Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-10-15 / 42. szám
4 választói jogot, kérjük, nem mert nők vagyunk, hiszen a férfit sem azért illeti meg, mert férfi, hanem kérjük, mert emberek és állampolgárok vagyunk mi is, — mondja erre nézve a kérvény. Erélyes hangja amellett szól, hogy a kérvényezők komolyan veszik a dolgot, követelésüket, melynek igazságában rendületlenül bíznak, diadalra akarják vinni. Elfüstölt milliók. A m. kir. központi dohányjövedéki hivatal igazgatóságához rendelt számvevőség most állította össze a magyar szent korona országaiban eladott dohánygyártmányokról jan. 1-től jun. 1-ig szóló jelentését. Az általános forgalomban levő gyártmányokból 50.020,483 korona 63 fill., a belföldi különlegességi gyártmányokból 5.176,217 kor. 70 fill., a külföldi különlegességekből 947,198 kor. 53 fill, folyt be, összesen: 65.152,899 kor. 92 fillér. A múlt évi kimutatás ezzel szemben 1.515,899 kor. 36 fill, kevesebb bevételt mutat. Kavics szállításra pályázat. A pribékfalvi- fehérszéki vicinális úttestre 3.480 klmtr hosszúságban szükségleltető kavics mennyiség szállítására járási főszolgabíró pályázatot hirdet. Az ajánlatok e hó 19-ig adandók be a jár. főszolgabíróhoz. A szükségeltető kavics fele a Berszó patakból, fele pedig a Láposból szállítandó. Beszállítási határidő f. évi november 30. Heti betétosztály a kereskedelmi bankban. A kereskedelmi bank rt. heti betétosztályt létesített. Tagul bárki beiratkozhatik aki a fenálló szabályoknak aláveti magát. Beiratások a bank helyiségében minden vasárnap d. e. 8 —12-ig eszközöltetnek. A csoport szabályzat a bank helyiségében megtekinthető. A nagysomkuti „Kereskedelmi bank részvénytársaság“ igazgatósága — célja lévén az intézetnek a köz- vagyonosodást előmozdítani — a társasági alapszabályok 1. és 11. d.) §-ai alapján elhatározta a „Heti betét“ üzletet működési körében felvenni. Meghalt a násznagyáért. A züllött cigányvilág életének szenvedélyes forrongásában szinte mesébe illő egy öreg 46 éves törökfalusi cigánykovács esete, a ki, mert násznagyát, kit igen szeretett, megverték, letette szerszámait és pásztorbotot fogott kezébe, hogy megkeresse a merénylőnél násznagya igazságát. Elment Csukur György a falubeli templom melletti kovácsműhely elé, a hol Kardos Laczit meg is találta. Ő ugyanis Csukur násznagyának alapos i ellátása után napszámba állt be a másik kovácshoz. De nem volt ideje Csukurnak, hogy Kardost kérdőre vonja. Ez a 17 éves suhanc úgy sújtotta fejbe egy ott heverő felhérccel, hogy Csukur nyomban elesett, orrán, száján eleredt a vér és elvesztette eszméletét is. Később magához tért, orvoshoz vitték, a ki hideg borogatásokat rendelt neki. Somkutról vissza- menet azonban ismét öntudatlanná lett, lázasan delirált és f. hó 7-én hajnali 2 órakor kimúlt. Október 4-én délután ütötte fejbe Csukurt Kardos s a szegény sérült már 7-én meghalt. Hogy mi volt a halál oka, erre nézve módunkban van, az eljáró bírósági szakértők véleményét szószerint közölni alábbiakban: Néhai Csukur György hulláján észlelt sérülésekről. Vélemény: A halál közvetlen oka agyszélhüdés. Ezen ok ez által hozatott létre, hogy boncolt egyén, a nyomozás alatt kiderített időben és eszköz által fején sujtatott, minek következtében nála: 1-ször fejsisak alatti vérömleny és vértályog; 2-szor koponya repedés; 3-szor kemény agykéreg feletti vérömleny; 4-szer pedig fertőző kór csirok bejutása következtében heveny, genynyes, eves lágy agykéreg gyuladást hozott létre. A hullán észlelt külsérülést feltétlenül idegen kéz okozta a felmutatott eszközzel, oly módon, hogy azt két kezébe ragadva és felemelve az előtte álló egyénre, közvetlen közelből nagy erővel lesújtotta. — A sértés a halált megelőző négy napi időközben követtet- hetett el. — Az észlelt sérülések között a koponya repedés és az agykéreg feletti vérömleny feltételesen, a heveny lágyagykéreggyuladás pedig feltétlenül halálosak s igy a halál ez utóbbinak hatása következtében állt be, ámbár nem lehet kétségbe vonni, a többi külsérülések összKOVARVIDÉK hatását sem. A koponyarepedés létrejöttét nagymértékben elősegítette a koponya boltozat feltűnően vékony csontbél tartalma. Boncolt egyén életét kellő időben érkező orvosi segély sem menthette volna meg. A sértés eltekintve, a haláltól is, igen súlyos testi sértés volt. Ritkaság, hogy cigány tisztán becsületérzésből, szinjózanon elégtételt vegyen egy nem vérbeli rokon megsértéséért, a mint azt Csukur tette. Mert hiszen a cigány nálunk egy pakli dohányért, vagy egy porcio pálinkáért elveri az édes anyját is. Csukur kivétel volt: józanul önkényt becsületből menta halálba násznagyáért. És a legszomorabb az esetben az, hogy ezt a hitvány kölyköt, ezt a nyomorult Kardos Laczit mint kieresztett rabot hősként tisztelni fogja az egész vályogos pereputty kiszabadulása után. A mi cigányainknál a rabság magasabb kiképzési kiművelődési tanfolyamnak imponál, mely a rabviselt embernek tiszteletet szerez. A tettest a csendőrség beszállította a szatmári törvényszékhez. A hol nem táncolnak. Érdekes rendeletet adott ki Csanádvármegye alispánja Makó város polgármesterének és a járási főszolgabiráknak. Az ínséges időkre való kivatkozással, meghagyja az alispán az alantas hatóságoknak, hogy tánc- mulatságokra csak kivételesen adjanak engedélyt, mert jobban kell a garas kenyérre, mint táncra. cpitkezés. Vojth Bogdán helybeli lakos építési engedély iránt folyamodott. Uzsora. A csendőrség a kir. ügyészség rendeletére az uzsorásokat erősen üldözőbe vette és ennek eredménye az, hogy újabb és újabb uzsorások fedeztetnek fel. A napokban Utze Juon és Lázár Iroftye fericsei lakosok ellen bizonyult be ujabbi uzsoráskodás. Nevezettek ellen újabban 11 uzsora eset lett igazolva és tőlük többrendbeli kötvényt el is kobozott a csendőrség és őket a kir. ügyészséghez följelentette. Nincsen betegség házánál mai számunkban megjelent hirdetésre ezúton is felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Vadászok figyelmébe. Több ízben előfordult, hogy a vadászembert egynémely gazda nem a legszívesebben fogadja, amikor az a földjére lép, sőt némelyik még az erőszakosságtól sem riad vissza. Ilyen esettel szemben jó tudni a m. kir. belügyminiszternek 1887. évi 4351. sz. döntését, mely szerint, ha a vedászót valaki vadászata közben szóval megtámadta, ezért az illetőt az 1883. évi XX. t. c. 28. §-ába ütköző kihágásért fel lehet jelenteni. Ez alapon a belügyminiszter egy concrét esetben a bepanaszolt ! egyént 20 koronára bírságolta meg. Étkező kosarak a vasúton. Az osztrák államvasutak ügyeinek intézői, hogy az utasoknak lehetővé tegyék, miszertnt oly állomásokon is megfelelő élelmezésben részesüljenek, melyben a vonatok rövid tartózkodása folytán ez nehézségekbe ütközik, elrendelték, hogy ily állomásokon hideg ételeket tartalmazó kosárkák kerüljenek eladásra. Ez a rendszer kitünően bevált. Az étkosárkák tartalmaznak: sonkát, hidegsültet vagy e helyett egy negyed csirkét, sajtot, tortát, gyümölcsöt, két darab kenyeret, egy kis üveg bort, egy kis üveg ásványvizet; továbbá egy ivópoharat, egy kést, egy dugasz- huzót és papirserviettát, mely mind a vevő tulajdonába megy át potom 2 korona 50 fillér vételár ellenében. Az utazó közönség kényelmére megengedtetett, hogy az étkosárkát a vonatkísérő személyzet utján díjmentes távirattal előre megrendelhessék. Valóban utánzásra méltó újítás. Nagysomkuti piaci árak. Az első kővárvidéki Műgőzmalom és olaj-gyár jelentése szerint. Búza — (100 kgr.) — 14 K 00-14-50 Rozs — ff ff 10 „ 00-10 50 Tengeri ff ff 17 „ 00-17-50 Zab ff ff 9 „ 50-10-00 CSARNOK. R szalma özvegyek. Az „arany bárányában álmosan huzza már a cigány. A klárinétos csak sóhajszerüen sipog, a brácsás lehunyt szemmel huzza a vonót, csak az istenadta érzéke muzsikál, az agya pihen, alszik. A nagy tükörablakon belopódzik egy friss napsugár, végig táncol az asztalon, a poharakon, megsimogatja Bérei fáradt fejét, aztán letelepszik a nagybőgős hátán. Jön utána a többi is! — Lecsavartatják a villanyt. Csak a Tóni pinezér állja vitézül. O csak tetteti az álmot. Ha nem nézik, olyan éber ő kelme, mint a kopó. Lát, hall, mindent. Takarítani kezdi az asztalokat, idegesen tologatja a székeket, felül a billiard asztalra és onnan próbálja kinézni a vendégeit. Akkorákat ásít, mint a Bazilika. Tudja, hogy az volt az utolsó pezsgő, amit az imént bontottak. Most már fizessenek az urak és elmehetnek. Bérein meglátszik, hogy elszokott az éj- jelezéstől. Nagyon gyűrött a képe! Mandics ? Az vigan bírja, most is ő kurjongatja, hogy: „Felkötöm a réz sarkantyúm, Én már innen elmegyek.“ — El ám — mondja Bérei — ez is nehezére esett és olyan kínosan mosolyog, mint a mikor az egyik gyerek jól hátbavágja a másikat, ez meg a világért sem mutatná, hogy fáj. Mosolyog hozzá. Azért sem fáj! Rövidesen fizettek, aztán kikászálódtak a kávéházból. A friss hajnali levegő kihajtotta egy kissé az agyunkból a mámort. Bérei kocsi után akart nézni, Mándics visszatartotta. Hadd el! Legalább kisétáljuk hazáig ezt az istentelen itókát! — Ühüm! — Bérei ékes szólása csak idáig terjedt, ezt is csak azért, hogy mondjon valamit. Mándics annál vigabban haladt. Egy péklegény hozzá dörzsölte a kosarát s úgy leszidta, hogy kisebb fajta csődület támadt körülöttük. A másik pillanatban már el is felejtette, hogy pék is van a világon és a „János-bogárka“ keringőt dúdolta. Majd hirtelen elkomolyodott. Karon fogta Béreit és elkezdte: - Béla ! Hallod-e? No ne aludj ! Tudod-e, hogy komisz kutyák vagyunk ? Itt szünetet tartott, úgy látszik, feleletet várt, de Bérei csak álmosan bolongatott és nem reagált, hát folytatta : — Tegnapelőtt utazott el az asszonyunk és ma már ilyen orgiát csapunk! — A fene egye meg! Csak az ágyban volnék már. Mandics nem zavartatta magát. — Hát neked nem tetszik az a kis . . . Veszettül hasonlít a Kaslósy Macához! Ugyanaz szőkében . . . Béla! . . . Mi ? Ugy-e ? Hát mi bajod ? Ne bomolj! Nem kapott feleletet. Bélát nagy dolog foglalkoztatta: — Ödön! Ha most haza megyek, a kedves Ilmitánt révén holnapután már egész pontosan értesül róla a feleségem, hogy ma ötkor botorkáltam haza. — Hallod-e, hat óra mindjárt! — Az „Ilmitántnak mindegy.“ Micsoda Ilmitánt? — Hát nem ismered ? A szomszédunk. Ilyenkor már a macskáit eteti. — Aludj nálam ! — így még rosszabb - Ilmitánt gyöngéd nyelve igy is utolér. Megtudja a takarítónőtől, hogy nem aludtam otthon. Soha sem volt dolgod Ilmitánttal, hát nem is tudod mi az! Mandics tényleg nem is ismerhette a barátját fenyegető veszedelmet, mert igy folytatta: — Hallod-e, az a barna lány megy ki a fejemből . . . tudod a Helvétiában veled kacérkodott! Ajnye, hát nem emlékezel reá? Még, cognacot is fizettél neki! Bérei is megfeledkezett az Ilmitántról. _________________ 1905. október 15. A h ires Ángyai készítmények: tyukszemirtó üvegje i kor. 20 fill. — Számtalan A n 0,TT/^0"TTC!n»'ö-»»+á 1 Angyal=köszvényszesz (egy üveg elhasználása után biztos hatás) üvegje 2 kor. — AngyaPkenőcs (bőrviszketeg, bőrkiütés ellen) tégelye 3 kor. — AngyaPfagyszesz (fagydaganatok ellen) üvegje 2 kor. — Angyalkor. 20 fill. — Számtalan hálalevél. — Raktár Ausztria-Magyarország részére az egyedüli készítő: gyÓgySZíertár, Hatvan- Postai szétküldés naponta!
