Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-04-23 / 17. szám

4 1905. április hó 23. CSARNOK. Xe zúgolódjatok . . . Ne zúgolódjatok, Ha sorsotok tán mostoha, Ha, bánt a sok csapás, gond . . . Az Isten nem hagy el soha ! Ne zúgolódjatok, Ha megbánt embertársatok . . . Egy szent, nagy esélra küzdve Mindnyájai) összetartsatok! Ne zúgolódjatok, Ha más talán messzebbre jut . . . Előbb ellankad, eldől Az, aki gyors menetbe fut. Ne zúgolódjatok . . . Nyugodjatok meg csendesen! Akkor soha sem zokogtok . . . Nem bánt meg akkor semmi sem . . . fS regény és a valóság. i. Nagyon fiatal és igen tapasztalatlan kis j leányka volt, a ki az életet még csak a regények­ből ismeri. Kicsiny, kis keblét, ah, hányszor dúlták fel romántikus hajlamok. Nagy városban lakott, szűk sablonos határok között élt a lelke, 1 annál inkább vágyódott a szabadba. Szőke fürtös fejét kis kacsóiba hajtva, hányszor gondolta el a mezőt a lombtól árnyas, üdvöt adó puha pázsitot. Milyen gyönyörű is lehet, gondolta el sok­szor — heverészni ott, a hol a képzeletet már i a környezet is a határtalan csapongásra kény­szerítik. Egy napon romántikus hajlamú vágyai a teljesedés felé közeledtek! Szüleivel vidékre utazott. Hosszabb időre készültek; a leány mégis alig várta, hogy ott lehessen, hogy kivehesse ő is részét az isteni szabadból. Alig értek a kis faluba, már az erdőbe rohant, ledőlt a gyepre egy nagy terebélyes fa alá. Egy darabig csak ült, ült, elmerengve, aztán mozgolódott, majd felugrott hirtelen és rohant haza. Bársonyos arcza csupa bosszúság volt. Csalnak, oh, szörnyűségesen csalnak ezek a hazug poéták - szolt haragosan, a mint az erdő szélére ért. Majd megbékélve, de teljesen kiábrándulva tette hozzá halkan: — Avagy talán nekik sok­kal érzéketlenebb — a bőrük. II. Leányszivek. Ay A kis hableányok látatlan szárnyakon rep- destek a nyári napsugár körül fürösztve selyem, csábos testüket. Ott volt közülök mindegyik hableány s habfiu s vidám enyelgésben, tréfával töltötték az időt. Csupán két testvér vonult el a többiektől egy lomb árnyékába. Egy bánatos barna arczu leányka, az idősebbik és egy kis szőke szépség, az ifjabb. A kisebbik kezdte a beszélgetést, — Nem értlek téged kedves nővérkém !. . Te úgy elhúzódsz a többiek játéka elől. Látod most is a tündér tánczot lejtik s úgy szeretem járni velük. Ezt a tánczot nagyon szeretem, de nélküled nincs semmihez sem kedvem ... És te sohasem jösz közzénk, te gyűlölsz minket! Látod menyire más vagyok én! Mig te gyűlölöd a fiukat én olyan jóizüet tudok kaczagni velük. Az egész kis világunk cseng a kaczagásunktól, ha összejövünk. És szeretünk találkozni. Hát mondd, mi rósz lehet ebbe ? Vagy nem szabad? Hiszen az csak jó, ha az ember mulat . . . — A természetünk más, hidd meg, — szólt az idősebb. Vagy talán a korunk. Elfeleded, én egy évvel idősebb vagyok nálad. Vagy lehet, hogy talán nem is ez az oka . . . Igazad van én gyűlölöm őket, de hogy miért, magam sem tudom . . . Csak a férfiak vannak olyan különös gyűlölettel nállam. A lányokra érzem, talán csupán azért haragszom, mivel én nem tudok olyan lenni . . . Nem tudok! . . . Látod azért mégis egyik másik fiút kedvelem is, csak nem merem mutatni. Ezt is csak onnan tudom, hogy fáj, ha másokkal látom enyelegni. Oh ezek mind enyelegnek ! . . . — Hanem én nem tudom, őszintén mon­dom neked, valami bajom van, valami különös, a mi nem fáj, nem bánt, de izgat! . . . És ezért Óvakodom a fiuktól, mert ha úgy érzem, egy közel jő hozzám, a fejem szédül, a testem remeg, valami különös erő . . . S amint ez lázasan beszél, hozzásimul a kisebbik: — Te, ... én félek tőled ! S az tompán feleli: • — Igazad van . . . ____________KOVARVIDEK_____________ KÖ ZIGAZGATÁS. Képviselőtestületi gyűlés. Nagysomkut nagyközség f. évi április hó 18-án tartott rendkívüli közgyűlésében a nagy- somkuti székháznak önkéntes árverés utjáni el­adása tárgyában benyújtandó és a kir. közjegyző előtt aláírandó kérvénynek aláírásával Barna Benő községi jegyzőt bízta meg, azon kijelentés mellett, hogy az árverési feltételekben határo­zottan mondassák ki, hogy a befolyó vételárból elsősorban a községnek a telek árába 16.000 K lesz kifizetendő. Dr. Olsavszky Gyula tűzoltó fő- parancsnok egyhangúlag felkéretni határoztatott, hogy viselt állását a tűzoltó egylet újbóli szer­vezéséig megtartani szíveskedjék. Egyben ki­küldetett egy bizottság a tüzrendészeti szabály- rendelet újbóli átdolgozására és javaslattételre. Hivatalos ajánlottlevelek és értékek átvite­lére Barna Benő községi jegyző és Pap Illés k. pénztárnok — magánfelek részére érkező és elismervény mellett kézbesítendő küldemé­nyek okmányainak aláírására és a személyazo­nosság igazolására Butyán János h. községi biró bízatott meg. Hirsch Hermánné kérvé­nyének ujabbi tárgyalására a közgyűlés f. évi május hó 2-ik napját tűzte ki. Birtokossági közgyűlés. A nagysomkuti kisebb nemesi közbirto­kosság a f. évi április hó 16-án tartott rend­kívüli közgyűlésén a felosztás alá kerülő 600 hold közös erdőnek egyénenkénti felosztásával Dékány Imre helybeli mérnököt bízta meg és véle a szerződést meg is kötötte. A létre jött egyezség szerint mérnöki költségekben minden hold erdő után 5 korona lesz részére kifize­tendő, — három egyenlő részletben. Építkezések. Hirsch Náthán, Anka János és Izsák Ja­kab nagysomkuti lakosoknak építkezési engedély adatott. KÜLÖMFÉLÉK. A női illat. Abból a rengeteg anyagból, a mely a tudósok kutatás vágyára vonzerőt gya­korol, Galopin franczia tudós a legkellemeseb­bek egyikét választotta ki. A női illatot tette tanulmány tárgyává. Szerinte a női bőr fölüle- tének több féle illata van. A leggyakoribb a finom, természetes pézsma szag. Ritkább ennél az ambra illat, de egyszersmind vonzóbb is a férfiakra, mint a pézsma. Különösen a szőke nők illata emlékeztet az amrára, a barnák ren­desen ibolya illatot árasztanak. A kreol nők illata az ébenfához van közel. Galopin szerint azok a férfiak, a kik a nők természetes ibolya- és ambraillatot kedvelik, a többieknél hűsége­sebbek és gyöngédebbek. Magánál a test illatá­nál azonban sokkal áthatóbb a női haj illata. Galopin azt mondja, hogy az ember és az emlősök haja különleges illatozó szerv és a hosszú női haj nem egyéb, mint ennek az illa­tozó szervnek a meg toldott alakja. A nők hosszú haj viseletének is az alapja, hogy nagyobb lévén a kiválasztó fölület, áthatóbb illatot ad. A mi a haj illatának minőségét illeti az a test illatának fokozott megnyilvánitása. A barna haj erősebb illatú, mint a szőke. Záródik pedig ez a fejtegetés azzal a mélabus akkorddal, hogy a női haj illata csak addig tart, mig a nő fiatal. Múló ez is, mint minden a mi kellemes .... Szerencsétlenség a hét egyes napjaiban. Az alsó ausztriai rendőrség adatai nyomán össze­állított statisztika szerint kimutatható, hogy milyen mértékben oszlanak meg a különféle szerencsét­lenségek a hét egyes napjain. E szerint hétfőre 125, keddre 69, szerdára és csütörtökre 62, péntekre 48, szombatra 103 és vasárnapra 254 szerencsétlenség esik, a mely számok csak rit­kán és jelentéktelen mértékben változnak. Az arányszámok különbözősége abból származik, hogy az emberek a hét egyik napján több al­koholt fogyasztanak el, mint a másikon. A mint a számok mutatják, a legtöbb baleset és sze­rencsétlenség vasárnapra esik, a mikor az em­berek leginkább ráérnek az alkohol élvezésére s hogy a hétfőn előforduló szerencsétlenségek száma közvetlenül a vasárnapé után áll, annak oka az, hogy ekkor még az emberek nagyban a szesz hatása alatt állanak. A harmadik kritikus nap a szombat, a mikor a heti munka bért ki­fizetik. A bécsi orvosi kar elhatározta, hogy ezt a statisztikát kinyomatja és a munkások közt szétosztja. Szerkesztői üzenetek. (Kéziratokat nem adunk vissza.) M. I. J. Kis-Gérce, Megkaptuk. Jövő szám­ban hozzuk; bár egy kissé — csípős. Üdv. Matyi. Vettük, láttuk, hoztuk. Jegyző úr, H.-Lapos. Vártuk, de hiába. Mikor? S. B. Szatmár. Köszönet szives fáradozásaiért. Mindeniknek meg küldöttük. Tűzoltó. 1. Olvassa el a „Közigazgatás“ rovatban közölteket. 2. Az indítványtevők Szap- panyos József és Medgyesi Géza voltak. 3. Lehet; előképzettség nem szükséges, csak irni-olvasni és megfelelő ügyesség. 1499—1905. sz. Árlejtési hirdetmény. A nm, vallás- és közoktatásügyi mi­niszter ur 1. a barlafalusi áll. elemi iskola felépítését és berendezését 16771 K 11 fillér összegig; 2. a remetemezőit 17333 K 11 fillér összegig; 3. a doma- hidait 16951 K 95 fillér összegig; 4. a laczfalusit 16983 K 63 fillér összegig; 5. a nagynyiresit 14161 K 29 fillér összegig engedélyezte. A fent említett munkák kivitelének biztosítása czéljából az 1905. évi május hó 2-ik napjának d. e. 10 órájára Szatmári a varmegye kir. tanfelügyelő­ségénél (Rákóczi-utczai áll. iskola) tar­tandó zárt ajánlati versenytárgyalás hir- dettetik. A versenyezni óhajtók felhivatnak, hogy a fentebbi munkálatok végrehajtá­sának elvállalására vonatkozó községen-

Next

/
Thumbnails
Contents