Kővárvidék, 1905 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1905-04-16 / 16. szám

1905. április hó 16.

3

Forduljanak hozzá. Közterületeiket, a közutakat, utczák széleit, mind eperfával ültessék be. Létesítsenek epreskerteket. Ápolják gondosan, hogy azok minél gyorsabban fejődjenek s mielőbb használhatókká váljanak.

Szűcs Gyula.

csókolás veszélyei.

Mi a csók ? — Egy fogalom, mely ki nem meríthető, csak érezhető. A csók a szerint, vájjon barátság, vonzalom, hódolat, kötelesség, avagy kötelezettség; kegyelem, őszinteség vagy hamisság diktálja, mindig más-más. Majd a barátság, a béke, a szeretet, vagy szerelem, a dicsőítés, formalitás, kibékülés vagy háládatosság jele; majd pedig az árulás jele lehet. Az egyéniség szerint, ki a csókot fogadja, vagy adja, az egyén kora, állása, szelleme és kedélye szerint — a csók fogalma is mindig változik. A költő, ki a szerelmet dalolja, természetesen a szerelem kifejezését: a csókot is dicsőíteni fogja; azonban az orvos, ki mindig az ember egészségét kell, hogy szemelőtt tartsa, — és kit egyedül csak az élet elleni veszély, a betegségek kikerülése vezérelhet gondolkozásában és nézeteiben, az a rózsa mellett a tövist is látni fogja és a csókolás veszélyeit is szemelőtt látja. Számos betegséget ismerünk, melyek az által keletkeznek, hogy parányi élő lények, növények, vagy állatok belsőnkbe hatolván, ott az emberi test finom sejtei ellen kezdenek küzdeni és igen gyakran hathatós zavarokat idéznek elő egészségünkben. Különösen az ember szája nyitott ajtónak tekinthető különféle betegségek behatolására, az egyszerű náthától, az annyira elterjedő influenzától kezdve a pusztító tuberkulózisig. Vörheny és difteritisz eseteket ismerünk, hol egy csók volt a betegség átruházója.

Legelső sorban tehát cselédeinknek adjuk meg a szigorú utasítást, hogy gyermekeinket soha ne engedjék idegenek által csókoltatni; egyúttal szakítsunk az üdvözlés ama rósz formájával, mely csókban nyilvánul. Ez különben főkép a középosztályban van nagyon elterjedve; nemcsak gyermekek, de felnőttek között is; nemcsak közel, de egymástól távolabb álló egyének között is. Nem mulaszthatjuk el káros és rossz szokásnak kijelenteni, ha közelebb, vagy távolabb álló ismerőseink házunkba lépve első sorban nekiesnek gyermekeinknek és szere- tetüknek az által adnak kifejezést, hogy azokat össze-vissza csókolják. Apa, anya tehetetlenül állanak szemben ezen cselekedettel és habár bensőleg ezen esztelen eljárást jogosult fel- hábororodással kisérik, a megszokott udvariasságunk elzárja ajkainkat, a roszszul alkalmazott barátságunk némává tesz bennünket, gyermekeink egészsége ellen irányított ezen merénylettel szemben. Szorítsuk meg a csókot legalább a legszűkebb családtagokra és azon egyes esetekre, ahol kikerülhetetlen, de legyünk őszinték egymással szemben; szóljunk nyíltan és küszöböljük ki a csókot az üdvözlés formái közül.

A háziállatok csókolása is nemcsak utálatos, hanem könnyen életveszélyes, amennyiben élősdi gombák belénk való oltása által, ragályos betegségeknek lehet okozója.

Még életnélküli tárgyak megcsókolása is mellőzendő, egyes betegségek továbbterjesztése szempontjából. Angliában jó időn át szokás volt, hogy tanuk és szakértők az eskü letétele előtt a bibliát megcsókolták. Miután jogi esetekben gyakran orvosok is kihallgattattak, alig csodálkozhatunk, hogy már az 1866. évben egy törvényszéki tárgyalás alkalmával egy orvos ezen szokás ellen észrevételeit megtette és a

tanú a biró tanácsára, a biblia külső táblája helyett a nyitott szent könyvet csókolta meg. A felemelt kézzel való esküforma, mely Skócziá- ban ős idők óta szokásos volt, a csókolás helyett manapság már általános és törvényes megerősítést nyert.

A kézcsók ellen már kevesebb észrevételünk van. Nem mellőzhetjük azonban kimondani, hogy ez irányban is sok a rossz szokás, főleg némely iskolánál, hol az a rossz szokás dívik, hogy a gyermekek kezet csókolnak a tanítónőknek, ha iskolába mennek, vagy onnan távoznak. Ez nagyon káros lehet, különösen a gyermekekre, kiknek gyönge orgánuma igen-igen fogékony az ártalmas betegségek csiráinak befogadására.

Doktor.

__________K Ó VARVIDEK_____________

HÍ

REK.

Április 15.

Uj tb. szolgabiró. A vármegyei főispán dr. Teleki, Jenő grófot, ki eddig a nagysomkuti járási főszolgabíró mellett mint kig. gyakornok működött, a napokban tb. szolgabiróvá nevezte ki.

Megbízatás. Szatmárvármegye törvényhatósága Eötvös Róbert tb. főszolgabírót 37/905. Bjkvi sz. határozatával az összes kihágási ügyek első fokbani önálló elbírálásával bízta meg.

Áthelyezett alügyész. Az igazságügyminiszter Jákó Sándor mármarosszigeti kir. alügyészt saját kérelmére a szatmárnémetii kir. ügyészséghez helyezte át.

Névünnep. Dr. Olsavszky Gyulát névünnepe alkalmából barátai és tisztelői közül sokan üdvözölték.

Épülő államiskolák. A vallás- és közoktatás- ügyi m. kir. miniszter a laczfalui áll. iskolára 16,983 korona 63 fillért; a remetemezőire 17,333 korona 11 fillért engedélyezett. E két iskola felépítésére a vm. tanfelügyelőség a napokban hirdette meg az árlejtést május hó 2-ára.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter a helybeli kir. járásbíróságnál üresedésben volt irnoki állásra Soos Sámuel halmi-i dijnokot nevezte ki.

Jutalomdij. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Lichtenstein Lajos államépitészeti mérnököt azon ténykedéséért, hogy a Szatmáron épült államiskolák felépítésénél oly nagy lelkiismeretű ellenőrzést fejtett ki, 500 korona ju- talomdijban részesítette.

Kinevezés. Kristóffy József várm. főispán a legutóbb tartott vármegyei közgyűlésen dr. Ecsecly Gedeon felsőfalusi körorvost tb. járásorvosnak nevezte ki.

Tűz. Ismét tűz volt községünkben; egy hét leforgása alatt ez már a második. E hó 8-án este 7 — 8 órák között kigyuladt az özv. Mik Lászlóné tulajdonát képező, Fentősi-utczán levő olaj-sajtó. A szalmával fedett rozoga épület pillanat alatt lángokban állott. És a szeles időt tekintve: nagy szerencse volt, hogy a házak fedelét arasznyi vastag hóréteg fedte. Sőt igy veszélyeztetve lettek volna a szomszédos épületek, ha a szél nem a patak felé vitte volna a tűzcsóvákat. Másfél óráig tombolt a vészes elem s csak akkor aludt el, amikor a kis épület földig égett. A kár kb. 300 koronára rúg, s minthogy biztosítva semmi sem volt, szegény özvegynek nem térül meg semmi.

Elismerés és jutalom. A m. kir. pénzügy- miniszter Erdőss Aurél csolti körjegyzőnek a közadók beszedése körül a múlt 1904. évben kifejtett tevékenységéért elismerését nyilvánította és 40 korona jutalomban részesítette.

Adókivetö bizottsági tagok. Szatmárvármegye alispánja 15519/904. sz. alatt kelt rendeletével az 1905., 1906. és 1907. évekre alakítandó adókivető bizottságokba Hirsch Náthán és Derecs- key János nagysomkuti lakosokat rendes, Prüsz- ker Dezső nagysomkuti és Salamon Márton kovási lakosokat póttagnak nevezte ki.

Ki lesz a szatmári püspök? A Szatmár és Vidéke Írja: Nemcsak az egyházmegyében, de a papi körökben is élénk találgatás tárgyát képezi az, hogy ki lesz Meszlényi utóda a szatmári püspöki székben ? Annyi bizonyos, hogy a kinevezéssel nem fognak soká késni, mert a megboldogult püspök példás rendben hagyta egyházmegyéjét s igy az utódra nem vár sok gond. Beavatott körökben erősen tartja magát az a hir, hogy szatmári püspökké Várady Árpád dr. czimzetes püspök, kultuszministeri osztálytanácsos lesz kinevezve. — Talán felesleges is megjegyeznünk, hogy e kombináczió még nagyon is időelőtti.

Meghívás. Révész János nagybányai ev. lelkészt, a „Nagybánya és Vidéke“ felelős szerkesztőjét és kiadó-tulajdonosát április hó 30-ikára Budapestre bemutató egyházi beszédre hívták meg.

Elveszett. Hosszú Tódor kisnyiresi lakos egy fekete bőrtárczát vesztett el, metyben egy huszkoronás bankjegy, 16 drb. 1 koronás ezüst és aprópénz volt. A becsületes megtalálót ez utón is felkéri, hogy neki azt visszaadja.

Az ügyvédi kamarából. A szatmár-németii ügyvédi kamara dr. Nagy Sándor ügyvédet Erdőd székhelylyel az ügyvédek névjegyzékébe bejegyezte.

Pályázat jutalomdijra. A „Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete“ oly községi és körjegyzők jutalmazására, akik községük gazdasági felvirágoztatása körül eredményes működést fejtettek ki, 1 darab 500 koronás, 2 darab 300 koronás és 2 darab 200 koronás pályadijat tűzött ki. A dijakat a földmivelésiigyi miniszter fogja kiosztani az arra érdemes pályázók között. A pályázati kérvényeket 1905. május hó 31-ig kell elküldeni Uszkay Bálint egyesületi főjegyzőhöz, az illető vármegyei alispán utján.

Szeretet-lakoma. Sikárlón Ilucz Nucz öreg- biró nagy agapét tartott a sikárlói s szomszédos falvak szegényeinek. Mintegy ezerre tehetjük azok számát, kik a jószivü ember házánál összegyűltek s vendég szeretetét élvezték. A felnőttek utravalóul egy félliter bort és kalácsot is kaptak. A nemes tett önmagát dicséri.

Vadászokat érdeklő elvi határozat. A minisztertanács legutóbb kimondotta, hogy a szabadon élő vad nem magántulajdon s igy az lopás, vagy jogtalan elsajátítás tárgya nem lehet. Vadnak kézzel való elfogása, a vadászati törvénybe ütköző kihágás, amelynek elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik.

Gyerekszáj. Feleség (férjéhez) Édesem, most már csakugyan fürdőre kell mennem ?

Férj: Miért?

Feleség: Horváthné is azt mondta, hogy olyan kicsi már az arczom, mint az ökle.

Pali (ki a fenti párbeszédet végig hallgatta) — Ne hidd anyukám; nem a te arczod kicsi, hanem a Horváth néni ökle nagy.

Sertések Ausztriába szállítása a járásunk területén több helyen uralkodó sertésvész miatt újabb intézkedésig tiltva van.

Bányaszerencsétlenség. Borzalmas bányaszerencsétlenség történt f. hó 6-án a felsőbányái Keresztelő Szt. János magánbányában. Palko- vits János bányamunkás ugyanis amint az úgynevezett Karszton, melyre nagy mennyiségű kőtörmelék nehezült, áthaladt volna, a korhadt íaalkotmány leszakadt s ennek következtében a minden oldalról megindult törecsomlás között a mintegy harmincz méter mélységű guritóba zuhant. A szerencsétlen ember fejével lefelé zuhant s igy fejjel lefelé való helyzetében szó-