Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-01-29 / 5. szám

19 5 jauuír 20

Szerencsé'len -ég történt n napokban a buty- tvásr.ai értőben. Atyim Juon a Vas/.alle fát döntő- vetett ; munkája közben vél tlcniil épen a led lilét fi alá ugrott A fa leverte lábáról és bal karján, valamint tintán cr'is húzódásokat szenv alett.

A vála ztás községünkben a legnagyobb rendben folyt 1c. Dicséretére az egy begy Ült nagy számú választóknak, legkisebb ren l/.avarás sem történt A kivezényelt bar >m“s/.ázad katona s gnak és a csendőröknek sem.ni dolguk sem akadt.

210 katona és 12 tiszt volt a munkácsi G5. gyalog ezredtől községünkbe kireu lelve, a választások idej; alatt a rend leirattá sóra. Négy napig időztek községünkben, auniyinii 24 én érkeztek és 27-án távoztak el. Ez i lő alvtt több leány fii kandikált lopva ki az able kon az utcákri mint ren lesen és sok ártatlan aj ik suttogta: .Kardcsörrenés megzavarja a szív magányát!*

Csendőreink számi is megsokszorozódott a választások ideje alatt. Egy csomlörföliadnagy vezetése alatt mintegy 40 csendőr lett községünkbe rendelve. Ezek nagy részét azonban időközben,— még a választás előtti napon — Nagy-Bányára ■vezényelték, hol bizonyára nagyobb szükség volt rájuk mlut nállniik.

Pórul járt választók V riasztásról hajtottak hazafelé az atyafiak (i nevüket kíméletből nem jegyezzük tel) Vígan voltak, mert részük volt itten miuden jóban.-Törinászctesen énekeltek is, mivel sem törődve. Egyszeresük — hopp — csúszott — siklott a szán és felborult. A felborulás niég nein lett volna a legnagyobb baj az atyafiaknál, csak azt sajnálták sz rnyilkép, hogy az útra elkészített rttcsü pálinka kifolyt- Boszusá git* ban — még szó > volt tőlük—vissza vitték a rlicsőt, ahonnan dliozfák. Felkérünk miudenkit, ki Szerkesztőségünke Írásban keresi fel, hogy küldeményét c cin re küldje: „Barna Benő Nagysomklit.“ Ezt tévedések elkerülése végett kérjük, mert leveleinket gyakran a Kövárvidéki takarékba viszi*.

Pályázat. A „«zatmármegyiei Ált. Tantió egvesület* a következő pályakérdést tiizte ki t ,,A magyar nyelv tanítása nem magyar ajka iskolákban.“ Pályázhatnak az egyesületi rend -s tagok, pálvadij: 50 koron i. A pilyani.i-.kák f. év április hó 1 napjáig tisztán, lezárvi és jeligés levélkével ellátva, az egyesület elnökéhez: K >tai Lajos hoz (Szatinár) adandók bo.

Vásári zsebnap’ár 1935 Hisipári és állatfor- galini évkönyv a: egyes napokra cső vásárok pontos jegyzékével iiig/en é; bér ntatve ni «g minden mészáros, hentes, állatkereskedö. nyersbőrt kereskedő, zsiradék és c.outkereskedő c'mwc. aki- logalább fel évre előfizet a mészárosok és lionte- sek lapjára. Előfizetés félévre 6 kor, — Kiadóhivatal: Bud «post, Vü. ke . Krzsébét k'bút 2.

Gál Jenő (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mér nők elvállal mindennemű mérnöki munkálatok végKÓVARVIDÉK

zését és építmények tervezését, Műszaki irodája Szatrrá'on, Batthyányi utca 1. sz. alatt ván.

P.aci árak az 1905. é i jfl uír hó ló iki hetivá sár alkalmával:

Buzi — (100 kgr.) — 20 K. 90 - 20 9)

Rozs — * . — 17 w--17 10

Tt

r-geri „ „ — 19 . *->-------U» 10 Zt

b, „ „ — 13 .* — <--13-06

Qearaols.

c ; * \

—*-------------------------------------a---------Fa

isamii krónika,

Fe'fordult a világ,

Nem ismerek raja:

Mindent el e nóta,

Ugrándozás járja !

Az emberek mintha Meggárgyultak volna:

Dőzsölnek, tobozódnak —

Bolond, őt ült mára.

Kiveszi mindenki Részét a vigságból.

Mulatság, dáridö —

Nem hallani másrJ.

Boldog, boldogtalan :

Úgy szórja, dobálja lyfizít, mintha Ro schild Vplna a papája.

Sötét biintanyákon,

Mint fény es termekbe —

Lázas hévvel, mintha Holnap késő lenne:

Az öröm poharát — Bolond gondol másta —

Nn Kéjjel hajtogatják,

Ürítik egymásra.

Hogy lesz, mint lesz holnap ? Moá senki sem kérdi,

A kófyagos pulya Azt hiszi, hogy férfi;--------------------------------------Ha ugrál, ha ordít,

Ott a fényes bálba A cigányok el‘‘ti.

Bon kők at dubaira*

Vigadnak, mulatnak légytől-cg' ig sorba.

Ledig a légit bbnek Lelket biz, gond nyomj > j ábul jövel mégis — Járjak a bolondját Hogv később maguk is Meg meg mosolyogják

Hja! van miből! telik. . A világ hadd lássa Oh, miy kéj! Ragyogni Az őrült hajszába . . , Adui kell a nagyot: fődolog manapság , . Wámutják a boltok Okosak kacag jaki • . ,

| A karneváli ól,

I

A karnevál, v így farsang avigsignuk azt az iiőszikít jelzi, a ni ily a h-i > .’é-á nagy böjtöt megelőzi. A farsangot rende.se« az a r, cpifmia ünnep ő , az az j i'mir 6 tói htmvazó szerdáig sjánmjik; Velencében mir István napján d.c. 2 3, Spanyol o szágban pe üg S.beátyínn p ;or j n. 20 ú* lezdődik a Karnevál. Rómában Cáakii a l arnvazó szerdít megelő íő 11 napát mondják Karneválnak, a mi annyit jelent, mini ,,hus I ten veled!4* vagyis hu .h agyó,

A Kárá vá! hazája O.aszország, fioá ez a régi r<5 nai Satur iá i i ünnepekből származott, melyeket a Ke-észt íny egy ha; nem tudott a nép tudatáéi clcnyésztettm £ ennél fogva kényszert ive volt erre a pogány szí nezetű ünnepre keresztény jellegei íu’názm. Minapiig is az olasz l.ü ónöse« a velenc i Karnevál u o’só hete a legh'i c, ~ t~~— * 1 * * :

meg amúgy is r<>sz fajú asszony. Az a szokása hogy ha megharagszik az urára, befogat, a?u(án elmegy. Oda van sötét estig is, senki sem tudja, hogy hol.

llát elég az hozzá, hogy a szegény János nem tudta, h >gy mitévő legyen. Csak tipegett- topogott. Mégis összerakta a lószerszámot, aztán kivitte a hintóba:. Úgy tett mintha beikarna fogni. Bement, az istálob.., hogy kivezesse a lovakat, de nem merte. Csak ott cirógatta őket, mintha azoktól akarna tanácsot kérni Egyszer az inas megin jött 1 — János, még s; fogott be ? A mé tóság >s asszony azt mondta, hagy' siessen.

— Sietek, sietek. Hiszen látja 1 Már a lovakat akarom vezetni.

Kivezette a lovakat az ajtóig, megint vissza, vczel'e a jászolhoz. Majd a söprűt vette a kezébe és tett egy két h irintast,- Megigazította az al;al is; már mindent rendbe cünált. Uj.a eszébe ju ot- fflk a lovak. Nem tudta, mit kezd,en velük Egy- alta'án ■ jobb szerette volna, ha egy szempillantás *1 dt lóvá változik. Miiyen jó is a lónak ! Nem pa. roncsol neki senki, nem felelős semmiéit.

Megint c^ak arra határozta el magát, hogy • lovakat elo'dozZa a jászoltó'. Meg is tette. Ki* fordította ónét és szépen; lassankint ki zeJegette az

Üstökűkből a sztilmarzálakat. Elővette a befit, azzal lesimPotta a szőrüket. De megint hamar elvégezte n.inden dolgát. M u án már ne.n tudott egyebet csinálni, nagyot fohászkodom :

— Uram segíts !

Ki ve :ette a lovakat. Nagy gmdd.il ketd.e őket befog i.

Az ellenkező értelmű parancsokból bizonyos volt benne, hogy a kastélyban zivataros világ I Van. B; ony meg is haragudott ráült. A.it veszek szenek ? A szegény ember üiü ne, ha k isté ya vo'ni, ne n hagy még veszekedjék. Amint ezen boszankodik, egyszer csak azt látja, hogy az ur ság meg a felesége vígan, beszélgetve karon- fogyást tartanak felé.

S ép, ragyogós, napsugaras májusi dé'utin volt akkor. Szin'.e nevetett a nagy mindenség. És olyan boíd >gn ik látszott még a legkisebb fü zál is. Csak Janos volt nagyon, nagyon b-ddogtaLn Ahogy meglátta az u aságot, mindjárt nagy fiisse* ség szál ott b-le Egyik istrángot levette levette» a másikai fölvette. A neniyit előre, két annyit hátra.

— Mit akarsz János ? — szólította meg az

— Be akarok . . > azaz, hogy igen ... ki akarok, . , a lovak it akarón . .. igenis.

— llát nem megparancsolt mi, hagy mähe« megyüik s.hjva? Hogy a lovaknak pihenni k.hl

i

— De igenis... hiszen éppen azért,,, pi- ranc >olatjáru.

>

A: u asigok ne a szóltak többe', haven tovább mentek.

A -, öreg e’hal'gatott. A tü: körül sötélség támadt Ejy-egy elkésett lángocska suh int kií nagylopva néha alnmu körül. F.int ragyogtak a csillag <k, békességben fényesen.

Sí-káig I allgattak. Végre a fi dalubb t5rta> meg a c endet ;

— llát aztán mi történt ?

— Mi történt ? E’csaplák !

— Kit?

— Ki.? Hát a kocsist! A sánta ílorvá’.hót.

umsag.