Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-12-31 / 53. szám
1905. deczember 31. K OVARVID EK 5 mint feleségnek, a ki szeret és szeretetből lett anyává is . . . Bohém temperamentumokkal megteszik észrevételüket. Nem elég hangosan, hogy illetlenségnek látszodjon s nem olyan halkan, hogy az asszonyka fülébe ne másszon, de okos asszony nem hódításnak tudja ezt be és — tova haladnak. De így — hogy a rendes köréből kiragadtatva ide a kastélyba lett vezényelve, a hol más társasága nincs, mint a háziak, foglalkozása a katonáit résen taitani az aratók sztrájkjának szociális kitörései elfojtására s nap-nap után várva a dolog megérését, hogy egyszer már összetűzésre kerüljön az a fojtott tűz, mely a lázadókban mint a tapló tüze ég és lobot nem vet, hogy pusztitson láng nyelvével — csak bűzével mételyezi a tiszta levegőt. Már hetek óta töltve a fegyver és még egy lövés sem dördült el s ugyanannyi ideje nap-nap után, a napnak minden órájában maga előtt látja az asszonyt, mely bele ékelte magát a leikébe, az álmaiba. Az asszony mit sem tud róla, hiába állítják róluk, hogy ők megsejtik azt. De Kállayné nem ér reá sejtelmekkel foglalkozni, táplálja a gyermekét. 0 szeretetreméltó, mert a természet ilyennek alkotta. Barátságos, mert soha sem csalódott és kedvességével pazarul bánik, mert rósz embereket nem ismert. Az élet neki csupa rózsaszínű álom, nem ismeri, nem tanulta meg az embereket tanulmányozni. De lehet, ha az asszonynál ez a kedvesség a mosolyával együtt mesterkélt lenne s a mi rajta eszményi, légies, illanó máz volna akkor is őt látná folyton, mert a mit minden nap látunk megszokjuk, a mit megszokunk, nélkülözhetetlenné válik, ami azzá vált, ragaszkodunk hozzá s a mihez már ragaszkodunk, arról nem tudunk lemondani. Ha tudná a mimosa lelkű Sárika milyen lángot gyújtott az ifjú szivében még is takarékosabban bánna a kedvességével, de ő abból mit sem lát, bárha a tiszt mindig a legszilárdabb ostromra határozza el magát, terminusnak a legközelebbi alkalmat kínáló viszontlátást tűzi ki és mindannyiszor lefegyverzi az asszony biztos nyugalma, a mely a közönyt olyan híven fejezi ki. Bizonyára ideáljai alkotása közben Dobai is ilyen eszményképet festene, a melyben a nő lelke harmóniája által félelmet nem ismerve megvédve érzi magát az ellenálhatatlan- nak hitt egyenruhába bujt Mefistó csábjától. De ezeket az erényeket csak a saját nőinktől szokás megkívánni, a más feleségénél teher, mert megnyirbálja reményeink terveinek sikerét. A tiszt reményei is szindús képet stylizál- nak szomjas lelkének, mely minden izével áhitta a szép asszonyt. Izzó karjai utánna nyúltak s a képzelet, mint egy fantom tűnt tova, üresen hagyva a levegőt. Az asszonyka nyugodtsága még jobban szította benne a vulkánikus erejű lángot, a mely minden izében égett s közönnyel fordult el a természet panorámájában rejlő békés kép magasztos fenségétől, mely áhítatra ragadta a lelket. A park platányai között mind távolabbról látszott a Kállay szálas alakja, széles kari- májú szalma kalapja, melyet meglengetett a tiszt fele visszafordulva s aztán eltávozóban mind kisebb ponttá vállott s azután eltakarta a Szamos partját fedő kukorica széles sávú zörgő levele. Ennél már kinálkozóbb alkalmat egyetlen alkony sem teremthet. Az asszony közelebe, őt karjai közzé szorítani, nem törődni azzal a mi következhetik — rohant le a lépcsőkön egyenesen be az asszony szobájába - de egy kép leszögezte az ajtóban s a múltból, az édes gyermekkornak az emlékeiből bűnt tisztitó erővel varázsolt elébe egy mozaik darabot. Mikor őt is a térdén ringatta az édes anya mig kis- sebbik testvérkéje a patyolat csipkék között éhesen motozkalt apró ujjaival az anya édes tejének nektárja után, összekulcsolt kezekkel mondta „Mi Atyánk Isten“ stb. mig az „Ave Máriaria“ szóló harang ezüst csengésű szavát be hordta az esti szellő a nyitott ablakon. Az „Áment“ mindannyian együtt mondták — de Kállaynénak az apróságokat kellett elaltatnia — nem vette észre, hogy immár megtisztult egy lélek: a Dobay Ákosé. Szalon. A hét legfrissebb intim pletykája. Kiváncsi vagyok lesz-e ebből a szegény gyermekeket felruházó bizottság megalakulásából valami? Lesz! A múltkor — ha jól emlékszem - X-éknél hallottam, hogy a grófnét akarják elnökül felkérni s majdnem mindegyik úri nő tagja lesz . . . Igen! Hát erre az esti előadásra jöttök? Jónak ígérkezik . . . Egy rövid egy felvonásos vígjátékkal fog kezdődni. A színészek adják elő . . . Aztán jönnek a műkedvelők! Lesz felolvasás, ének, zongora, szavalat, tánc — éjfélig. Ekkor görögtüz fény mellett élőképben be lesz mutatva előbb az ó, aztán az új év. Utána ismét tánc kivilágosvirradtig . . . Csak eljöttök ? Én elmennék — de tudod az uram . . . Az'be nem teszi a lábát a kaszinóba! Ne legyetek már olyanok! . . . A mi volt - az elmúlt. Ugy-e drágucám — ott leszel? csak legalább tiz óráig. Igen, mert a táncra a férjed nem mer elengedni . . . Hej! ... No csak vigyázzon is rád!? . . . Látjátok — engem se akart a férjem elengedni, de addig kértem, mig azt mondta: no jól van hát - tekintve, hogy jótékonycélú elmegyünk; ott leszünk vagy tiz óráig . . . Tiz óráig? Én az élőképet akarom látni — az pedig csak tizenkettőkor lesz! . . . Bár nehezen, de azért mégis elengedett tizenkét óráig. Smegfogjátok látni - reggel megyünkhaza! Tegyetek ti is igy! Ha ott nem lesztek — komolyan mondom — megharagszom . . . Lehet! - Szervusz! - Honnan? Ejnye, de jól tetted, hogy bejöttél! No csak ülj le! Hogy nem jöttetek el erre a karácsonyfa ünnepélyre ? Most volt? Kik voltak ott? . . . Az úrinők közül bizony kevesen . . . Ejnye, hogy nem tudtam én azt! ? Na asszonyok! Ki volt jó ? Kinek mit hozott a Jézuska? Nekem ezt a boát . . . Remek! Hát ehhez a blouzhoz mit szóltok ? Magas ugy-e egy kicsit a nyaka? Majd az ünnepek után megigazítom . . . Nézzétek csak! Ez az asszony! Ennek még karácsonyfája is van . . . Szabad hozzá nyúlni? Csak tessék! . . . Hét óra ? Asszonyok — ki jön? , Szervusz cicám, a vasárnap esti viszontlátásig! Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) Udvarias felfogású. Bizony, ha megtörtént, nem az volt. De II. Vilmos császár pár év előtt parancsba adta tisztjeinek ki, hogy éjfél után, fehér asztal mellett korcsmában tett^ nyilatkozatok és tények nem beszámíthatók és mi is ehhez az előkelő emberi felfogáshoz tartjuk magunkat. — A korcsma nem az érzelmek, meggyőződések, de a szeszhatások csarnoka éjfélután. Ha tiszta fővel nappal célzatosan sértették volna meg Ont, lapunk rendelkezésére állna. De mi a kik a békét óhajtjuk mindig, a velünk itt élő testvér néppel, ez esetben Önnek elégtételt nem adhatunk a nyilvánosság előtt esetének közrehozatalával. Szokond. Paraj név alatt Szűcs Gyula munkatársunk versel. Elvont Juon a Jánosé. Kisbuny. Hogy az étvágygerjesztő szeszes festvényeket (likőröket) miért hívják papramorgónak, bizonyára azért a miért a vasmacskát vasmacskának. Pettyhüdt Ivor Sárvár. Ön Írja, hogy valami nevezetes családi ügyben szóváltásuk volt az anyósával, a kinek szótüzét Ön nemesen kiállta s azután a szobát leheletszerű gyorsasággal elhagyván a háztetejére menekült s a kéményben megkapaszkodva úgy érezte, hogy ime Ön most már csakugyan, hogy a helyzet magaslatára emelkedett ?! Kérem szépen, ha b. anyósa nem követte Önt oda is, biztosan igaza van. E. 1. Hogy Vámfalvi Jónász jederi körjegyző, a kinek székhelye Nagysomkuton van ilyen homlokfeliratu levélboritékot használ „ Vám falvi Jónász körjegyző Nagysomkut“ az engem egyáltalában nem bánt, mert azt hiszem és feltételezem, hogy társadalmilag mindenki tudja, hogy Nagysomkut nagyközség és annak „községi jegyzője“ én vagyok névszerint Barna Benő. Ha tehát nem hivatalos ügyben és nem hivatalos ténykedésében történik valami, az nem a „jegyző“-vel, hanem az illető személyével történik. Fömunkatárs: ACKERMANN BÉLA. Laptulajdonos: BARNA BENŐ. NYOMTATVÁNYOKAT JL ’ sehol sem lehet jobb, szebb és olcsóbb kivitelben beszerezni, mint ^ MORYAY GYÜLA kitünően berendezett s mindenféle gépek= ===== kel dúsan ellátott ===== könyvnyomdájában NAGYBÁNYÁN. Tisztelettel hozom a nagyérdemű közön- ség tudomására, hogy könyvnyomdámat óriási papirraktárral láttam el, miáltal azon szerencsés helyzetbe ju* II tottam, hogy a t. közön- | (í/jj ség legkényesebb ízlését is pontosan kielégíthetem. JJjL Vidéki megrendeléseket azonnal teljesítek műfogak könnyen megszokható és legfinomabb kivitelű teljes fogsorok tevésére, foggyógyászatra, fogkövek eltávolítására, elsárgult, elfeketült fogaknak eredeti színük visszaadására berendezve, hol továbbá fogtöméseket (plomb) eszközlök és fogat, gyökereket a foghuzási technika legjobb módszere szerint távolitok el, — szives figyelemre ajánlom. ----La kás: Nagysomkuton, a „Megyeház“ épületében. H>r. KOVÁCS MÓR egyetemes orvostudor, fogorvos. fogorvosi műtermemet
