Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-07-30 / 31. szám
II. évfolyam. Magysomkut, 1905. Julius 30. f 905 VII 31. szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP, A „NAGYSOMKUTI JÁRÁSI JEGYZŐI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Blőfizetési ár ; Egész évre .................8 K Negyed évre . . . . 2 K Fé l évre......................4 „ Egy szám ára . 20 fillér Szerkesztő : llama Henő. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Nagysomkut, Teleki-tér 388. sz. Főmunkatárs : florgida József. megjelen minden vasárnap. Rz aratás tükre. , Nagysomkut, julius 29. Aggódó reménységgel várta a magyar gazdaközönség a földmivelésügyi miniszter által kiadott hivatalos jelentés megjelenését, a mely számot ad az ország idei várható termésének mennyiségéről és minőségéről. E feszült várakozás természetes és magától értetődő dolog, ha figyelembe vesszük azt, hogy Magyar- országon a lakosságnak közel 70%-a tisztán a földtől nyeri boldogulását és a föld termése képezi egyedüli jövedelmi forrását. Hiszen nincs még egy állam a föld kerekségén, a hol a nép úgy oda lenne kényszerítve a föld miveléséhez, mint a magyar, a hol az ipar és a kereskedelem csak gyermekéveit élvén, mindenki a földtől nyeri kenyerét. És egy rossz termési év tönkre tette egy egész nemzet reményét, existenciáját. Kétszeres tehát az örömünk, a midőn a jelentésből megtudjuk azt, hogy bár nem kitűnő, de közepes jó termést adott az Ur, a földet túró, föld munkálásával foglalkozó magyar népnek és hogy az idei termelésünk úgy mennyiségileg, mint minőségileg jóval túlszárnyalja a tavalyi év termését. Pedig a junius havában uralkodott túl sok szárazság és aszály, valamint a julius havában uralkodott nagy zivatar és jégeső nagyban csökkentette a termés- kilátást, a mely egyes vidékeken, mint például a Dunántúlon, Bácskában és a délvidéken kitűnőnek Ígérkezett és a hegyes felvidék népeit is kecsegtette. A felvidékre különösen a júliusi jégeső hozott szerencsétlenséget, a mely a legtermékenyebb' Vág, Hernád és Poprád völgyét sújtotta leginkább és igy ezt a lakosságot érte várakozásában némi csalódás. A Dunántúlon a szárazság és a jégeső különösen Sopron, Győr, Vas, Baranya és Somogymegyékben, valamint Muraközben és Zálamegyékben vitt nagy pusztulást véghez, dacára ennek ezen a vidéken az átlagos termés a 10—11 métermázsa között váltakozott és 6 — 8 métermázsa országos átlagot ért el, a mely normális viszonyok között az- átlagos 13 métermázsát érte volna el. Ugyanez áll a Duna —Tisza, valamint a tiszántúli vidékekre is, hol a szárazság különösen a szem kifejlődéseit hátráltatta nagyban. A különösen káros időjárási viszonyok dacára az aratás — bár az egész időszak alatt sok aggodalom között voltak a gazdák — elég jól sikerült; úgy az ősziek, mint a tavalyiak, főképp mennyiségileg középszerű jó terméssel fizettek, mig minőségileg nagyon jól sikerültek. Voltak ugyan panaszok ezáltal is, de azok mindinkább elhallgattak és a gazdák legtöbbjénél az év eredménye a korábbi várakozást elérte. A károsodások, párhuzamban állítva azzal a sok aggodalommal és az eleinte A „KŐYÁRYIDÉK“ TÁRCÁJA. Gorkij*). Szabadság vagy halál! A legnagyobb is rabbilincsbe verve! Nem tör még káromlástok az egekre, Hol tétlenül a balga istenek Egy Messiáson nem segítenek?! — ő a ti büszkeségiek és az élte Sötét nyomortok felczikázó fénye! Nagyot teremtett nektek, szolgahad, Eddig nem ismert uj világokat S érted viseljen ő martyr-palástot A Messiástok?! — Halljátok-e, rabszolgák, elnyomottak-. A börtönajtón valaki kopogtat! Törjétek át e zord fogság szikláit Mert ott a nap, amely néktek világit! Sötétben tinferegtek most, — bután; — Rohanjatok e fényforrás után, *) Mikor az a hir járta be Európát, hogy Gorkijt kivégzik 1905. ápril karában. Veletek mmclen hatalom, erő; Szent ügyetekkel nines ellenkező! S ha volna egy is: darabokra tépni, A föld se adjon nyugodalmat néki! Félisten az, akiért síkra szálltok, A Messiástok! Az égre nézzetek, oh hogy sötétül A megtorlás közelgő fellegétül, Mely kénesőt zúdított Szodomára S fölöttetek kitörhet nemsokára! . . . Vigyázzatok, mert délről ront reátok A gyilkoló, megsemmisítő átok, És elseper, perzselve mint a láva, Ha szivetek e küzdelemre gyáva-. S a sírba dönt, mit önkezűleg ástok, Ha a bitón kimúlva Messiástok. Veterdi Andor. hyaralás után. Kedves barátom! Jaj Istenem, ha a mama tudná, hogy én most magának levelet irok. De hát nem tudok a kérésének ellenállni; aztán úgyis azt mondja maga, hogy ez csak amolyan irodalmi levelezés. Hát irok. Tudja, ahogy a múlt héten megjöttünk Brádról, a nyaralásból, hát annyi dolgunk volt a lakással, hogy még most is alig lélekzem. A fejem is fáj a sok szellőztetéstől s váltig erősködöm a mamának, hogy migrainom van. — Na persze — mondja a mama — most jövünk faluról és fejfájásról panaszkodik a kisasszony. Szégyelheti magát! Hát az igaz, hogy megerősödtem a nyáron. És meg is nőttem. Epen tizenhárom milimétert. Na mondja, barátom, tizenhárom milimétert! A mama nem akarja hinni, hogy rövidek a ruháim. Ad vocem ruha! Ma délelőtt a mamával kiszaladtunk egy kicsit a Kossuth Lajos-utcába. Na tudja, majdhogy össze nem estem. Négy hónap alatt ennyi ideig voltunk Brádon; ugy-e hosszú nyaralás ? hát négy hónap alatt képzelje barátom, úgy megváltozott a divat, hogy én szaladni akartam a múzeumba, hogy tegyenek spirituszba. A mama persze összeszidott, hogy mit léháskodom, de láttam, hogy őt is bosz- szantja ez a metamorfózis, hogy a Jóska szavaival éljek. Ezek a szörnyű fodros ruhák — bro ! Megyünk a Koronaherceg-utcába, hát ott is ugyanily toilettek; a Váci-utcábbn pláne még a színek is olyan szecessziósak. Mert szecesszió ez barátom, csupa szecesszió! Minálunk Brádon Búzákat a legmagasabb árban vásárol az „EI50 Kővárvidéki Műgőzmalom és Olajgyár" ...-..... 3NTAGYSOMK.TJTOKT.
