Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-01-03 / 1. szám
1905. január 3. Kő V AftVIÖÉK —i------a._______________ ... i ös szejöveteleket, mulatságokat, vessük fel a kérdést mindenhol, minden időben, kérjünk becsületszót az azt szívesen adóktól, a hazai ipar pártolására ! Rajta, könnyebbé tehetjük az életét, erősebbé hazánkat. ... De persze, ehhez éppen az hiányzik, a mit e cikk címül visel. . . . „Lássunk tisztán!“ December 20-án „Lássunk tisztán“ cim alatt megjelent közleményemet nem hagyhatja „egv iparos szó nélkül. Mint ő mondja: „az igazság érdekében!“ Azt mondja ugyanis: „Az a cikket iró ur, vagy szándékosan ferdítette el a dolgot, vagy (és ezt inkább felteszem róla) rosszul lett informálva. Mert, hogy mi azt kértük volna az első fokú iparhatóságtól, i hogy a tanonc iskolák dolgában törvénytelenül járjon el, az nem áll.“ Hát először is tudomására adom, hogy j a dolog sem elferdítve nem volt — sem ; pedig rosszul nern lettem intormálva. Vegye kezébe a „kővárvidék“ december 20-iki számát s olvassa el azt a cikket mégegyszer. . . Vagy várjon csak ! Mit is kértek maguk ? „Hogy a törvény rendelkezésének keretén belül méltányolja a tanoncok és mesterek érdekeit és a helyi viszonyokat és körülményeket vegye tekintetbe akkor — midőn az órarendet meghatározza.“ Ezt kérték. . . De hol? Az X és komp által beadott kérvényben nem? Talán az ott felvett jegyzőkönyvben ? I Olt sem ! Menjünk tovább. . . — Ha az említett kérvényben (melyet többen alá is Írtak) nem a tanonc tanórák megrövidítését — megváltoztatását kérték — ; minek emlegették a 10— 12-ig tartandó rajzoktatást ? Miért hivatkoztak a nagyobb városokra hogy ott is esti 6—8-ig vannak a tanórák? S minek kérte ki a főszolgabirói hivatal a tanító úraknak erre vonatkozó véleményeit ? Ezekre feleljen. . . . Tanuljunk!*) Irta: Újlaki Gyula. Az iparosok között az a vélemény uralkodik hogy az iparosnak nincs más tudományra szüksége, csak arra, hogy mesterségét kellően értse. Minden esetre az az első, hogy a mester ember tökéletesen megtanulja azt, a miből éln akar. Azonban mint embernek még más köteles, ségei is vannak. Ezeket szintén ismernie kell, hogy betölthesse helyét, nem csak a műhelyben, hanem a társadalomban is. Kell, hogy ismerje polgári és hazafiui kötelességeit, hogy azokat ismerve, azoi<- nak eleget téve, hasznos tagja lehessen a társadalomnak és hasznos polgára a hazának. Továbbá vannak az embernek jogai is melyeket kivívhat, ha azokat helyesen ismeri és tudja, miként lehet azokat kivívni. — Azonban, ha nem helyesen ismeri jogait, oly kívánságokkal állhat elő, melyeket meg nem nyerhet és bizalmatlanná válik a társadalom vezetői iránt. | *) Közöljük e cikket, mely, ha nem mindenben kifogástalanul fejtegeti a tárgyat, nagyon tanulságos, amennyiben „egy — azok közül“ irtai akiket leginkább, helyesebben ; kizárólag érdekel. Múltán pedig jogtalan kívánságaival kudarcot vallott; jogos kérésével sem mer előállani és azt sem nyerheti el. Ebből származik az elégedetlenség, mely a társadalmi egység felbomlását idézi elő; ebből a sociálismus, a melynek tévtanai valóságos fúnává teszik az embert. Nagyobb városokban vannak szakegyletek; melyek, ha helyes irányban működnének, alkalmasak volnának az iparosok, szellemi kiképzésére és jogaiknak megvédésére. De a helyes irány nagyon ritka helyen van meg ; azért azokból nem sok haszon származik. Kisebb helységekben még teljesen szervezet* lenül állanak minden összetartó kapocs nélkül. Senki sem törődik velük. Mindenik magára van j hagyva. Ha önmaga nem segít magán, nincs kitől várjon segítséget. Nincs ki bajai orvoslására valamit tegyen. De hát, hogy is segíthetne magán valaki, ha szellemileg nemcsak kellően kiképezve nincs, de teljesen tudatlan. A szellemi kiképzésre legalkalmasabb, ha az ember szabad idejét jó könyvek és jó irányú hírlapok olvasására fordítja. Ámde sokan azt mondják ; „A könyvekre és hírlapra pénz kell; a pénz pedig kevés / Az igaz, hogy a pénz sokfelé kell, de azért mégis, jut korcsmározásra, a melyből nemcsak haszon nem származik, de épen káros a hatása. Ellenben, ha a korcsmározásra fordított pénznek csak egy részét hasznos olvasmányokra fordita. nák, azzal sokkal többet érnének. Sokan gondolkoznak és tesznek azonban helytelenül. És ezért könnyebb száz mulató cimborát keríteni, mint jó lapra egy előfizetőt sze- rezni. Nem is kellene, hogy minden ember egy-egy könyvtárt szerezzen magának. Azt könnyebben megszerezhetnék többen összeállva egy jóirányu olvasókör alakításával; mely szintén alkalmas volna az iparosok szellemi fejlesztésére. Azonban, ha ilyen egylet alakításáról beszél valaki, mindjárt azzal állnak elő: hogy nincs pénz; amiatt aztán el marad. Ha egy kettő akarná is, a többi vonakodik áldozatot ho.-jni ilyesmire; mig a korcsmára tízszer annyit költ. Sokan zúgolódnak a‘ tanonciskola ellen is Azt mondják; „Régen nem volt tanonciskola és mégis jobban boldogultak az iparosok, mint most." Az igaz, hogy régen megéltek tanonciskola nélkül is, Hanem mivel a kor halad, a haladó korral nekünk iparosoknak is haladnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a folytonosan fejlődő társadalomban helyünket megállhassuk. Tény, hogy a tanonciskola csak a fövő kor számára hoz hasznot, de az ember nemi élhet csupán saját érdekeinek! De so-k mester nem törődik a mások érdéivel annál kevésbbé a jövő korral. Neki csak az kell, hogy a tanonc neki hasznot hajtson addig, amig nála van. Azután pedig legyen belőle akármi, nem bálija. P"edig ez a gondolkozás egyáltalán nem helyes ; sokkal helyesebb volna, ha kölcsönösen egymás javát előmozditni törekednénk. Abból több h tszon származnék, mintha mindenki csak saját érdekeit tartja szem előtt. Cuak úgy lehetünk hasznos tagjai a társadalomnak,— ha úgy a magunk, mint a mások szellemi fejlődését előmozdítani törekszünk. Legyen jelszavunk . „Tanuljunk!“ ________HÍREK. La punk tisztelt olvasóinak is munkatársainak boldog új évet kívánunk! Személyi hír. Dr. Pap1 József országgyűlés' képviselőnk december hó 27-én Budapestre utazott, a 2S-iki országgyűlésen való részvétel végett. i Országgyűlési képviselő választások névjegyzékét az 1905. évre december hó 20-án tartott ülésében állapította meg végleg a vármegyei központt választmány. A névjegyzék a napokban érkezet le járásunk községeihez. Tisztujitás. Mull évi december hó 27-én tartotta a „Kővárvidéki Olvasókör“ tisztújító gyűlését. Ugyanazok lettek ismét egyhangú lelkesedés- : sei megválasztva, akik lemondottak tisztségükről. Ezeken kivül három uj választmányi tagot választottak. A tisztikar az 1905. évre ezekből áll : I Elnök: Szappanyos József; pénztárnok : Veszprémy Sándor; jegyző; Dr. Olsavszky Gyula; könyvtárnok : Veress József; választmányi tagok : Eötvös I Róbert, Medgyesi Géza, Frankovics Mór, Sándor Vilmos, Dr. Goldstein Ármin, Abray János és j Pályi Béla. Váratunk üzletvezetősége, — mint hitük, — székhe'yét Nagy-Károlyból Gilvácsra szándékszik áttenni. Éltekintve attól, hogy — fogalmunk sincs róla, mi indítja az üzletvezetőséget e lépésre, — azon nézetünknek adunk kifejezést, hogy inkább 1 megilleti községünket a székely, mint Gilvácsot. j Községünk ugyanis annak idején 10,000 koroná- 1 val járult e varut kiépítéséhez ; azon kivül pedig I járásunk csaknem minden községé tekintélyes ösz- ; szeggel. Jogos és méltányos tehát ez óhajunk, I csak — teljesítésre vár. Borzasztó szerencsétlenség történt a közel Avas-Újfalu községben. A községi biró és felesége : elmentek hazulról — otthon hagyva két kis leány - gyeimeküket. A gyermekek magukra maradva, : játszadozni kezdtek. Gyufával játszottak-e, vagy a i kályhából kipattant szikra okozta ? — nem tudni; ! annyi tény, hogy a gyermekek sikoltozására segítségükre sietett szomszédok már nem menthették meg őket. Mire a szülők hazaérkeztek, mindkét ! gyermek belehalt sebeibe. Lopás. Szent karácsony éjjelen, mig a hivo- ajáról az Úr zsámolyához égbe szállt az ének — János szörnyen megfeledkezett az },enyéin-tiedu . közötti külömbségről. Betévedt S. J, udvarára ! és elemelte a ketrecben nyugodtan szundikáló hukot. Az éjjeli őrök azonban lefülelték és a | községháza börtönébe kisérték. Tőzsdei árak jegyzése. A budapesti áru- és : értéktőzsdén 1905. január elsejétől kezdve a keres- 1 kadelemügyi m. kir. miniszter rendeletére, — félre- ; értések elkerülése céljából az 50 kg.-os sulyegy- ség helyett 100 kilogrammos sulyegységgel fogják i a gabona és egyéb terményárukat jegyezni. Orvosi adó. Zürich város tanácsa lakosainak I gyógyítása érdekében érdekes újítást tervez. Elha- ; tározta ugyanis, hogy a lakossággal fejenkint fize- ] tett 4‘35 frank (körülbelül 4 kor.) orvosi adót. Egy év alatt ily cimen 500,000 frankot szednek be, a mely összeget a városi tanács a következőképen használ föl. Az 500,000 frankot elosztja 40 orvos között, a kiket a város hivatalosan kijelölt s azért kötelesek Zürich valamennyi lakosát díjtalanul kezelni. Minden egyes orvos eszerint 12,500 frkot kap évenkint. Zürichben ilyeténképen könnyen megoldották a kérdést s aránylag igen olcsón, mert minden ember évi 4'35 frankért a nap bármely szakában, az éjjel akármely órájában egész éven át ingyen rendelkezik orvossal. Az orvosok sem : panaszkodhatnak, mert úri fizetésük van. Műkedvelői előadás. Mint azt már előre is \ jeleztük, karácsony másodnapján műkedvelői szini- I előadással egybekötött táncmulatságot rendezett a „Nagysomkuli Ifjúsági. Egyesület.“ Este 8 órára volt az előadás kezdete jelezve. Ez időre a közönség zf ufolásig megtöltötte a gör. kath. iskola tánctermét. A közönség soraiban láthattuk: Eötvös Róbertné, özv. Dr. Takács Sándorné, Medgyesi Gézáné, Veress Józsefné, Falvi Béláné stb. urasz- szonyokat. Gr. Teleki FíúGr. Teleki József, Dr.Féchy Péter, Veszprémy Sándor, Eötvös Róbert, Fályi Béla, Medgyesi Géza, Dr. Nyilván Viktor, Szerb János stb. urakat. Nyolcat ütött az óra, a függöny fel* lebbent és megkezdődött a játék. Öröm volt nézni, hogy iparos-ifjuságunk mily szépen oldja meg azt a nagy, nehéz munkát, melyet magára vállalt. Sokat, nagyon sokat kellett Veress József urnák fáradozni, hogy velük ily eredményt mutasson fel. Nem mondom ezzel, hogy hibátlan volt, de ahhoz képest, amit vártunk, egyszerűen — mesés. Fali János Puzsérja például dicséretére válnék némely vidéki színésznek is. Nagyon jó volt Birle Gizella kisasszony, a Madár Kálmán alakítása. Dicséretet érdemel B. Bárdos János, aki — bár beugrott szerepébe, -- ügyesen játszott és ha cupléit elhagyta
