Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1905-05-28 / 22. szám
4 KŐVÁRVIDÉK 1905. május hó 28. Ne hagyj! Segíts! Óh légy velünk! Mert hisz akkor ki ellenünk? Bízzunk! — Hisz el soh sem hagytál — Vigaszt, reményt, mindig adtál . . . Dicső szép májusi virág Kinek áldoz egész világ . . . Légy dicsérve égben — földön Légy dicsérve — rnindörökkön. Pa réj. Minden ember közös sorsa a szenvedés. A mikor a jó Isten megteremté a világot és az embert, az volt a terve, hogy a földi paradicsom legyen a mennyei örök boldogság noviciátusa. Csakhogy a bűn kiűzte ős szüleinket a béke és boldogság szerencsés honából. Az eltaszitás nehéz pillanatában mintegy versenyre kel egymással az irgalom és igazság nagy Istene. Az ember vétkezett, szól az igazságosság, azért homlokára sütöm örökre a szenvedés bélyegét. Az ember bűnös szól az irgalom és homlokán fogja viselni a fájdalom jegyét, de ez a jegy üdvösségére fog válni. S a bukott ember kettős jegygyei, az igazság és irgalom jegyével hagyá el a paradicsomot. így lett a remény feltétele a kiengesztelés; az embernek szenvedéssel kellett visszaszereznie, amit bűnével könnyelműen eljátszott. Akárhányszor fájdalom nehezül reánk, egyedüli vigasz a remény, mely minden fájdalmat elolt és enyhíti kínjainkat. Az a beteg, a ki önként veti magát alá a fájdalmas műtétnek, szintén érzi a nagy fájdalmat, melyet az orvos metsző kése okoz: erőt s kitartást az egészség reménye ad neki - teljes odaadást — örömet — boldogságot számára kínjai között. A fájdalom váratlanul, hevesen erőszakkal támad az emberre. A zavar és levertség első perczei után összeszedi magát az ember s keresi szenvedésének okát; mielőtt a megadó „legyen“-t mondaná, sokszor megkísérli, hogy a gondviselés titkaiba hatoljon és mivel e titok kifürkészhetlen, sokszor felzudul s panaszban tör ki nyugtalanul. Nem is vonhatja ki önmagát az ember a fájdalom, szenvedés általános törvénye alól; természetében rejlő irtó- zattal igyekszik ugyan mindattól elfordulni, a mi reá szenvedést hoz s ez az ösztönszerü ellenállás bizonyság arról, hogy az embert nem szenvedésre, hanem boldogságra teremté az alkotó szent keze, hogy a szenvedés csak bukásának következménye, bűnének büntetése lett. A szenvedés örök törvény, utolér az minden embert, minden napon. Ha füleinkhez hatolna mindazon jajkiáltás, mely az emberiség szivéből csak egyetlen egy pillanatban fölhangzik, ha egyetlen pillantással végig láthatnók az emberiség minden nyomorát, borzalom és iszonyat járná át lelkünket a rettentő koncert és torzkép láttára. A ki pedig még nem tudja mi a szenvedés, nem lehet tökéletes és ment minden gyarlóságtól; hiányzik nála a gyakorlati fölfogás, mely az élet komolyságát megérteti, hiányzik a tapasztalás, mely külömbséget tesz a valóság és csalódás között; hiányzik az álhatatosság, melylyel bátran szembeszálljon a világ ellenmondásaival; hiányzik az erkölcsi rugó, mely enged ugyan az ellenállhatatlan nyomásnak, de csak azért, hogy ismét s ujult erővel fölegyenesedjék; hiányzik nála azon adomány, hogy felebarátjainak szenvedéseiben részvéttel tudjon osztozni s elnézéssel legyen annak gyöngéi s gyarlóságaival szemben. Igaz — földi létnek is megvannak örömei; föl-föl csillan a. szerencse csillaga, a jólét s boldogság, de a földi paradicsom nem állandó. Az ember élete folytonos ár apály s hasonlít egy csillogó edényhez, melynek utolsó cseppjei — keserű epe; napról-napra megújuló harcz, folyton megújuló sebekkel; múlandó javak élvezete folyton csak egy másik utáni vágyat ébreszt fel és a világ összes örömei csak egy piczike pont az ember szivében, nem békiti azt semmi teremtett dolog, vágyait egyedül csak a legfőbb fő képes kielégíteni. Valóban ifjúságunk szép és rózsás tervei után annyi keserű csalódás az érett korban! A reggel csillogó álmodozásain szétfoszlott fátyolképek alkonya! Hiú remények, borzasztó szerencsétlenségek, mérhetetlen nyomor és szükség tanyája a föld, a siralom és könnyek völgye . . . Gersy Mariska. KÖZIGAZGATÁS. Közgyűlés. A községi képviselő-testület a f. május hó 23-án tartott rendes ülésén egyhangúlag kimondta, hogy a szalmafonó póttanfolyam létesítésével'felmerülő költségeket elvállalja és fölkérte a debreczeni kereskedelmi kamarát, hogy a póttanfolyam létesítése iránt intézkedjen. Kimondotta továbbá a képviselő-testület a „Berszó“ patakon szükséges hid építését és az árlejtés megtartásával a községi elöljáróságot bízta meg. Ezeken kívül még több ügy intéztetett el a közgyűlésen. Kórházi bizottsági ülés. A kórházi bizottság ugyancsak május hó 23-án rendkívüli gyűlést tartott Eötvös Róbert tb. főszolgabíró elnöklete alatt, mely alkalommal az 1882 — 1899. évekről még fennálló 3806 korona 32 fillér ápolási költség leírása tárgyaltatott. Inségyügyi bizottsági gyűlés. A központi inségügyi bizottság Mán Lajos elnök elnöklete alatt a napokban tartott gyűléséből táviratilag kérte fel a Minisztert, miszerint tekintettel arra, hogy a járás ínségesei részére megállapított 4000 m. mázsa tengeriből ez ideig csak 500 m. mázsa lett küldve, küldessék el a második küldemény, mert a bizottság a legnagyobb zaklatásnak van kitéve és az Ínségeseken segítve nincsen. KÜLÖNFÉLÉK. A tápszerekről. Egyképen ártalmas a tul- ságba menő bő evés és az evéstől való tartózkodás. Mig az állatok huzamosabb ideig, a kígyók egy egész esztendeig is megállják a koplalást, addig az ember, ha csupán vizivásra szorítkoznék, 45 napig élne, ha pedig még vizet sem innék, legfölebb 21 napot tölthetne az élők sorában. A fogyatékos táplálkozás leginkább idegbeteg, fiatal nőknél boszulja meg magát, olyanoknál, a kik beképzelik, hogy egyik-másik ételt nem tűr meg a gyomruk, egyszóval válogatósak. Sok betegségnek az okozója az elromlott táplálék. Tisztátalan viz, forralatlan tej, sületlen, félig nyers vagy állott, bomlásnak indult hús, súlyos betegségeket hoznak létre. Nagy elővigyázattal kell vásárolni a bádogdobozba zárt konzerveket. A nyers hús sem egészséges, mert gyomor és bélbetegséget okoz. Általában a gyomorbajt csak úgy lehet elkerülni, ha az ételek .elkészítésénél és eltartásánál a legszigorúbb tisztaságot tartjuk szem előtt, az egyes étkezések idejét pontosan betartjuk s reá megfelelő időt szánva lassan eszünk, az ételeket jól megrágjuk, a forró és a tulhideg ételeket és italokat kerüljük s túlságosan jól ne lakjunk soha. A tinta veszedelme. Genyedés, sőt veszedelmes általános fertőzés is történt már néha úgy, hogy valaki tintás tollal megszurta magát. A közönség ezt a tintában levő, illetve a tollon képződött rozsda mérgező hatásának tulajdonítja, de tévesen, mert kiterjedt genyedést és még inkább általános fertőzést csak baktériumok okozhatnak. A bakteriológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a legtöbb tintában penészgomba van, különösen pedig abban, mely nyitott tintatartóban áll. Egérbe, patkányba, tengeri malaczba oltva ily tintát, a beoltott állat nehány nap alatt elpusztul. így magyarázható az a nem ritka dolog, hogy tintás tollal ejtett jelentéktelen sérülés után az illető nehány nap alatt elpusztul. Sok gyermeknek megvan az a rossz szokása, hogy a tintás tollat szájába veszi és a tinta így a gyomorba jutván, súlyos bajt okoz. Gyermekeket erről jó eleve kell leszoktatni. Tilos a köpködés! Nálunk ez csak szerény táblákon van itt-ott, a közönség figyelmébe ajánlva, de Newyork-ban nagy erélyességgel küzdenek e kárhozatos szokás ellen. így csak nehány napja történt, hogy a közegészségre felügyelő bizottság nem kevesebb, mint huszonhat egyént tartóztatott le, mert nyilvános helyen köpködésen érték őket. A letartóztatásoknál éppen nem voltak tekintettel arra, vájjon az illető elegáns gavallér-e, vagy pedig rongyos ruháju csavargó. Egy ismert ügyvédet az operaház előcsarnokában tartóztattak le. És a dolog ott éppen nem tréfa. A ki nem tudott négyszáz korona biztosítékot letenni, azt a legközelebbi rendőrhivatalba kisérték, a hol igy egész sereg embert őriztek másnap reggelig. Másnap aztán megérkezett a békebiró és valamennyit egy-egy dollár büntetésre Ítélte. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratodat nem adunk vissza.) D. H. Nemesbikk. Krónikus gyomor baja ellen legnagyobb sajnálatunkra gyógyszert nem rendelhetünk. Hisszük azonban, hogy ha kételyéit eloszlatjuk, gyomorbaján is enyhítünk. A dolog ugyanis a következőleg áll: Nagysomkuton legalább 101 Buttyán János van (mintegy valaki megjegyezte, hogy Somkuton még csak az ur Isten nem Buttyán János) a 101 közül pedig az egyik lett a községi biró, a másik községi pénztáros, a harmadik községi közgyám és a negyedik az első tanácsos. Még mindig marad 97 állás nélkül, tehát nem és ugyanazon személy visel annyi hivatalt. Ha jól megfizetik a Buttyán Jánosokat otthon, szállíthatnánk oda is belőlük, mert legtöbben használható emberek. Kis művész Bpest. Ballóknak mond meg, hogy küldje már a kért munkákat. Zsófi. Bízunk ügyességébe, hogy nem lesz szüksége pártfogásunkat kérni, mert ismerjük tehetségét. Az illető nézetünk szerint nem szánalomra, hanem a legnagyobb irigylésre méltó lesz. Ezt nevünkben bátran megmondhatja neki erre már most felhatalmazzuk. Vajda. Bocsánat, de helyszűke miatt múlt számunkból kimaradt. B. M. Nagybánya. Ne felejkezz meg, mutasd meg, hogy ügyes vagy. Úgy legyen. Laptulajdonos: BARNA BENŐ.
