Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-08-20 / 34. szám
1905. augusztus 20. KOVAR VIDÉK 3 és megállapodott gondolkodású ember, jó és olcsó kölcsönnel sikeresen emelheti gazdasági hozadékát s a kölcsön csak hasznára válik. Sajnos azonban, sokan vannak, a kik terv- szerüleg és céltudatosan vesznek ugyan kölcsönt, de már helyes számítás nincs a munkában. Egyszerűen mennek első gondolatuk után, vagy másoknak netán sikerült, de az ő körülményeik között nem alkalmazható példa után és igen gyakran a szerfelett elszaporodott ügynökök rábeszélésére hallgatnak. A legnagyobb és leggyakoribb elhibázott . számítást a konverziós ügyleteknél találjuk. Soha a konverzió nem volt olyan felkapott, mint ma, a mi különben az alacsony kamatlábban biztos magyarázatát leli. Divat lett a konzertálás vagy legalább magasabb kamatú kölcsönnek olcsóbbá való átalakítása. Ez a divat aztán áldozatokat követel és s ki számítás nélkül konvertál, könnyen ráfizethet a konverzióra, mert bizony az nem minden körülmények között vezet haszonra, még ha ugylátszik is, hanem néha határozottan ráfizetésre. Hogy a lelkes konvertálóknak világosabban beszéljek, egy példát állítok ide, a melynek iratai csak a napokban voltak kezeim között. Egyik vidéki embernek volt egy vidéki pénzintézetnél egy 5000 és egy 2000 koronás kölcsöne. Olcsóbb kölcsön reményében nem régiben egy fővárosi intézethez fordult és a mit kért megkapta, vagyis felvett 8000 korona külön jelzálogos kölcsönt. A takarékpénztári kölcsönök még nem voltak régi keletűek, úgy, hogy a folyósítás alkalmával levont különféle takarékpénztári dijakat, még különfélébb bélyeg, esetleg ügyvédi költségeket, mindenféle iratok beszerzésének költségeit, hogy úgy mondjuk még ki sem heverte a kölcsön. E kölcsönök visszafizetését a fővárosi intézet teljesítette s mindkét kölcsön után 3-30/0-os kártalanítási dijat (stornó) kellett fizetni, a mi már magában véve 210 korona volt. A két kölcsön törlési engedélyére, törlési kérvényre ragasztott bélyeg és a törlési munka- dij a lehető legmérsékeltebb felszámítás mellett kitett 50 koronát, vagyis eddig a ráfizetés 260 korona. Most jön a fővárosi intézet 8000 koronás kölcsönének bekebeleztetése, majd a leszámítolás és akkor 1;v°/0 értékesitési-dij levonása. ; Ez mintegy 60 korona oly kiadás, melyet csak hosszabb lejáratú kölcsön nem érezhet meg, ; de hamaros visszafizetés mellett mint minden | pénzintézetnél, úgy itt is feltétlen veszteséget jelent az adósra nézve. Az eddigi veszteség tehát 320 korona. Még szerencse, hogy a fővárosi intézeti kölcsönnek nem voltak bélyegköltségei, s amellett kártalanítási dijat nem számított, a mely kedvezmény, ha meg nem lett volna, még nagyobb veszteséget tudnék kimutatni. Mert az adós itt nem állott meg. Hallott valamit olcsóbb pénzről beszélni, kapja tehát magát és visszafizeti a fővárosi intézeti kölcsönt akkor, mikor még alig melegedett bele. A legújabb kölcsönét már ügyvéd csinálja. Tegyük fel, hogy az ügyvéd semmi közvetitési- dijat nem számit, még az esetben is mi lesz már a folyósitás előtti költsége? Iratok beszerzése, kötelezvény bélyege, bekebelezési illeték, bekebelezés körüli bélyeg költség, munkadij a budapesti intézet 8000 koronás zálogjogának töröltetésével, bélyegköltség és munkadij az ügyvéd számlája szerint legkevesebb kitesz 200 koronát. Tehát most már 520 koronára rúgott a veszteség. A legújabb kölcsön talán látszólag egy igen kevéssel olcsóbb kamatlábú, de feltételeiben sokkal háfrányosobb, mint a fővárosi intézeti kölcsön volt. Itt nem készpénzben hanem 96°/0 árfolyamértékű záloglevélben kapja a kölcsönt, mi a folyósitás alkalmával kerek 360 korona hiányt jelent. Végeredményében azt látjuk, hogy attól az időtől fogva, mikor adós az első takarék- pénztári kölcsönért rendezte, a budapesti intézeti kölcsönt felvette, visszafizette és uj kölcsönhöz folyamodott, szóval ezen nem is egy évi idő alatt 920 koronát fizetett reá a konvertálásra, tehát mig vagyoni előnyt akart szerezni, magát, családját és gazdasági állagát 920 koronával rövidette meg, a mely igen nagy összeg, olyan vagyonhoz mérten, a melyik csak 8000 korona kölcsönt bir el. Igaz, hogy talán a kevés kamatkülönbözetben némi kárpótlást kaphat, igaz, hogy utolsó kölcsöne első megterheléseit hosszú éveken át • A gyerek, aki nagyon meg volt szeppenve, erre a magyarázatra valahogy elnevette magát. A bakának, minthogy már benne volt a dühben, kapóra jött ez. Mérgesen fogta meg a gyereket gallérjánál és ellóditotta: — Te még röhögni mersz, te nyálas! A gyerek éppen a himlőhelyes cseléd karjaiba esett. Erre mindenki kacagott, csak a himlőhelyes cseléd szorította meg gyöngéden a gyerek karját. A szakácsnő csufondárosan szólt oda a himlőhelyeshez: — Ki-ki a párjához! A kékzubbonyosnak ekkor ötlete támadt. Csókolja meg ! csókolja meg! A gyerek rémülten nézett körül. Úgy meg volt ijedve, mintha azt mondták volna neki: — Most meg fog halni! Látszott rajta, hogy még soha életében nem csókolt meg idegen női teremtést. A himlőhelyes lány elszántan nézett végig a csufolkodókon s aztán senkivel sem törődve, gyöngéden magához szorította a fiú fejét és megcsókolta. A két nagyhasu tapsolni kezdett. A baka jókedvűen ütögette tenyerével a szakácsné lábszárát. A kékzubbonvos ordítozott: • — Bravó ! Bravó ! Hirtelen megállóit az omnibusz. A kalauz felkiáltott a tetőzetre: — Végállomás ! Egyszerre elfelejtette mindenki a fiút a lányt, sietve robogtak le a keskeny falépcsőn. A gyerek és a himlőhelyes utoljára mentek. Mikor leszálltak, már a baka és a szakácsné ott haladtak karonfogva a mély erdei utón. A baka időnkint megcsiklandozta a szakácsnőt. A fiú megállott és dobogó szívvel nézte őket. A himlőhelyes leány nehány lépésnyi távolságból őt figyelte. A gyerek hirtelen megkereste a tekintetével és remegni kezdett. Az erdő felől nehéz, illatokkal terhes szellő áradt feléje. A fiú egy lépést tett előre. A himlőhelyes melléje állt és égő tekintettel mondta neki. Menjünk! És az erdő felé mutatott. A fiú valamit dadogott.- Félek . . De aztán mohón, lázasan kapcsolódott be a keze a lány karjába és szinte futott vele az erdőbe. Pakots József. valamennyire elviselheti, de épen olyan emberekről van szó, a kik nem jól számítanak, nem jól gondolkoznak s igy szinte várható, hogy ha mégolcsóbbnak látszó kölcsönt sejt meg, rövid idő alatt legújabb kölcsönét is visszafizeti s mindig csak további veszteséget okoz magának, mig utoljára arra a szomorú tapasztalatra jut, hogy mig ő vagyoni gyarapodást akart, addig rossz számítással elkonvertálta az egész vagyonát. Az emberek olyan meggondolatlanok! Hányszor kell tapasztalnunk, hogy adóst nem is olcsóbb kamatláb biztatja, hanem személyeskedés vagy eileniábaskodás. Valamiért megharagszik és más helyről vett pénzből, dacból is visszafizeti kölcsönét, melyre pedig oly sokat költött és a melynek előnyeit csak azután élvezhette volna. Kinek csinál kárt ugyan? A pénzintézet az ő legtöbbször kiskölcsönének elvonását meg sem érzi, de megérzi ő a kárt. A ki vagyoni gyarapodást akar, ne felejtse soha szeme elől, hogy mindig ésszel dolgozzunk és mindent a maga idején. HÍREK. Augusztus 19. Személyi hírek. Dr. Olsavszky Gyula ügyvéd Karlsbádról haza érkezett. Morvay Károly szatmári kir. törvényszéki biró e hó 17-én hivatalos ügyben községünkben tartózkodott. Mán Lajos takarékpénztári vezérigazgató és neje Máramarosi birtokából haza érkezett. Áthelyezés. Kiss Józse, kir. pénzügyőri szemlész községünkből Erdődre »- Szabó Sándor kir. pénzügyőri szemlész pedig Nagybányáról községünkbe helyeztetett át. Kinevezés. Mfídgyesi Géza a helybeli kir. járásbírósághoz beosztott kir. aljárásbiró a boros-jenői kir. járásbíróság vezető járásbirójává neveztetett ki. Egyrészt sajnáljuk a bírói kar egyik legkiválóbb tagjának távozását, de másrészt örvendünk az őt ért megérdemelt kitüntetésnek s őszintén gratulálunk. Szent-lstván napja. A magyarság első apostoli királyának emlékezetére ma délelőtt 10 órakor tartandó isteni tiszteletre a helybeli hatóságokat Veszprémy Sándor róm. kath. plébános külön meghívóval hívta meg. Baleset. Súlyos baleset érte Dr. Goldstein Ármin községünk orvosát e hó 9-én. Ugyanis családjával együtt egy pár napra a Bikszádi fürdőbe rándult saját fogatán a honnan az annak közelében fekvő Máriavölgyi fürdő megtekintése végett átrándult. Este vissza szándékozott menni Bikszádra. Útközben kocsisa egy szembe jövő szekérnek akart kitérni, a mikor is az ügyetlen kocsis gazdáját és a kocsin volt, nejét két kis gyermekét és cselédjét egy körülbelül 3 — 4 méter magas töltésről a sáncba borította. Dr. Goldstein ballábát törte el csuklón felül, a kocsin volt családjának szerencsére az ijedségen kívül más baja nem történt. A szerencsétlenül járt orvost csak az arra utazók segédkezése mellett lehetett a mélységből kihozni. Az első segélyt dr. Ecsedi Gedeon bikszádi fürdőorvos nyújtotta. A beteg orvost pénteken este szállították haza, a hol betegen fekszik s előre láthatólag felgyógyulásáig hosszú idő kell. Püspöki látogatás. Az erdélyi ev. ref. kerület íőtiszteletü püspöke Dr. Bartók György í. hó 19. óta Pap István s.-m.-berkeszi ev. ref. esperes vezetése alatti deési egyházmegyét látogatja. Kőrútjában kisérik titkára, továbbá Nagy Károly theol. tanár, kerületi körjegyző, Simó Béla egykázmegyei főgondnok. A kíséretben részt- vesznek az egyházmegye papjai közül többen. S.-m.-berkeszi ev. ref. egyházat folyó hó 23-án látogatja meg, hol délután 5 órakor ünnepélyes fogadtatása lesz, melyben a környék előkelősége F műfogak könnyen megszokható és legfinomabb kivitelű teljes fogsorok tevésére, foggyógyászatra, íogkövek eltávolítására, elsárgult, elfeketült fogaknak eredeti színük visszaadására berendezve, hol továbbá fogtöméseket (plomb) eszközlök és fogat, gyökereket a foghuzási technika legjobb módszere szerint távolitok el, - szives figyelemre ajánlom. ■ Lakás: Nagysomkuton, a „Megyeház“ épületében. egyetemes orvostudor, fogorvos. ogorvosi műtermemet
