-e a fentebbieknek. Hazafiasak voltunk-e ? Vetettünk-e fel közérdekű s társadalmi eszméket? Harczoltunk-e községünk és vidéke javáért, avagy az iparosok és kereskedők helyzete javításán? És végül: nyujtott-e szórakozást lapunk t. olvasóinak? Egy negyedév rövid, de, — hogy e kérdésekre felelni lehessen — ama negyedév alapján, - arra elég. És ha úgy találják t. olvasóink, hogy programmunkhoz hívek maradtunk, — minthogy ez uj negyedévvel uj előfizetést nyitunk, - ne tagadják meg tőlünk azt a csekély áldozatot s fizessenek elő „Kővárvidék“ lapunkra, melynek Előfizetési árai: Egy esztendőre ........................................8 korona. Eg y fél 4 Negyed „ 2 Egy szám ára......................................20 fillér. * Az előfizetési dijakat szíveskedjenek a kiadóhivatal czimére: Nagysomkut — Telekitér 388. küldeni. — Megcsalt? . — Hát mit csináljak, ha nem tudok darabot írni ? . . . Kívánjon édes szép Juczika valami mást, csak . . . ugyan ne sírjon már. . . — Nem kívánok semmit... Maga a Dohány- utczában lakik, menjen arra ni - a Rókus felé .. . Én éppen a más irányba megyek . . . Mint a regényekben . . . Lehajtottam a fejem és éreztem, hogy gazember vagyok. Megállottám és néztem vissza hosszan . . . Juczika is megállóit. Sőt odajött hozzám. — Nézze Jenő . . . Próbálja mégis megírni azt a darabot . . . — Szeretni fog Juczika ? . . . — Egyelőre az eszmét szeretem . . . A pályámat szeretem ... És ha majd a maga daraajáí játszom . . . Lehet . . . Lássa én igazán csak a művészetet szeretem . .. írja meg azt a darabot. Meg aztán nézze én még gyerek vagyok . . . Tudom is én mi az ? . . . Ugye megírja ? . . . Juczika eltűnt ... Én is párologtam . . . éppen az ellenkező irányba . . . Igazán akár csak a regényekbe . . . Megpróbálok Írni . . . Vagy a Vignek vagy a Nemzetinek . . . Egyelőre azonban csak az jut eszembe, hogy én vagyok az a remek szőlőfürt és - sajátságosképen - én vagyok az a lyukas papucs is . . . HÍREK. Márczius 11. Ünnepeljünk! Tudjátok-e mi márczius 15-ike? A rabigába szorított, földhözragadt istenadta magyar népnek kiszabadulása a rablánczok közül! Sejtitek-e márczius 15-ének örökké bevilágító fényét, dicsőségét! Érzitek-e, hogy annak tündöklő fáklyája örökké bátorítani fogja a lankadozókat és elnyomottakat. És hiszitek-e, hogy márczius 15-ének magasztos eszméje örökké forrongásban jogja tartani az emberi elméket. Márczius 15. Léted világit, mint a nap, de szemünk belé nem tekinthet! Te örök eszményi igazság vagy, mely az elnyomottakat felemeli és az ellene vétkező hitetleneket darabokra töri, porrá- morzsolja! Te vigaszt nyújtasz a sebzettek szivébe, erőt adsz a lankadozók a roska- dozók vérébe, életre fakasztod a bimbókat és elnémítod mindazokat, kik az ember örök jogát, a természet örök törvényét és igazságát: a szabadságot tiporni akarják! Legyen szabadság! Ez volt márczius 15-ének mindent bearanyozó csillaga! És szabad lön a magyar! Lehullottak a rablánczok, mert azokat a nép vasmarokkal törte szét! Szikra ütött ki a szivekben, lángra lobbant a szunyä- dozó honfiúi érzületnek tüze, mert a nép megizmosult, tetterőt nyert, hogy utat törjön munkája örök dicsőségének. De hol a vezércsillag, hol a hősök hőse, a bajnokok bajnoka, a martyrok martyrja, ki szivének egész melegével, lángeszének minden erejével, szónoklatának tárogató harsogásával beragyogta a föld sötét pályáját, felszabaditotta e föld elnyomottait és kivívta a magyar- nemzet önállóságát, függetlenségét, szabadságát?! Hol van ez isteni szellem, mely ismét utat törne eszményének ? Hol a forrás, mely a kietlen érzelmek szomorú sivatagában, iiditő italt, életre ébresztő nedvet buzogtatva a lelkekbe ? Kossuth, Lajos szelleme él, közöttünk, nem távozott el tőlünk És nézi, szemléli, hogy a kivívott szabadság még fenn áll, a nép az ő népe szabad, független és önálló. Petőfi szelleme is bennünk él, a ki- ’ küzdött sajtószabadság sokat lendített a magyar nemzeten és rohamosan haladtunk a műveltség létráján. Ünnepeljünk e napon! Ünnepeljük a sajtószabadság, a magyar polgári munka, a föld, az ember szabaddá léteiének diadalát. Ünnepeljük márczius 15-ikét, az újjá ébredt munka magasztosságát! Ebből merítsünk erőt, bizalmat a jövőre. Ünnepeljünk! Kinevezések. A pénzügyminiszter Szilágyi István és Ilosvay László pénzügyi számellenőröket pénzügyi számvizsgálókká végleges, — Smok István pénzügyi számgyakornokot pedig számtisztté — ideiglenes minőségben a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez nevezte ki. Uj törvényszéki bíró. 0 Felsége a király Némethy József szatmári kir. alügyészt törvény- széki bírónak nevezte ki a szatmárnémeti kir. törvényszékhez. Meghívó. A nagysomkuti Ifjúsági Egyesület 1905. évi márczius hó 15-én hazafias ünnepséget rendez a nagyvendéglő dísztermében. Kezdete este 7 órakor. Az ünnepség sorrendje: 1. Him- nus, énekli a közönség. 2. Alkalmi beszéd, tartja: Veszprémy Sándor r. k. plébános ur. 3. Márczius 15. Szavalat, tartja: Darai Rózsika áll. isk. növendék. 4. Hazafias dalok, előadják az áll. isk. növendékek. 5. „Előre!“ Irta Tóth Kálmán, szavalja: Sziics Gyula ur. 6. Hazafias dalok, előadják az áll. isk. növendékek. 7. Szökevény, irta Jeszenszky Danó, szavalja: Borgida József ur. 8. „Szabadság ünnepére“, színdarab 3 felv. irta: Kozma Andor. Szereplők: Mágnás — Szüts Gyula úr. Pap - Jeromos János úr. Föídesúr — Zsilinszky István ur. Leánya — Haaz Hermina k. a. Ennek férje - Haaz Lajos úr. Fiuk - Csolti József úr. Jobbágy - Luka Ferencz úr. Az utolsó felvonásban élőkép. Előadás után közvacsora és táncz.
