Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-22 / 4. szám
Nac^y-Somkiri, 1805. sT'-i ? rr II. évfolyam 4. szám. KÖZÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILA P. Mi a teendőP Nagy a nyomor, halljuk lépten nyomon. S bár a sokat hangoztatott nyomor korántsem olyan nagymérvű, mint pusztán hallás után hinnők: nagy elterjedtsége mégis súlyos baja társadalmunknak. A polgárok, valamint az állam lakóinak jóléte nagyon érzékeny és megbízható mérője az állam szilárdságának. Elvégre nagyon természetes is, hisz az á'lainalakulás oka is csak ebből ered s maga az állam is egyedül csak arra van hivatva, hogy lakói anyagi érdekeit megvédje. Hogy aztán az annyira különböző irányok, érdekek megvédése nagyon nehéz, az természetes. Társadalmunkban azonban a nyomor csak az alsóbb osztálynak nevezett löld- mivelők, ipari és gyári munkások között terjedt, de felütötte fejét a polgárság, kereskedők és iparosok között is. És ez nagyon súlyos jelenség. Elég súlyos már maga az a tény, hogy a földmivelők és munkások csak nehéz küzdelmek árán tengődhetnek, már úgy, a hogy. De ily nagy fokú terjedtsége már nagyon is komoly betűket vés a társadalom homlokára. MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP Igaz ugyan, hogy a munkás nép nyomorához a többié úgyszólván eltörpül, mert hisz az iparos es kereskedő népet a nyomor korántsem oly erővel öleli végzetes karjaiba, mint a munkást. Az iparosok és kereskedőknek azonban létalapját támadja meg, amelynek épsége lontos a munkások helyzetére is. És ez a mi iparban és kereskedelemben szűkölködő társadalmunkra épp oly súlyos csapás, mint még erősebb nyomora a munkásnépnek. A baj nagy s a nyomornak száz oka is van, ami csak még jobban növeli a ehaoszt, a melyet kutatásával okoz. Annyi j azonban bizonyos, hogy a legdöntőbb ok: a tőke hiánya, ez a vele született tulajdonsága ferde társadalmunknak. A mozgó, az ezreket éltető tőke hiánya. A mi gyümölcsöz tető tőke van az országban, legnagyobb részt egyesek kezében van s kevés van olyan, amely gyárak, vagy műhelyek alakítására fordítva és igy j a köz segítésre volna szánva. A mi régi súlyos bajunk, hogy a kötött birtokok tulajdonosai még az itt összegyűjtött pénzüket és külföldön köliik el, nagy mértékben meg ma is való igaz. Súlyosabb baj SZERKESZTŐSÉG : Nagy-Somkut, Teleki-tér 3S8. KIADÓHIVATAL: Nag.y-Sömkut, főutca, 322. még ennél is, hogy a nagytőkés k kimond, h'itlan ellenszenvvel viseltetnek az ipar bánt. Az ő létalapjuk biztosítva van, minek törődjenek hát, holmi külföldi nemes példájára, az iparral? A tőke hiánya az, amely folyam módjára ássa a medrét az iszonyatosan hömpölygő nyomornak. Tőkét kell tehát teremteni a társadalomba, hogy meginduljon az élet, a forgatag, lázas de nemzetet éltető ■,-*x erejével J>,,; A tőké szerzi a gépet s a gép, ez a csodás találmány egyszerű létére, mint egy százkaru polip mozgatja az emberek rrwl- lióit a kenyérkereset utján. Am ez még csak az ipart, kereskedelmet, és a munkások sorsát enyhítené. Nem kicsinylendő ez sem. Elenyésző azon- b in, mert orvosolatlan még igy a földmivelők millióinak helyzete, akik a szorgalmas hangya buzgóságával tartották össze eddig is ami ezeifelé hulló társadalmunkat. Az ő elemük a föld, s a súlyos kifordított társadalmi helyzet onnan is száműzi őke*. A különféle társadalmi kinövések melyek egy rossz termési idő alatt annyira behálózzak a kis gazdát, (a magas kamat „JCovarvioá“ taraja. Hazugságok. Mikor ajkunk egybeforrt egy hosszú csökbait, mikor vad gyönyör igázla le valónkat., mikor láz szántott végig testünkön, mikor szivünk, lelkünk egybe dobbant, mikor őrült vitusláncál a szenvedély járta bennünk, mikor összetörve rabláncát, izzó kéjben tombolt testünk: Csak ámítottuk egymást kedvesem, * És mikor kezet sem adtunk búcsúzára, mikor egy könnyet sem ejtett szemünk, mikor büszkén, idegenül váltunk el, többé hogy egymásra ne is emlékezzünk: Akkor is Csak ámítottuk egymást kedvesem. Székely Alfréd Mariska. Irta: Adonis. ,. . Tizenöt esztendős korában már izgatóan Omlottak halántékára barna füt tjei és tüzesen ra- gyogtak szép szemei. Kezdett hasontitani azokhoz a lányokhoz, akikért a poéták bomlanak. Általában a Mariskák tizenötesztendős koruk’ ban kezdenek szépek lenni. Formás lábikráikon a harisnya még kikandikál a félhoss/U szoknya alól Hát még ha az a Mariska egy aranyos naiv lélek, a ki nemrég kelült ki a zárda kiipta-falai közül, a ki még nem ismeri a nagy világ hiú, szédítő, bün- besodrö légáramlatait, a ki nincs tudatában annak, hogy izgat, a ki nem érzi a reá tapadó férfiszemek éhes tüzét, a kt őszinte, nyiít s a ki nem tudja, miért kellene istenadta bájait rejtegetnie ! És mi történik akkor, ha odabent a szűzies leányszivben felpattan egy kis rózsabimbó, a mely nek napsugár kell és él'ető nedv ... az érzelmek éltető nedve és a szenvedélyek lángoló napja Bz a rózsabimbó majdan n gyra nő s emészteni fogj t az ábrándos női lelket . .. most még csak csiklandozza. : . . * . . A dolog ugyanis ott kezdődik, hogy Endre a nagy szünidőre megint lerárduit a kies balatoni fürdőtelepié. Ez minden évben megszokott történni és Mariska mindég nagyon örült, hogy néhány hétig egyült lehetett kis gyermekkori játszótársával, a ki azonban rohamosan izmozosodott, férfiasodét!, Tudjuk, hogy mivé fejlődhetik a gyermekkori von zalom a leány kebelben! Mariska fölött már a tizenötödik tavasz csapta össze szárnyait, Endre az érettségit tette le- nagy diadallal és sietett élvezni a munka utáni édes nyugalom perceit, Előfizetési ár; Egész évre . . 8 kor. Negyed évre ... 2 kor. Fél évre . , . i kor. Egy a/.ám ára . . 20 tiller.
